Hollandflamandmagyar nyelvrokonok, stb

[Norbert Markus]

Sziasztok!

Attila! Nincs szukseg semmifele bocsanatkeresre, en vagyok a ludas,
hogy nem fogalmazok konkretan, a madarnyelv meg meeg ma se semleges
nemzetkozi kommunikacios eszkoz. Szoval kb. tiz eve vakultam meg,
azota van ennyi gondom a kepnezegetessel. Ezt illett volna rogton az
elejen tisztaznom.

A felolvaso program miatt senkinek se fajjon a feje, meg tudom nezni
a karakteres szovegeket betunkent is, ezt tettem a beidezett nemet
atirasos manysi szoveggel is, ennek ellenere maradtam tanacstalan.

Lad: Meeg ha sok idod is van, akkor se kernelek meg, hogy
kepfajlokrol gepelj be ennyi tomerdek szoveget, raadasul ilyen zuros
lelki eletu nepek nyelven. :-) de azert kosz a felajanlast! Ja es
jopofak a tagline-jaid.

Asszem el kene oszlatnom par felreertest beneluxilagosan:
A flamand nem egyenlo a hollanddal, ugyanis a flamandot Flandriaban
beszelik, ami Belgium eszaki tagkoztarsasaga vagy micsoda Antwerpen
szekhellyel, es ez a nyelv sokkal kozelebb all a nyugat-nemet
nyelvjarasokhoz, mint a holland, amit Hollandia nagy reszen
beszelnek, es amit eszak-nederlandinak nevez egy magyarul megjelent
holland tankonyv szerzoje. Sokan sokfele nezetet vallanak, az biztos,
hogy a Hollandiaval legnagyobb hatarszakaszon hataros Rajnavidek
nyelvjarasa eleg kozel all a holland nyelvhez, foleg abban az
ertelemben, hogy mely massalhangzok valtoznak milyen logikus modon a
nemethez kepest, pl a kemeny S rendszerint T lesz, a T gyakran D, a B
atalakul V-re, vagy szo vegen F-re, de a P is F-fe valtozik, CH
leegyszerusodik K-va, es szamtalan hasonlo dolog:

dass=dat
bleiben=blijven
tanzen=dansen/dancen
helfen=hulpen
machen=maken
es igy tovabb, valahol a ketto kozt lehet a rajnai, amit tenyleg
ritkan irnak le ugy, ahogy kimondjak a mindennapi eletben, de
kotetlen szovegkornyezetben, pl fesztivalmeghivok lelkesito
versikeiben nem riadnak vissza tole.

A plattdeutchrol keveset tudok, egy peldat szoktak nekem emlegetni:

Nemetul a kinn=draussen (neemi ekezettel),
hollandul buiten (baeöüte)
Nem lehet leirni a kiejteset, csak hozzavetolegesen.
Allitolag plattdeutschul "buten".
Sokak szerint rengeteg hasonlo pelda van, szerintem ezek a dolgok
talan akkor lehettek vilagosan elkulonithetoek, amikor meeg nem volt
kozpontositott media, sokkal tobb orszaghatar volt, vagy inkabb
fejedelemseghatar, es az emberek nem utaztak ennyire vehemensen, es
raadasul nem volt hochdeutsch meg kozpontilag diktalt holland nyelv se.

Dan/sved:
A danok meeg a norvegokat se ertik, ha beszelnek, pedig azok majdnem
danul beszelnek, ha jol tudom, hisz sokaig dan gyarmat voltak, es a
mult szazad vegen Bartokhoz hasonlo fonografos gyujtok jartak a hegyi
falvakat, osszegyujtottek a nyelvjarasokat es kotyvasztottak beloluk
egy uj norveg nyelvet. A sved tenyleg mas teszta, de amit a danok a
leirt szoveggel beszed gyanant muvelnek (nyeritesek, "szo benn szakad,
lehellet megszegik ...") es ilyesmi, hat azt csoda hogy ok egymas kozt
megertik. Talan a leirt betuk felet ha kimondjak.
De irasban eleg jol kovetheto meeg nemet tudassal is, erre gondoltam.
Meg nem arra, hogy a franciak mindent ertenek egy spanyol ujsagbol,
de biztos, hogy nagysagrendekkel tobbet fognak fel beloluk, mint een
a manysi miatyankbol. Persze az a minimum ezer evnyi kuloneles nem
mult el kovetkezmenyek nelkul. :-)
Mellesleg a danok tanulnak svedet az iskolaban, a svedek meg dant, a
finnorszagi svedek finnt, a normalis finneknek pedig egyszeruen
kotelezo a sved nyelv tanulasa, mert hivatalos nyelv az orszagban,
pedig e keet nyelvnek aztan tenyleg nem sok koze van egymashoz.
Erdekes, hogy skandinaviaban hasonlo nemzetisegi torzsalkodasok
mentek, mint kozep-europaban, de mostanara meegis eljutottak oda,
hogy egymas nyelvet tanuljak az iskolaban. En peldaul nagyon
sajnalom, hogy anno orosz meg latin helyett nem lehetett szerbet,
romant meg szlovakot tanulni a suliban. Mennyivel egyszerubb lenne
ilyen kommunikacios eszkozokkel a tarsolyunkban szot erteni egymassal!

Mas tema:
Esperanto>> Kamaszkoromban rengeteget foglalkoztam vele, aranylag jol
is ment, heti tobbszaz oldalnyi folyoiratot olvastam at, leveleztem,
eleg konnyen ment.
Mar akkor is az volt az erzesem, hogy az esperanto nem semleges.
Semmilyen szempontbol se:
Nyelvileg azert nem, mert a megalkotoja nem tudott kiszakadni az
europai nyelvek buvkorebol, ha az ember atfut egy eszperanto
szotarat, akkor azt latja, hogy a szavak tobbsege a franciabol
szarmazik, leegyszerusitett irasmoddal es nemileg eldeformalt
kiejtessel. Mas foldreszek nyelvei pedig a legeslegkisebb mertekben
vannak kepviseltetve. A nyelv hangkeszlete es irasmodja is teljesen
europai kiindultsagu, raadasul politikai szandekok eszkozeul is
szolgalt, es nagyon meg voltam azon lepodve akkori tudatlansagomban,
hogy az "atkos" rendszer utolso evtizedeben miert volt olyan egyszeru
eszperantoul tanulni, komoly infrastrukturaja, irodalma,
folyoiratkulturaja, konferenciai, stb. voltak, marpedig az lett volna
logikusan elvarhato, hogyha annyira semleges, mint amilyennek ki lett
kialtva, akkor minimum tiltsak vagy ilyesmi.

Ennek ellenere jo nyelvnek tartom, es az, hogy manapsag nem az
eszperanto vilag meretekben a nemzetkozi kommunikacio nyelve,
szamomra azt jelzi, hogy ma talan meeg kevesebb az esely a
semlegessegre, mint valaha, es ez eleg lehangolo, de egyuttal
off-topic is.


Na most gyorsan abbahagyom, mielott elzavartok!

Udv:

Norbert.