MEK 2.0-s formatumok

[Péter Gábor]

| Nos nem egeszen igy van, a Word-hoz keszult ingyenes
| viewer programok nem olvassa'k az RTF formatumot. Csak
| fizetos szoftverekkel lehet rendesen megjeleniteni az
| RTF allomanyokat tudomasom szerint. (Vannak persze
| pl ingyenes RTF->HTML konvertalok, de azok csak a
| legegyszerubb formatumokat ismerik, egy bonyolultabb
| RTF allomanynal nagyon gyenge eredmenyt adnak.)

Sajnos, vitába kell szállnom veled: minden, akár fizetős, akár ingyenes
program, ami a Word docot ismeri, tudnia kell megnyitni az rtf-et. A kettő
között az alapvető különbség a header / macro. Valamirevaló program ezen
képes túllépni. Példaként csak kettőt had mondjak (na jó, mindegyik
MS(C)TM(R)): az igencsak gyenge WordPad (ami akármelyik Windows része),
illetve az
ingyenes (!) Word Viewer. Mindkettő felajánlja filterként is az *.rtf-et
az open menüben. Ez utóbbi szabadon terjeszthető, ingyenes, viszonylag
korrekt. Ha valakinek kell, elküldöm. 2 Mb.

| Mindegy, hogy milyen formatumban van benne a kep, az
| RTF-be valo menteskor tomoritetlen bitmap lesz belole
| es ASCII karakterekre kodolva kerul elmentesre.

Jogos. Bocsi, nem gúnyolódni akartam...

| > Ugyanakkor szedjük össze a minimális megoldásokat és vegyük használatba

| Kivancsian varom a tervet a "maximalis minosegre"

Már elnézést, hogy outsiderként szólok hozzá, csupán a könyvekkel eltöltött
idő miatt merészelek. Eddigi tapasztalataimból úgy tűnik, egy nagyobb
projektnél mindenképp érdemes mindkettőt meghatározni: minimum, maximum. Az
elsőt leginkább a jóízlés (ha van), a másodikat inkább az anyagiak (hoc est
technikai lehetőségek) szokták eldönteni. Persze itt kicsit nehéz a dolog: a
jóízlés azt kívánná, hogy egyetlen platform egyetlen userét se hagyjuk
(-játok) figyelmen kívül; ez egyben a technikai maximalizmus is. Persze, ha
úgy nevezzük meg, hogy érdeklődő user, akkor már tőle is elvárható valami a
kompatibilitás érdekében. Másfelől biztos vagyok benne, hogy egy
megállapodott formátumhoz letölthető ingyenes kezelőprogramot az érdeklődő
user le fog tölteni, legyen az akár Java vagy egy neves/híres program. Más
e-könyvtárrendszereknél az a szokás, hogy van egy "fullban customizálható"
adatbázis-kezelő (mondjuk egy Web serveren), és aki olvasgatni, netán
letölteni, pláne nyomtatni akar, különböző módon megszerzett (esetleg
fizetős) különböző jogosultságokkal a szolgáltató által (és nem a
software-fejlesztő által!) megírt, többnyire Java alapú, letöltött kliensen
keresztül teheti azt meg. Egy ilyen kliens néhány száz kilo max., és a
fejlesztéséhez adnak mindenféle grafikus felületű "toolokat". Én eddig kettő
ilyet láttam: az egyik Xerox, a másik IBM. Persze ezek a rendszerek több
millióba kerülnek (nemcsak forintban), viszont az elv szerintem ingyenesen
elhozható: a felhasználó hiányosságai nem szabnak korlátot egy
szolgáltatásnak. Van egy jobbára egynemű (formátumú) anyagokból felépített
korrekt adatbázis a hátterében, ami hihetetlenül variábilis szolgáltatásokat
tesz lehetővé. Nos, egy ilyen rendszer fejlesztése akár html (xml?) alapon
sem lehetetlen szerintem, mégha nem is olyan kifinomult, mint egy digilib.
   Továbbiakban a MEK-ben nem csak az a kérdés, hogy milyen formátumban
lehet olvasni vagy letölteni anyagokat, hanem az is, hogy nyújt-e egyéb
szolgáltatásokat (hát persze hogy nyújt). Például szerintem (lehet hogy csak
én nem találtam rá) egy nem csupán kereshető, hanem lapozható katalógus
nagyszerű dolog lenne; persze tudom: egy ilyen adatbázis stb... Témánál
maradva, nem lenne rossz egy, a hagyományos könyvtárakban megszokott ETO
számos rendszer sem, szintén tudva, hogy egy ilyen adatbázis stb... Viszont
a wrml-ek nagyon aranyosak.

Üdvölettel: Péter Gábor




Még egy kérdésem lenne, függetlenül az eddigiektől: ezen a listán csak
összesített levelek jönnek-mennek, vagy mindenki megkap mindent?