Szakmai kovetelmenyek 2. resz

2001. Júl. 4., Sze, 12:08:21 CEST

L=E1ng Attila D.
lad at rentahost.net

Az elektronikus sz=F6vegreprodukci=F3 =E9s -t=E1rol=E1s szakmai k=F6vetelm=
=E9nyei 2.

3. A forma

3.1. A tipogr=E1fiai regiszter

A tipogr=E1fiai regiszter olyan szakkifejez=E9s, amit - l=E9tez=F5 m=E1sika=
t
nem tal=E1lva - e dolgozat sz=E1m=E1ra alkottam az orgona regisztereinek
mint=E1j=E1ra.
  L=E9teznek jelp=E1rok, amelyek egym=E1snak nem teljesen azonos =E9rt=E9k=
=FB
=E9s nem is eg=E9szen k=FCl=F6nb=F6z=F5 alternat=EDv=E1i. M=E1r minim=E1lis=
 m=E9rt=E9k=FB
formareprodukci=F3 eset=E9n is =FCgyelni kell a megfelel=F5 tipogr=E1fiai
regiszter alkalmaz=E1s=E1ra, mert en=E9lk=FCl a sz=F6veg rossz formast=EDlu=
s=FA,
nehezen feldolgozhat=F3, gyenge min=F5s=E9g=FB lesz.
  Nem tartozik a tipogr=E1fiai regiszter fogalomk=F6r=E9be a bet=FBt=EDpus,
azaz a bet=FBk talpas vagy groteszk jellege, =EDr=E1sk=E9pe; ez nem hordoz
jelent=E9smegk=FCl=F6nb=F6ztet=F5 funkci=F3t, mer=F5ben formai jelleg=FB.

A tipogr=E1fiai regiszterek l=E9trej=F6tte t=F6bb forr=E1sb=F3l t=E1pl=E1lk=
ozik.
Gyakran a k=FCl=F6nb=F6z=F5 nyelvek m=E1sfajta =EDr=E1sjeleket haszn=E1lnak=
 azonos
c=E9lra. =CDgy p=E9ld=E1ul a latin bet=FBs nyelvekben az els=F5 szint=FB, a=
zaz
legk=FCls=F5 id=E9z=F5jelp=E1rnak hat-h=E9tf=E9le vari=E1ci=F3ja van, amely=
ek
grafikailag =F6t k=FCl=F6nb=F6z=F5 jelet haszn=E1lnak. Itt a formah=FB mego=
ld=E1s
az adott jel grafik=E1j=E1nak reprodukci=F3ja, ami azonban, ha a kezelt
sz=F6vegek t=F6bb nyelven =EDr=F3dtak, bizonytalan =E9rtelmez=E9sekhez,
hib=E1khoz vezethet, ez=E9rt c=E9lszer=FBbb lenne a jelgrafika mellett egy
egys=E9ges =E9s nyelvf=FCggetlen "nyit=F3 id=E9z=F5jel" =E9s "z=E1r=F3 id=
=E9z=F5jel"
k=F3dot is t=E1rolni. Hasonl=F3k=E9ppen a tizedes t=F6rtek =E9s a hosszabb
sz=E1mok tagol=E1sa t=F6bbf=E9le m=F3don t=F6rt=E9nik a k=FCl=F6nb=F6z=F5 n=
yelvekben,
ami megnehez=EDti a matematikai feladatokat: ha a sz=E1mot a korrekt
=EDr=E1sk=E9ppel t=E1roljuk, a szoftverek rosszul vagy sehogyan sem
=E9rtelmezik azokat, ha pedig az =EDr=E1sk=E9pr=F5l lemondunk a sz=E1m=EDt=
=E1sok
helyess=E9ge =E9rdek=E9ben, a tipogr=E1fiai regiszter s=E9r=FCl.
  T=F6bb=E9-kev=E9sb=E9 nyelvf=FCgg=F5 k=E9rd=E9s a k=FCl=F6nb=F6z=F5 m=E9r=
et=FB gondolat- =E9s
nagyk=F6t=F5jelek rendszere, de vannak nyelvek, amelyek t=F6bbf=E9l=E9t is
haszn=E1lnak m=E1s-m=E1s c=E9lokra. R=E9gebben ilyen nyelv volt a magyar is=
=2E
Mivel a jeleket azok grafikai megjelen=E9s=E9re utal=F3 k=F3dokkal
t=E1roljuk, ez is probl=E9m=E1t okozhat keres=E9sekn=E9l.

N=E9ha a k=FCl=F6nf=E9le =EDr=E1sk=E9pek jelent=E9s szempontj=E1b=F3l egyen=
=E9rt=E9k=FBek,
de egyes m=FBvekben =E9rdemes fontol=F3ra venni azok k=F6z=FCl egy bizonyos
alkalmaz=E1s=E1t. =CDgy p=E9ld=E1ul a nyomdai '=E9s' (&) jelnek k=E9t alakj=
a
van, az egyik egy nyolcasra eml=E9keztet, a m=E1sik jobboldalt nyitott
=E9s vil=E1gosan felismerhet=F5 benne az egybe=EDrt 'et' sz=F3cska. Az
el=F5bbi alak antikva, az ut=F3bbi kurz=EDv jelleg=FB bet=FBt=EDpusokn=E1l
szokott el=F5fordulni, de kiv=E9telek is vannak. A k=E9t jel minden
szempontb=F3l egyen=E9rt=E9k=FBnek l=E1tszik, =E1m k=F6znapi fokozat=FA m=
=FBben a
nyitott forma t=FAlz=E1sk=E9nt hat, d=EDszes ki=E1ll=EDt=E1s=FA, f=F5leg br=
it
angols=E1g=FA m=FBvet viszont a z=E1rt forma kiss=E9 lefokoz. =C9rdemes ily=
en
k=FCl=F6nbs=E9gekre is figyelemmel lenni.
  Ehhez hasonl=F3 eset a k=EDnai =EDr=E1sjegyek k=E9tf=E9le alakja is, amel=
yek
jelent=E9s szempontj=E1b=F3l egyen=E9rt=E9k=FBek, de stilisztikai k=FCl=F6n=
bs=E9get
jelenthet a v=E1laszt=E1s.

Egyes regiszterbeli k=FCl=F6nbs=E9geket a technikai v=E1ltoz=E1sok hoztak
l=E9tre. =CDgy p=E9ld=E1ul a k=E9zzel metszett bet=FBk nem hatottak sz=E9pe=
n, ha
az 'ff, fi, fl' bet=FBkapcsolatokat k=E9t k=FCl=F6n bet=FBb=F5l =E1ll=EDtot=
t=E1k
=F6ssze, ez=E9rt elk=E9sz=EDtett=E9k ezek ligat=FArak=E9nt egybemetszett
v=E1ltozatait, amik haszn=E1latban maradtak eg=E9szen a sz=E1m=EDt=F3g=E9pe=
s
sz=F6vegfeldolgoz=E1sig, ahol k=FCl=F6n bet=FBform=E1kat haszn=E1lnak a ker=
es=E9s
megk=F6nny=EDt=E9se =E9rdek=E9ben. Ellenkez=F5 eset t=F6rt=E9nt a h=E1rom p=
onttal,
amelyet mindig a pont =EDr=E1sjel h=E1romszori, k=F6zzel tagolt
ism=E9tl=E9s=E9vel =EDrtak, de a sz=E1m=EDt=F3g=E9pes korszakban be kellett=
 r=E1
vezetni egy k=FCl=F6n k=F3ddal ell=E1tott jelet a t=F6rdel=F5programok miat=
t.

Tartalmi szempontb=F3l az ilyen k=FCl=F6nbs=E9gek annyiban l=E9nyegesek,
hogy a keres=F5programoknak nem szabad miattuk hib=E1s eredm=E9nyeket
adni, kihagyni tal=E1latokat a keresett=F5l elt=E9r=F5 k=F3dol=E1s miatt; e=
z
azonban egyszer=FBen a lehets=E9ges k=F3dol=E1si m=F3dok 'vagy' kapcsolatta=
l
ell=E1tott felsorol=E1s=E1val megoldhat=F3. A tipogr=E1fiai regiszterb=F5l
ad=F3d=F3 elt=E9r=E9sek formai szempontb=F3l fontosabbak, mert a hib=E1san,
adatveszt=F5 m=F3don k=F3dolt korpuszban igen munkaig=E9nyes feladat lehet
a helyes regiszterek vissza=E1ll=EDt=E1sa, ami gyakran speci=E1lis
szakismeretet is ig=E9nyel. Ez=E9rt a tipogr=E1fiai regiszterre mindig
gondot kell ford=EDtani.

3.2. A formasz=E9ps=E9g

Ha nem adjuk vissza az eredeti m=FB form=E1j=E1t, illetve annak minden
r=E9szlet=E9t, akkor is sz=FCks=E9ges, hogy a l=E9trehozott m=FB sz=E9p leg=
yen,
azaz betartsa a tipogr=E1fia, a design =E9s az eszt=E9tika elveit =E9s
szab=E1lyait. En=E9lk=FCl megnehez=FCl az olvas=E1s =E9s cs=F6kken az
interpret=E1ci=F3 hat=E9konys=E1ga.
  Ha nem tartjuk meg a nyomtatott m=FB oldalba t=F6rdel=E9s=E9t, de olyan
form=E1tumban =E1ll=EDtjuk el=F5 a reprodukci=F3t, amely oldalba t=F6rdel=
=E9st
alkalmaz, nek=FCnk kell =FAjrat=F6rdeln=FCnk a m=FBvet. Ez term=E9szetesen
komplett t=F6rdel=F5i feladat. Olyan form=E1tumokn=E1l, ahol oldalba
t=F6rdel=E9s nincsen - azaz a sz=F6veg szabadon folyik, nincsenek
r=F6gz=EDtett sor- =E9s oldalv=E9gek -, ez a feladat egyszer=FBbb.
  A bekezd=E9sek a tipogr=E1fia szab=E1lyai szerint sorkiz=E1rtak =E9s
elv=E1lasztottak. Ha az elv=E1laszt=E1sr=F3l lemondunk, a sorkiz=E1r=E1st n=
em
c=E9lszer=FB megtartani, mert a nagyra ny=FAl=F3 sz=F3k=F6z=F6ket a tipogr=
=E1fia
kev=E9sb=E9 helyesli, mint az eg=E9rr=E1gta sorokat.
  Ha nem t=F6rdelj=FCk a sz=F6veget horizont=E1lisan, azaz nem adunk meg
r=F6gz=EDtett marg=F3t =E9s bet=FBm=E9retet, hanem ezeket a megjelen=EDt=E9=
st
v=E9gz=F5 programra b=EDzzuk, akkor jobb, ha vertik=E1lisan sem t=F6rdel=FC=
nk,
teh=E1t nem hat=E1rozzuk meg a lapv=E9geket =E9s nem adunk oldalsz=E1moz=E1=
st.
Olyan form=E1tumn=E1l, amit jellemz=F5en scrolloz=F3 ablakokban,
k=E9perny=F5k=F6n olvasnak a felhaszn=E1l=F3k, felesleges a sz=F6veg
folyamatoss=E1g=E1t ezzel megt=F6rni. C=EDmekn=E9l, nagyobb elk=FCl=F6n=FCl=
=F5
egys=E9gekn=E9l azonban j=F3, ha betesz=FCnk egy lapt=F6r=E9st - ha a form=
=E1tum
megengedi -, ezzel inform=E1ci=F3t adunk a k=E9s=F5bbi feldolgoz=E1s sz=E1m=
=E1ra
a c=EDm vagy egys=E9g fokozat=E1r=F3l.
  Ha a haszn=E1lt form=E1tum konkr=E9t bet=FBt=EDpus megad=E1s=E1t ig=E9nyl=
i, de
nem =E1ll rendelkez=E9sre az eredeti m=FBben haszn=E1lt bet=FB pontos m=E1s=
a,
v=E1lasszunk olyat, ami a c=E9lnak is megfelel =E9s a dokumentum
hangulat=E1hoz illeszkedik; vagy pedig adjuk meg minden
dokumentumunknak egys=E9gesen a legk=E9nyelmesebb, legolvashat=F3bb
bet=FBt=EDpust. Ez c=E9lszer=FBen egy proporcion=E1lis, talpas antikva lesz=
,
a Windows-rendszerben haszn=E1lt fontok k=F6z=FCl teh=E1t a Times. Mind a
groteszk, mind a nem proporcion=E1lis bet=FBket ker=FClni kell, csak
akkor vegy=FCk el=F5 ezeket, ha a m=FB kifejezetten sz=FCks=E9gess=E9 teszi=
,
=EDgy p=E9ld=E1ul ha a szerz=F5 jelent=E9s-, hangulatmegk=FCl=F6nb=F6ztet=
=F5 c=E9llal
t=F6bbf=E9l=E9t is haszn=E1l. Term=E9szetesen ha a m=FB nagy sz=E1mban tart=
almaz
olyan karaktereket, amelyek talpas antikv=E1nkban nem fordulnak el=F5,
a formasz=E9ps=E9get al=E1 kell rendelni a tartalmi h=FBs=E9gnek =E9s olyan
bet=FBt=EDpust v=E1lasztani, amelyben a k=EDv=E1nt jelek megtal=E1lhat=F3k.

4. St=E1tuszk=F6vet=E9s

Nem el=E9g, ha egy elektronikusan t=E1rolt dokumentum k=F6veti az
eredeti m=FB bizonyos jellemz=F5it =E9s elvet m=E1sokat: arra is sz=FCks=E9=
g
van, hogy a k=F6nyvt=E1r gondoz=F3i, munkat=E1rsai tiszt=E1ban legyenek a
dokumentumok mindenkori =E1llapot=E1val. Ez=E9rt ki kell dolgozni egy
egys=E9ges jelrendszert, amelyben a m=FBvek feldolgoz=E1sakor =E9s minden
ut=F3munka alkalm=E1val r=F6gz=EDtik mind a tartalom-, mind a formah=FBs=E9=
g
ter=E9n be=E1llt =E1llapotot. Ha a m=FBnek t=F6bbf=E9le, nem csup=E1n bels=
=F5
t=E1rol=E1s=E1ban, de megjelen=E9si form=E1j=E1ban is k=FCl=F6nb=F6z=F5 v=
=E1ltozata van,
az =E1llapotjegyz=E9ket mindegyikhez k=FCl=F6n csatolni kell.
  Jelen dolgozatomban nem k=EDv=E1nom ezt a jelrendszert teljes
r=E9szletess=E9ggel, minden esetet =E1tfog=F3an kidolgozni; ehelyett
p=E9ld=E1t mutatok be, amelyben egy =E1ltalam digitaliz=E1lt m=FB
pillanatnyi =E1llapot=E1t - egy=FAttal saj=E1t sz=F6vegdigitaliz=E1l=E1si
m=F3dszeremet - egy j=F3l =E9rtelmezhet=F5, v=E1zlatos k=F3dol=E1sban r=F6g=
z=EDtem.

Szerz=F5: Botond-Bolics Gy=F6rgy
C=EDm: Idegen bolyg=F3n sz=FCletett
Els=F5 v=E1ltozat
 N=E9v: idegen.doc
 Hely: ftp.oszk.hu/langattilad
 Form=E1tum: Winword 6
 Utols=F3 m=FBvelet: digitaliz=E1l=E1s =E9s jav=EDt=E1s, 2001. 6. 27., L=E1=
ng Attila D.
 'Tartalmi =E1llapot'
  Nyelv: magyar
  Jelk=E9szlet: k=F6znapi magyar
  Egy=E9b: matematikai k=E9pletek
  Hi=E1ny: tartalmat magyar=E1z=F3 illusztr=E1ci=F3k
  Megjegyz=E9s: a digitaliz=E1l=E1sn=E1l a k=F6vetkezetlen egybe=EDr=E1s-
k=FCl=F6n=EDr=E1si form=E1k megtartva; a m=E1ra elavult mag=E1nhangz=F3-
hossz=FAs=E1gok, =EDr=E1sjel-haszn=E1lati antikvit=E1sok korszer=FBs=EDtve
  Ellen=F5rz=E9s: Winword 6 helyes=EDr=E1s-ellen=F5rz=F5j=E9vel; korrekt=FA=
ra nem volt
 'Formai =E1llapot'
  Forma: t=F6rdeletlen foly=F3sz=F6veg; lapt=F6r=E9sek
  Tipogr=E1fiai regiszter: magyar nyomdai
  Hi=E1ny: illusztr=E1ci=F3k
  Megjegyz=E9s: tompa =E9s be=FCt=F6tt bekezd=E9sek k=F6vetve
Els=F5 v=E1ltozat v=E9ge
M=E1sodik v=E1ltozat
 N=E9v: idegen.zip
 Hely: ftp.oszk.hu/langattilad
 Form=E1tum: TIFF
 Utols=F3 m=FBvelet: digitaliz=E1l=E1s, 2001. 6. 27., L=E1ng Attila D.
 'Formai =E1llapot:'
  Forma: szkennelt reprint
  Hi=E1ny: kolofon oldala
M=E1sodik v=E1ltozat v=E9ge

  Az =E1llapotjegyz=E9kbe a v=E1ltoztat=E1sokat =FAgy c=E9lszer=FB bevezetn=
i,
hogy azok a dokumentum pillanatnyi =E1llapot=E1t t=FCkr=F6zz=E9k. Ha teh=E1=
t
egy st=E1diumban a dokumentum t=F6rdeletlen foly=F3sz=F6veg volt, s k=E9s=
=F5bb
t=F6rdel=E9st kap, a t=F6rdeletlen =E1llapotra vonatkoz=F3 feljegyz=E9st
t=E1vol=EDtsuk el; ha azonban olyan v=E1ltoztat=E1sokat v=E9gz=FCnk, amelye=
k
egy kor=E1bbi feljegyz=E9s =E9rv=E9nyess=E9g=E9t nem =E9rintik, a kor=E1bbi
feljegyz=E9st =F5rizz=FCk meg.

                              - * -