Szakmai kovetelmenyek 1. resz
Drotos Laszlo
kondrot at GOLD.UNI-MISKOLC.HU
2001. Júl. 4., Sze, 12:13:33 CEST
Az archivum es az idezhetoseg kedveert text valtozatban a listara
is elkuldom ezt a remek osszeallitast.=20
=20
Laci
-----------------------------------------------------------------
L=E1ng Attila D.
lad at rentahost.net
Az elektronikus sz=F6vegreprodukci=F3 =E9s -t=E1rol=E1s szakmai k=F6vetelm=
=E9nyei
Els=F5 v=E1ltozat 2001. 7. 2.
1. Alapelvek
1.1. Az elektronikus sz=F6vegt=E1rol=E1s c=E9ljai
Sz=F6vegeket elektronikusan a k=F6vetkez=F5 okokb=F3l t=E1rolunk:
a) mert min=E9l nagyobb olvas=F3k=F6z=F6ns=E9ghez szeretn=E9nk eljuttatni
azokat, amit az Interneten tehet=FCnk meg a leggyorsabban =E9s a
legolcs=F3bban;
b) mert olyan kutat=E1si, sz=F6vegkritikai c=E9l=FA adatb=E1zist
szeretn=E9nk fel=E9p=EDteni, amelyben a lehet=F5 leggyorsabban =E9s
legolcs=F3bban lehet keresni, r=F3la statisztik=E1kat k=E9sz=EDteni, bel=F5=
le
id=E9zni;
c) mert nagy mennyis=E9g=FB sz=F6veg hossz=FA t=E1v=FA t=E1rol=E1sa =EDgy=
oldhat=F3
meg a legolcs=F3bban, ha egy=FAttal annak olvas=F3k =E1ltali
hozz=E1f=E9rhet=F5s=E9g=E9t =E9s a term=E9szeti katasztr=F3f=E1kkal, illetv=
e az
emberi rong=E1l=E1ssal szembeni v=E9detts=E9g=E9t is szeretn=E9nk biztos=ED=
tani,
ugyanakkor lehet=F5v=E9 tenni a k=E9s=F5bbi =FAjrafeldolgoz=E1sokat,
nyomtatott vagy elektronikus =FAjrakiad=E1sokat.
E c=E9lok megval=F3s=EDt=E1s=E1hoz a k=F6vetkez=F5k sz=FCks=E9gesek:
a) olyan t=E1rol=E1si form=E1tum, amely min=E9l sz=E9lesebb felhaszn=E1l=
=F3i
k=F6r, illetve az =E1ltaluk haszn=E1lt szoftverek sz=E1m=E1ra =E9rtelmezhet=
=F5
=E9s feldolgozhat=F3, azaz a legnagyobb kompatibilit=E1st biztos=EDtja a
sz=F3 sz=E1m=EDt=E1stechnikai =E9rtelm=E9ben;
b) olyan t=E1rol=E1si form=E1tum, amely min=E9l hat=E9konyabb
sz=F6vegkeres=E9si, statisztikai feldolgoz=E1si jellemz=F5kkel
rendelkezik, valamint az ehhez val=F3 min=E9l hat=E9konyabb keres=F5- =E9s
statisztikai szoftverek;
c) olyan t=E1rol=E1si form=E1tum, amely hossz=FA t=E1vra biztos=EDtja a
sz=F6vegek =E9p meg=F5rizhet=F5s=E9g=E9t, azaz elavul=E1sa bel=E1that=F3 id=
=F5n bel=FCl
nem v=E1rhat=F3, illetve annak bek=F6vetkezte el=F5tt a sz=F6vegek =E9sszer=
=FB
m=E9rt=E9k=FB er=F5fesz=EDt=E9ssel =E1ttehet=F5k korszer=FB form=E1tumba.
1.2. Az elektronikus sz=F6vegt=E1rol=E1s m=F3djai
Az elektronikusan t=E1rolt sz=F6vegeket alapvet=F5en a k=F6vetkez=F5
csoportokba oszthatjuk:
a) tartalomh=FB t=E1rol=E1si m=F3dszerek;
b) formah=FB t=E1rol=E1si m=F3dszerek;
c) tartalom- =E9s formah=FB t=E1rol=E1si m=F3dszerek.
'Tartalomh=FB' t=E1rol=E1si m=F3dszer az, amely csak a sz=F6veg konkr=E9t
tartalm=E1t, az azt alkot=F3 jelsorozatot r=F6gz=EDti, ek=F6zben veszni
hagyva az eredeti sz=F6veg formai =E1llapot=E1ra vonatkoz=F3
inform=E1ci=F3kat. =CDgy p=E9ld=E1ul az "isa pur es chomou vogmuc" id=E9zet
tartalomh=FB, mert nem tartalmaz inform=E1ci=F3kat a sz=F6veg korabeli
form=E1j=E1r=F3l, =EDgy p=E9ld=E1ul arr=F3l, hogy g=F3t bet=FBkkel =EDrt=E1=
k.
'Formah=FB' t=E1rol=E1si m=F3dszer az, amely csak a sz=F6veg k=FCls=F5
megjelen=E9s=E9t, annak k=E9pszer=FB alakj=E1t r=F6gz=EDti, nem ford=EDtva =
gondot
a sz=F6veg tartalm=E1nak visszaad=E1s=E1ra. =CDgy p=E9ld=E1ul formah=FB t=
=E1rol=E1si
m=F3dszer a Halotti besz=E9d f=E9nyk=E9pe, annak sz=F6veges tartalma n=E9lk=
=FCl,
amit a sz=E1m=EDt=F3g=E9pek nem k=E9pesek sz=F6vegk=E9nt =E9rtelmezni, abba=
n
keresni, azt =E1tszerkeszteni. A sz=E1m=EDt=F3g=E9pek el=F5tti id=F5ben
kiz=E1r=F3lag formah=FB t=E1rol=E1si m=F3dszerek l=E9teztek, sz=E1m=EDt=F3g=
=E9pen
azonban ezeknek csak a legritk=E1bb esetben van l=E9tjogosults=E1ga.
Jelen =EDr=E1s nem is foglalkozik vel=FCk.
'Tartalom- =E9s formah=FB' t=E1rol=E1si m=F3dszer az, amely mind a
tartalmat, mind a form=E1t igyekszik visszaadni. Enn=E9l a m=F3dszern=E9l
=E1ltal=E1ban figyelmen k=EDv=FCl hagyjuk a m=FB nem szignifik=E1ns r=E9sze=
it, s
csak azt reproduk=E1ljuk, amit l=E9nyegesnek tartunk.
1.3. Tartalomh=FBs=E9g
Sz=F6vegt=E1rol=E1si m=F3dszer=FCnk akkor tartalomh=FB, ha mindazon
inform=E1ci=F3kat, amik a sz=F6veg tartalm=E1val kapcsolatosak,
hi=E1nytalanul =E9s egy=E9rtelm=FBen kinyerhetj=FCk bel=F5le. Ennek alapelv=
e
az, hogy minden tartalmi jellemz=F5nek saj=E1t, egyedi k=F3ddal kell
b=EDrnia. Tartalmi jellemz=F5nek tekintend=F5k az al=E1bbiak:
- maga a korpusz, bele=E9rtve az =F6sszes fonetikai =E9rt=E9kkel b=EDr=F3
jelet (bet=FBt), hanglejt=E9sre utal=F3 =EDr=E1sjelet, s minden olyan
szimb=F3lumot, ami a sz=F6veg felolvas=E1sakor valamilyen kiejtett
=E9rt=E9kkel b=EDr vagy m=E1s szimb=F3lumok kiejt=E9s=E9t, jelent=E9s=E9t m=
=F3dos=EDtja;
- a sz=F6vegben a szerz=F5 =E1ltal elhelyezett hangs=FAlym=F3dos=EDt=F3 =
=E9s
figyelemfelkelt=F5 jelek, kiemel=E9sek, bet=FBt=EDpus-v=E1ltoztat=E1sok,
amelyek elt=E1vol=EDt=E1s=E1val a k=F6zl=E9s tartalmi hi=E1nyoss=E1got szen=
vedne;
- a sz=F6veg tagol=E1si rendszere, =FAgymint a bekezd=E9sekre oszt=E1s, a
t=E1bl=E1zatok szerkezete, a versek versszakokra =E9s sorokra oszt=E1sa, a
c=EDmek =E9s alc=EDmek, a jegyzetek, a tartalom- =E9s irodalomjegyz=E9k, a
n=E9v- =E9s t=E1rgymutat=F3, a kritikai appar=E1tus stb. ebb=E9li mivolt=E1=
nak
felt=FCntet=E9se =E9s megk=FCl=F6nb=F6ztet=E9se a korpusz m=E1s r=E9szeit=
=F5l;
- az egyes sz=F6vegelemek pontos helye a korpuszban, amelyre
hivatkoz=E1sok mutathatnak;
- minden olyan =E1bra, grafikon, t=E9rk=E9p, kotta =E9s egy=E9b k=E9pi
inform=E1ci=F3, illetve hangfelv=E9tel, z=F6rej, zenei hangsor, amely nem
helyettes=EDthet=F5 le=EDrt vagy kiejtett szavakkal egyetlen egy=E9rtelm=FB
m=F3don, de sz=FCks=E9ges a k=F6zl=E9s pontosabb meg=E9rt=E9s=E9hez,
elt=E1vol=EDt=E1s=E1val a sz=F6veg tartalmi hi=E1nyoss=E1got szenvedne;
- a sz=F6veg k=E9pi elrendez=E9se egyes speci=E1lis esetekben, amikor ez
elv=E1laszthatatlan r=E9sz=E9t k=E9pezi a k=F6zl=E9snek (k=E9pvers).
1.4. Formah=FBs=E9g
Formah=FB sz=F6vegt=E1rol=E1si m=F3dszerek =E1ltal=E1ban k=E9tf=E9lek=E9ppe=
n
haszn=E1latosak: optim=E1lis vagy maxim=E1lis m=F3don. A 'maxim=E1lis'
formah=FBs=E9get a reproduk=E1lt eredeti dokumentum f=E9nyk=E9pe jelenti,
sz=FCks=E9g eset=E9n sz=EDnesben =E9s/vagy az eredeti m=E9retar=E1ny pontos
megjel=F6l=E9s=E9vel. Gyakorlati c=E9lokra azonban ink=E1bb az 'optim=E1lis=
'
formah=FBs=E9get alkalmazzuk: ekkor nem ford=EDtunk gondot a dokumentum
mind tartalmi, mind formai szempontb=F3l k=F6z=F6mb=F6s elemeinek
reproduk=E1l=E1s=E1ra, amilyen p=E9ld=E1ul a sorok =E9s az oldalak v=E9g=E9=
nek
megjel=F6l=E9se (kiv=E9ve speci=E1lis eseteket, p=E9ld=E1ul az autogr=E1f
k=E9ziratokat), avagy a pap=EDron esett szennyez=F5d=E9sek, esetleges
kor=E1bbi olvas=F3k illet=E9ktelen belefirk=E1l=E1sai. Nem reproduk=E1ljuk =
az
egyes jelek pontos rajz=E1t =FAgy, ahogyan az megjelent az eredetiben,
csup=E1n a jelet mint k=F3dot azonos=EDtjuk.
Az optim=E1lis formah=FBs=E9g a k=F6vetkez=F5 formai jellemz=F5ket hivato=
tt
reproduk=E1lni:
- az azonos jelent=E9s=E9rt=E9kkel b=EDr=F3, de tipogr=E1fiailag
k=FCl=F6nb=F6z=F5nek tekintett jelform=E1k (tipogr=E1fiai regiszter);
- a sz=F6veghez nem szervesen tartoz=F3, hangulati c=E9llal mell=E9kelt
illusztr=E1ci=F3k;
- a sz=F6veg =E1ltal=E1nos k=FClalakja, a felhaszn=E1lt bet=FBt=EDpusok,
amelyek megv=E1ltoztat=E1s=E1val a k=F6zl=E9s nem szenved csorb=E1t, de a
nyomtatott kiad=E1s hangulata kev=E9sb=E9 adhat=F3 vissza;
- a formasz=E9ps=E9g, vagyis a forma nem reproduk=E1lt r=E9szleteinek a
tipogr=E1fia, a design, az eszt=E9tika =E1ltal=E1nos elveihez val=F3 =FAjb=
=F3li
hozz=E1igaz=EDt=E1sa.
1.5. C=E9lorient=E1ci=F3
A tartalom- =E9s a formah=FBs=E9g mely elveit =E9s milyen m=E9rt=E9kben
sz=FCks=E9ges betartani ahhoz, hogy az elektronikus sz=F6vegt=E1rol=E1s
kor=E1bban felv=E1zolt c=E9ljait el=E9rhess=FCk, illetve mely elvekr=F5l
mondhatunk le?
a) Az olvas=F3k=F6z=F6ns=E9g sz=E1m=E1ra val=F3 sz=F6vegszolg=E1ltat=E1sn=
=E1l:
- reproduk=E1land=F3 az =F6sszes felsorolt tartalmi k=F6vetelm=E9ny,
kiv=E9ve azt, hogy a c=EDmek =E9s alc=EDmek rendszer=E9t, a t=E1rgymutat=F3=
t, a
tartalomjegyz=E9ket stb. nem sz=FCks=E9ges egy=E9rtelm=FB jelekkel ell=E1tn=
i,
azok vizu=E1lis megk=FCl=F6nb=F6ztet=E9se elegend=F5;
- reproduk=E1land=F3 a formajellemz=F5k k=F6z=FCl a tipogr=E1fiai regiszt=
er
=E9s a formasz=E9ps=E9g.
b) A keres=E9sre, statisztik=E1ra val=F3 el=F5k=E9sz=EDt=E9sn=E9l:
- a tartalmi k=F6vetelm=E9nyek k=F6z=FCl reproduk=E1land=F3 a korpusz, a
kiemel=E9sek, a tagol=E1si rendszer, a hivatkozott sz=F6veghelyek
pozicion=E1l=E1sa; nem sz=FCks=E9ges reproduk=E1lni a k=E9pi =E9s hangbeli
inform=E1ci=F3kat =E9s a speci=E1lis k=E9pi elrendez=E9seket, illetve ezek
keres=E9s=E9hez, net=E1n ezek belsej=E9ben t=F6rt=E9n=F5 keres=E9shez k=FCl=
=F6n
keres=F5rendszert lehet vagy kell l=E9trehozni, ha a m=FB term=E9szete
sz=FCks=E9gess=E9 teszi;
- a formai k=F6vetelm=E9nyek egyike sem reproduk=E1land=F3;
- egyes speci=E1lis esetekben a m=FBvet tov=E1bbi k=F3dokkal kell
ell=E1tni a keres=E9s egy=E9rtelm=FBs=EDt=E9se =E9rdek=E9ben, =EDgy p=E9ld=
=E1ul
sz=F3t=E1rakban megjel=F6lni a forr=E1s- =E9s a c=E9lnyelvi sz=F6vegr=E9sze=
ket
stb.
c) A hossz=FA t=E1v=FA meg=F5rz=E9sn=E9l =E9s az =FAjrakiad=E1sokn=E1l az=
=F6sszes
felsorolt tartalmi =E9s formai k=F6vetelm=E9ny egyar=E1nt reproduk=E1land=
=F3.
A hossz=FA t=E1v=FA meg=F5rz=E9s c=E9lja az, hogy az eredeti esetleges
megsemmis=FCl=E9se eset=E9n is biztos=EDtsa az alkot=E1s fennmarad=E1s=E1t
azzal, hogy az elektronikusan t=E1rolt sz=F6veg gyorsan =E9s k=F6nnyen
m=E1solhat=F3, sokf=E9lek=E9ppen t=E1rolhat=F3 inform=E1ci=F3veszt=E9s n=E9=
lk=FCl, azaz
t=FAl=E9l=E9se k=F6nnyebben biztos=EDthat=F3. Az =FAjrakiad=E1sok sz=E1m=E1=
ra t=F6rt=E9n=F5
meg=F5rz=E9s c=E9lja az, hogy a k=E9s=F5bbi =FAjrakiad=F3k min=E9l pontosab=
ban
kaphass=E1k k=E9zbe az eredeti m=FBvet, s annak eredeti form=E1j=E1t min=E9=
l
kisebb er=F5fesz=EDt=E9ssel =E1ll=EDthass=E1k helyre; illetve ne
k=E9nyszer=FCljenek a m=FBv=F6n csup=E1n az=E9rt tenni v=E1ltoztat=E1sokat,=
mert
az eredeti kiad=E1s egyes jellemz=F5i nem ismertek vagy nem
reproduk=E1lhat=F3k.
Nem felt=E9tlen=FCl sz=FCks=E9ges minden m=FBvet mindh=E1rom c=E9lra felk=
=E9sz=EDtve
t=E1rolni. A legfontosabb az a) feladatk=F6r, a mindennapi olvas=E1s
sz=E1m=E1ra val=F3 alkalmass=E1 t=E9tel; a legt=F6bb m=FBn=E9l az ehhez sz=
=FCks=E9ges
felt=E9telek teljes=EDt=E9se kiel=E9g=EDt=F5 eredm=E9nyt ny=FAjt mind a
sz=F6vegkeres=E9s, mind a =FAjrakiad=E1sok el=F5k=E9sz=EDt=E9se sz=E1m=E1ra=
=2E Speci=E1lis
esetekben azonban nem n=E9lk=FCl=F6zhet=F5 a m=E1sik k=E9t feladatk=F6rh=F6=
z val=F3
kifejezett el=F5k=E9sz=EDt=E9s.
2. A tartalom
2.1. A korpusz
A korpusz r=E9sz=E9nek kell tekinteni minden olyan objektumot, ami a
k=F6vetkez=F5 felt=E9telek k=F6z=FCl legal=E1bb egynek megfelel:
- hang=E9rt=E9ke van vagy hang=E9rt=E9ket, hanglejt=E9st m=F3dos=EDt;
- konkr=E9t sz=F6veghelyhez k=F6t=F5dik, onnan el nem mozd=EDthat=F3 =E9s=
ott
funkci=F3ja van;
- olyan mennyis=E9gben szerepel a sz=F6vegben, hogy technikai
okokb=F3l val=F3 =E1thelyez=E9se, p=E9ld=E1ul k=FCl=F6n list=E1ba gy=FBjt=
=E9se
nehez=EDten=E9 az interpret=E1ci=F3t.
R=E9szei a korpusznak p=E9ld=E1ul a sz=F3t=E1rakban alkalmazott jelek,
amelyek egy kifejez=E9s st=EDlus=E9rt=E9k=E9t min=F5s=EDtik; a sz=F6vegben
eml=EDtett matematikai, k=E9miai jelek =E9s k=E9pletek, a sakk- vagy
asztrol=F3giai jelek; a l=E1b- =E9s v=E9gjegyzet-hivatkoz=E1sok, a
hiperlinkek; stb.
A korpusz nem felt=E9tlen=FCl =E1ll egyetlen megszak=EDtatlan
sz=F6vegfolyamb=F3l, amelynek minden egys=E9ge k=F6zvetlen=FCl k=F6veti az
el=F5z=F5t. Egyfel=F5l a sz=F3t=E1rak, bet=FBrendes jegyz=E9kek c=EDmszavai=
t nem
sz=FCks=E9gszer=FB sz=E9pirodalmi m=FBvekhez hasonl=F3an egym=E1st k=F6vet=
=F5
rendben felsorolni, egy alkalmas keres=F5rendszer hat=E9konyabb lehet;
m=E1sfel=F5l a l=E1bjegyzetek, a sz=F6veghez kapcsol=F3d=F3 illusztr=E1ci=
=F3k csak
k=F6t=F5dnek egy-egy sz=F6veghelyhez, de nem kell fizikailag is
k=F6zvetlen=FCl ott lenni=FCk.
A tartalmi szempontb=F3l el nem hagyhat=F3 illusztr=E1ci=F3kn=E1l meg kel=
l
k=FCl=F6nb=F6ztetni bizonyos eseteket. Ha a m=FB csup=E1n kissz=E1m=FA ilye=
n
illusztr=E1ci=F3t tartalmaz, p=E9ld=E1ul egy sakkj=E1tszm=E1t folytatnak be=
nne
=E9s a szerz=F5 bemutat egy =E1ll=E1st bel=F5le, a tulajdonk=E9ppeni korpus=
z
megfelel=F5 hely=E9re tett utal=F3jel =E9s a k=FCl=F6n elhelyezett =E1bra
kiel=E9g=EDt=F5 megold=E1s. Ugyanez azonban egy t=F6bb sz=E1z t=E1blarajzza=
l
ell=E1tott sakk-k=F6nyvet igen neh=E9zkes olvasm=E1nny=E1 tenne, ez=E9rt it=
t
az illusztr=E1ci=F3kat a korpusz szerves r=E9szek=E9nt kell elhelyezni.
Ha a m=FBvet sz=F6vegkeres=E9sre is alkalmass=E1 tessz=FCk, =FCgyelni kel=
l
arra, hogy a keres=F5rendszer ne =E9rtelmezhesse az illusztr=E1ci=F3kat =E9=
s
egy=E9b specialit=E1sokat is sz=F6vegk=E9nt p=E9ld=E1ul annak k=F6vetkezt=
=E9ben,
hogy azokat valamely speci=E1lis jelk=E9szlet haszn=E1lat=E1val helyezt=FCk
a sz=F6vegbe. C=E9lszer=FB, ha k=FCl=F6n lehet=F5s=E9get biztos=EDtunk az o=
lyan
fontosabb szimb=F3lumok keres=E9s=E9re, amelyeket a felhaszn=E1l=F3 nem tud
billenty=FBzet=E9n mag=E1t=F3l =E9rtet=F5d=F5 m=F3don el=F5=E1ll=EDtani.
2.1.1. A bet=FB
A korpusz legfontosabb elemei a bet=FBk. Reproduk=E1lni kell az
eredeti m=FBben szerepl=F5 =F6sszes bet=FBt azok pontos form=E1j=E1ban, ami
kiterjed a sz=F6veg nyelv=E9nek =E9kezetes bet=FBire =E9s az idegen =E9keze=
tes
bet=FBkre egyar=E1nt, azok tipogr=E1fiailag helyes form=E1it alkalmazva.
Nem szabad reproduk=E1lni az eredeti m=FBben elk=F6vetett bet=FBhaszn=E1lat=
i
hib=E1kat, =EDgy p=E9ld=E1ul azt, ha egy gyenge nyomdai min=F5s=E9g=FB
kiadv=E1nyban a magyar =F5 bet=FBt francia =F4 bet=FBvel helyettes=EDtett=
=E9k.
Nem szabad reproduk=E1lni azt sem, ha az eredeti m=FBben technikai
okokb=F3l vagy figyelmetlens=E9gb=F5l idegen szavakb=F3l, nevekb=F5l
elhagyt=E1k a sz=FCks=E9ges =E9kezeteket (kiv=E9ve term=E9szetesen a bet=FB=
h=EDv
reprodukci=F3 eset=E9t).
2.1.2. Az =EDr=E1sjel
A reproduk=E1l=E1s alapelve az, hogy minden jelet az eredetivel azonos
form=E1ban kell visszaadni, illetve ha ez technikai okokb=F3l nem
lehets=E9ges sz=E1z sz=E1zal=E9kban, akkor olyan jellel kell
helyettes=EDteni, aminek m=E1s jelent=E9se nincsen. =CDgy p=E9ld=E1ul a
z=E1r=F3jelek helyettes=EDt=E9se t=F6rtvonalakkal nem megengedhet=F5, mert =
a
t=F6rtvonal m=E1st jelent, =E9s mert =EDgy elv=E9sz a nyit=F3 =E9s bez=E1r=
=F3
z=E1r=F3jel k=F6z=F6tti k=FCl=F6nbs=E9gt=E9tel. Hasonl=F3 a helyzet az id=
=E9z=F5jellel,
amelynek szint=E9n van nyit=F3 =E9s z=E1r=F3 r=E9sze, s ezek k=F6z=F6tt a
k=FCl=F6nbs=E9gt=E9telt meg kell =F5rizni. Nem szabad =F6sszecser=E9lni a
fokjelet a fels=F5 indexbe tett null=E1val vagy a "fok" sz=F3val, a
gondolatjelet a k=F6t=F5jellel, az aposztr=F3fot a ford=EDtott
aposztr=F3ffal stb.
Szakmunk=E1kn=E1l, =EDgy p=E9ld=E1ul nyelv=E9szeti m=FBvekben nemcsak
speci=E1lis bet=FBalakok, de k=FCl=F6nleges =EDr=E1sjelek is felbukkanhatna=
k,
amelyek integrit=E1s=E1nak meg=F5rz=E9s=E9re fokozott gondot kell ford=EDta=
ni.
2.1.3. A helyes=EDr=E1s
Az eredeti m=FBben szerepl=F5 helyes=EDr=E1sbeli ingadoz=E1sokkal vagy
szab=E1lytalans=E1gokkal szemben k=E9tf=E9le =E1ll=E1spontra helyezkedhet=
=FCnk:
megtarthatjuk azokat a min=E9l pontosabb reprodukci=F3 =E9rdek=E9ben,
illetve kijav=EDthatjuk a hib=E1kat a min=E9l pontosabb tartalom-
visszaad=E1s =E9rdek=E9ben. =C1ltal=E1ban a m=FB t=EDpusa hat=E1rozza meg a
k=F6vetend=F5 magatart=E1st.
Sz=E9pirodalmi m=FBvekben nem reproduk=E1ljuk azokat a helyes=EDr=E1si
hib=E1kat, amelyeket a m=FB kiad=E1sa =F3ta bek=F6vetkezett helyes=EDr=E1s-
v=E1ltoz=E1s, illetve a szerz=F5 vagy a nyomda nem megfelel=F5 helyes=EDr=
=E1s-
ismerete eredm=E9nyezett; kiv=E9ve a verseket, amelyeket hagyom=E1nyosan
bet=FBh=EDven adunk vissza, =E9s azt az esetet, amikor a szerz=F5
=E9rezhet=F5en tudatosan, stilisztikai c=E9llal alkalmaz saj=E1tos
helyes=EDr=E1st, amit ekkor szint=E9n nem szabad megv=E1ltoztatni.
Megtartjuk a korabeli helyes=EDr=E1st az olyan m=FBvekn=E9l, amelyek
r=E9gis=E9ge indokolja a korh=FB reprodukci=F3t, de a kifejezett
sajt=F3hib=E1kat csak speci=E1lis esetben, autogr=E1f k=E9ziratokn=E1l,
=F5snyomtatv=E1nyokn=E1l, k=E9ziratos k=F3dexekn=E9l vissz=FCk =E1t, amelye=
k
bet=FBh=EDv reprodukci=F3t ig=E9nyelnek. Olyan esetekben, amikor az
alkalmazott =EDr=E1sm=F3dban nincs okunk kifejezett szerz=F5i
sz=E1nd=E9koss=E1got l=E1tni, =E9s a m=FB kora =E9s/vagy irodalomt=F6rt=E9n=
eti
fontoss=E1ga sem indokolja az eredeti minden=E1ron val=F3 megtart=E1s=E1t,
helyesebb, ha a mai olvas=F3 ig=E9ny=E9t helyezz=FCk el=F5t=E9rbe =E9s a
sz=F6veget ink=E1bb a mai szab=E1lyokhoz igaz=EDtjuk; ez megk=F6nny=EDti az
interpret=E1ci=F3t =E9s nem okoz k=E1rt az olvas=F3 helyes=EDr=E1s=E9rz=E9k=
=E9ben.
Szakmunk=E1kn=E1l a szaknyelv =E1ltal haszn=E1lt speci=E1lis =EDr=E1sm=F3=
dokat
kell megtartani, mert az olvas=F3k=F6z=F6ns=E9g ez esetben olyanokb=F3l =E1=
ll,
akik ezeket az =EDr=E1sm=F3dokat szokt=E1k meg =E9s prefer=E1lj=E1k, s ezek=
nek
az =EDr=E1sm=F3doknak mindig =E9rtelm=FCk van, szakmai c=E9lokat szolg=E1ln=
ak.
=CDgy p=E9ld=E1ul az orvosi szakirodalomban latin fonetik=E1val =EDrjuk a
szakszavakat a mindenhol m=E1shol alkalmazott magyar fonetika
helyett (de magyar fonetik=E1val ragozzuk azokat, teh=E1t az injectio
t=E1rgyesete nem injectiot, hanem injecti=F3t); vegy=E9szeti t=E1rgy=FA
munk=E1kban a vegy=FCletek nev=E9t a k=E9miai n=F3menklat=FAra szab=E1lyai
szerint k=F6t=F5- =E9s z=E1r=F3jelezz=FCk; stb. Ezeket az =EDr=E1sm=F3dokat=
nem
szabad =F6sszecser=E9lni, =EDgy teh=E1t k=F6znyelvi sz=F6vegk=F6rnyezetben
mindig n=E1triumklorid az egybe=EDr=E1s-k=FCl=F6n=EDr=E1si szab=E1lyok alap=
j=E1n,
k=E9miai munk=E1ban mindig n=E1trium-klorid a szervetlen vegy=FCletek
n=F3menklat=FAr=E1ja alapj=E1n, orvosi szakk=F6nyvben mindig natrium-chlori=
d
a latin =EDr=E1sm=F3d alapj=E1n.
Az =EDr=E1sjel-haszn=E1lati szab=E1lyokat a szavakra vonatkoz=F3 helyes=EDr=
=E1si
szab=E1lyokhoz hasonl=F3an alkalmazzuk vagy mell=F5zz=FCk.
Csak bet=FBh=EDv =E1t=EDr=E1st ig=E9nyl=F5 munk=E1kn=E1l tartjuk meg a he=
lytelen
=EDr=E1sjelhalmoz=E1sokat, mint p=E9ld=E1ul a gondolatjel vagy id=E9z=F5jel
mell=E9 szab=E1lytalanul helyezett vessz=F5t; a helyes=EDr=E1si vessz=F5hib=
=E1t
(amilyen a min=F5s=E9gjelz=F5 'mint' vagy a 'stb.' r=F6vid=EDt=E9s el=E9
helyezett vessz=F5); a t=F6bbsz=F6r=F6s id=E9z=F5- vagy z=E1r=F3jelek forma=
i
megk=FCl=F6nb=F6ztet=E9s=E9nek elmulaszt=E1s=E1t; a helytelen vagy elavult
id=E9z=F5- vagy z=E1r=F3jelhaszn=E1latot; az al=E1rendel=F5 mondat=F6sszet=
=E9telek
lez=E1r=E1s=E1t a f=F5mondatnak megfelel=F5 =EDr=E1sjel helyett az utols=F3
tagmondat szerinti =EDr=E1sjellel.
Nagyobb rugalmass=E1ggal kezelhetj=FCk az olyan k=E9rd=E9seket, mint az
egy mondaton bel=FCli t=F6bbsz=F6r=F6s gondolatjeles k=F6zbevet=E9seket =E9=
s
mellett=FCk elhelyezett gondolatjeles hozz=E1vet=E9seket, amik nehezen
=E9rthet=F5v=E9 tudnak tenni egy mondatot.
A legt=F6bb =EDr=E1sjel-haszn=E1lati k=E9rd=E9sben pedig a szerz=F5nek te=
ljes
szabads=E1ga van, ezeket k=F6znapi fokozat=FA, kort=E1rs irodalmi m=FBvek
eset=E9n sem v=E1ltoztatjuk meg. Ilyen a ?! =E9s !? jelkapcsolatok
szabad alkalmaz=E1sa; a h=E1rom pontot k=F6vet=F5 sz=F3 mondat kezdet=E9nek
vagy folytat=E1s=E1nak tekint=E9se; a k=F6zbevet=E9sek vessz=F5vel,
gondolatjellel vagy z=E1r=F3jellel val=F3 tagol=E1sa; a hanglejt=E9sbeli
sz=FCnetek vessz=F5vel, pontosvessz=F5vel vagy gondolatjellel val=F3
=E9rz=E9keltet=E9se; stb.
2.1.4. A korpusz egy=E9b r=E9szei
Szakmunk=E1kn=E1l speci=E1lis szimb=F3lumokkal tal=E1lkozhatunk, amelyek
pontos reprodukci=F3ja sokszor bizonytalan vagy =E9ppen neh=E9z. A
szakter=FClet ismer=F5i tudj=E1k megmondani, hogy egy szimb=F3lum
rendszeresen alkalmazott, k=FCl=F6n magyar=E1zatot nem ig=E9nyl=F5 jele-e
a ter=FClet szakirodalm=E1nak, vagy pedig az illet=F5 m=FB egyedi
tal=E1lm=E1nya; ut=F3bbi esetben, sz=FCks=E9gmegold=E1sk=E9nt m=E1s jel is
alkalmazhat=F3, ha az egy=E9rtelm=FB =E9s m=E1s jelent=E9shez nem kapcsol=
=F3dik.
=C1ltal=E1ban azonban az ilyen megold=E1sokat ker=FClj=FCk, mert a szerz=F5
okkal v=E1lasztotta =E9ppen azt a jelet =E9s nem valami m=E1st.
Korpuszok r=E9sz=E9t alkot=F3, m=E1s jelekkel nem helyettes=EDthet=F5
jelrendszerek p=E9ld=E1ul a teljes =E9kezetes latin bet=FBk=E9szlet; m=E1s
=EDr=E1sok jelk=E9szletei (cirill, arab, k=EDnai); az elterjedt p=E9nznem-
=E9s r=F6vid=EDt=E9sjelek; az IPA-jelek; a matematikai =E9s k=E9miai jelek;
a sakkjelek; a tipogr=E1fiai jelek; avagy =E9ppen a szerz=F5 =E1ltal
kital=E1lt =E9s valamilyen c=E9lra alkalmazott titkos=EDr=E1s. Mindezek
reprodukci=F3ja gyakran igen komplik=E1lt feladat.
Konkr=E9t sz=F6veghelyhez k=F6t=F5d=F5 korpuszelemek p=E9ld=E1ul a hivatkoz=
=E1sok,
a jegyzetek, a tartalomjegyz=E9k, a t=E1rgymutat=F3. Ezek l=E9trehoz=E1sako=
r
meg kell =F5rizni a kapcsolatot az eredeti sz=F6veghellyel, ami nem
maxim=E1lisan formah=FB reprodukci=F3 eset=E9n v=E1ndorolhat a sz=F6vegben.=
Az
ilyen elemek fizikai t=E1rol=E1s=E1ra t=F6bb m=F3d k=EDn=E1lkozik; a
l=E1bjegyzetek sz=F6vege t=E1rolhat=F3 a hivatkoz=E1si pontn=E1l, megfelel=
=F5
nyit=F3- =E9s z=E1r=F3k=F3dok k=F6z=F6tt, de k=FCl=F6n csoportos=EDtva is; =
a
tartalomjegyz=E9k vagy a t=E1rgymutat=F3 m=E1r k=FCl=F6n t=E1roland=F3, mer=
t
ezekre =F6n=E1ll=F3an, a hozz=E1juk tartoz=F3 sz=F6veghelyeket =E1tmenetile=
g nem
tekintve is sz=FCks=E9g van.
2.2. A tartoz=E9kok
A korpusz tartoz=E9kai lehetnek k=E9p- =E9s hanganyagok is, amelyek
tartalmi r=E9sz=E9t k=E9pezik a m=FBnek, ez=E9rt reprodukci=F3jukr=F3l nem =
lehet
lemondani, de nem adhat=F3k vissza tartalomh=FB, csak formah=FB m=F3don. Az
alapelv itt is a min=E9l pontosabb, de csak a szignifik=E1ns elemekre
koncentr=E1l=F3 reprodukci=F3. Egy egyszer=FB vonalas grafikont nem
sz=FCks=E9gszer=FBen kell az eredeti m=FBben felt=FCntetett vonalas grafiko=
n
pontos m=E1sak=E9nt reproduk=E1lni, ugyan=FAgy, ahogy a k=F6nyv bet=FBit se=
m
pontos m=E1saikkal adjuk vissza. Grafikonok =E9s kott=E1k t=F6bb=E9-kev=E9s=
b=E9
k=F3dolhat=F3k tartalomh=FB m=F3don, azaz olyan utas=EDt=E1sokkal, amelyekb=
=F5l a
sz=E1m=EDt=F3g=E9p k=E9pes fel=E9p=EDteni az eredetit =E9s annak tartalmi
szerkezet=E9r=F5l is meg=E1llap=EDt=E1sokat tud tenni; =E1ltal=E1ban azonba=
n ez a
megold=E1s t=FAlzott er=F5forr=E1sokat ig=E9nyelne, grafikon- vagy
kotta=E9rtelmez=E9si, -megjelen=EDt=E9si k=E9pess=E9geket v=E1rna el a m=FB
feldolgoz=E1s=E1ra hivatott szoftverekt=F5l. Ezt a m=F3dszert ez=E9rt csak
akkor alkalmazzuk, ha arra kifejezetten nagy sz=FCks=E9g van, s a
megc=E9lzott olvas=F3k=F6z=F6ns=E9gt=F5l elv=E1rhat=F3 olyan szint=FB szakm=
ai
=E9rdekl=F5d=E9s, hogy az ehhez sz=FCks=E9ges speci=E1lis szoftverekkel
felszerelkezzenek. Ugyanez a helyzet a speci=E1lis t=E9rk=E9p=E9szeti
m=F3dszerekkel k=F3dolt t=E9rk=E9pekkel is. Az esetek t=F6bbs=E9g=E9ben min=
dezen
inform=E1ci=F3kat k=E9pk=E9nt, az eredeti forma megfelel=F5 min=F5s=E9g=FB
lef=E9nyk=E9pez=E9s=E9vel kell visszaadni.
További információk a(z) Mek-l levelezőlistáról