Költészet Napjára (ápr. 11.)

[Moldovan Istvan]

Továbbítom a listára. Egy régi kolozsvári barátunktól
kaptam. Egy vers a Költészet Napjára, ami bizony épp
vasárnap lesz, Húsvét vasárnapján.

Üdv

István


----- Champs d'or <ik at ccfc.ro> továbbított üzenet -----
Date: Fri, 9 Apr 2004 12:00:37 +0300
From: Champs d'or <ik at ccfc.ro>
Reply-To: Champs d'or <ik at ccfc.ro>
Subject: Költészet Napjára (ápr. 11.)
To: IK <ik at ccfc.ro>


A Kettô és az Egy


- - - - - - - - - - - -



Kezdetben ott állt a világ és köztem.

Akkora nagy volt, hogy észre se vettem,

hogy tôle kapja a bögre, a kisszék,

a kurta gyep azt a könnyu ezüst fényt.

Amikor elment, a hóba, a szélbe,

sírva kitett a világ küszöbére.



Késôbb úgy jött, mint kedves fiatal nô,

ember-alakban, éppen ahogy illô.

De a Mindenség rejtjele, az arca

mindent ígért, bár ô nem is akarta.

A kozmoszt gyönge vállaira raktam,

sokallta, elment, magamra maradtam.



Most pilleként itt repdes a szememben

pillám mögött, és nem hagyhat el engem.

Most látom csak: az abroszból, a tálból,

a falból is az ô léte világol.

Az ág lombja, az árny bolyha mögött: ô.

Én elfogyok, s megint egy lesz a kettô.





Rakovszky Zsuzsa


megj.: Már nem sajog. József Attila legszebb öregkori versei

Balassi Kiadó - Cserépfalvi Kiadó, Budapest, 1994.

----- Továbbított üzenet vége -----