Piszkos Fred kozbelep... egy szovegjavitas kerdesei

[B. Simonyi]

Allithatom, hogy hihetetlen mennyiseget scanneltem-recognitaztam
az elmult evekben, de amibe Attila szovege bepillantast ad, az olyan
foku elettapasztalat, hogy Old Shatterhand hallgathatta (megerkezesekor)
olyan tisztelettel Old Death-ot, ahogy en olvasgattam az alabbiakat.
Lenyugozo, hogy mennyire igaza van, a legaprobb reszletekig.
Udv: S. Bela.


----- Original Message -----
From: Lang Attila D. <lad at RENTAHOST.NET>
To: <MEK-L at LISTSERV.IIF.HU>
Sent: Friday, August 25, 2000 8:19 PM
Subject: Re: [MEK-L] Piszkos Fred kozbelep... egy szovegjavitas kerdesei


> > o- Az egyik nagy tanulsag, hogy nagyon rossz allapotban levo szoveg
> > javitasanak nem szabad nekiallni, ennyi ido alatt, kisebb
> > faradsaggal mar be tudtam volna gepelni az egesz konyvet (360 kB).
>
>   Vagy meg inkabb ujraszkennel(tet)ni. En egyebkent tekintelyes
> szovexkennelesi multra tekinthetek vissza, szkenneltem gyurott ujsagot
> keziszkennerrel (ezer betubol ketezer volt hibas), szkenneltem
> osszefirkalt keziratokat es gyonyoruen nyomott keziratokat rossz
> minosegu papiron, szkenneltem harom nap, harom ejjel ezeroldalas
> folianst, szoval mindent. De nem ettol vagyok ven szkenneres roka,
> hanem attol, hogy utana ki is javitottam mindazt, amit benyalattam a
> gepbe, es modszerek szazait fejlesztettem ki a munka gyorsitasara.
>
> > Kinek milyen tapasztalata van arra, hogy mennyire rossz allapotu
> > szoveg javitasat erdemes (vagy nem erdemes) elkezdeni? (pl. egy
> > oldalon hany, es milyen hiba lehet? Vagy: adott ido alatt hany
> > oldallal kellett volna elkeszulni?)
>
>   Ezt altalaban a kezirat minosegerol mar tudni lehet. Ha MEK-dologrol
> van szo (tehat ami nem kotelezo, nem rugnak ki az allasodbol, ha nem
> csinalod meg), akkor csakis nagyon jo minosegu, feher papirra fekete
> betuvel nyomott keziratot szabad beszkennelni. A szineket azert
> hangsulyozom, mert tenyleg olyannak is kell lennie. Az ujsagpapir mar
> kicsit gyengebb minoseget ad; a manapsag kulonbozo Edesviz kiadok meg
> Valhalla paholyok altal hasznalt "kornyezetbarat" papir pedig olyan
> szurke es gusztustalan, hogy konyvnyomas helyett en egesz mas celra
> hasznalnam, ugyhogy ami arra van nyomva, azt nem is erdemes
> szkennelni. (Nemcsak a papir es a nyomas minosege, hanem a kiadok
> helyesiras-nemtudasi szintje miatt is erdemesebb ujraszedni, a
> legerdemesebb pedig kidobni az egeszet.) Vagy peldaul a jo oreg Delfin
> konyvsorozat nyomasa se eleg jo minosegu ahhoz, hogy igazan szepen
> szkennelheto legyen, egy Padisak-kotetet elkezdtem ugyan, de nehany
> oldal utan belattam, hogy remenytelen.
>   Viszont hatalmasan megdobja a munka minoseget, ha raszansz egy kis
> penzt es szetszeded a konyvet. (A penz a konyvkotesre kell.) A
> gondosan ivekre marcangolt kotetet ugy lehet betenni a szkennerbe,
> hogy a gerincnel nem hajlik meg a lap, nem kell herkulesi erovel
> preselni, hogy az oldalparok belso resze is latsszon, az egesz oldal
> egyenletesen vilagithato. Ha nem lehet szetszedni (konyvtari konyv),
> akkor olyan peldanyt kell igyekezni keresni, ami rendesen
> szetnyithato. Ha kinyitva leteszed a konyvet es ossze akar csukodni
> magatol, mar jobb, ha hozza se kezdesz.
>
>   Sok mulik a szoftveren is. Recognita 4-et ajanlok, ennek a legnagyobb
> a felismeresi pontossaga es jol tanithato. Amikor az egesz konyv benne
> van, erdemes nehany oldalt vegigtanitani neki, minden tevesztest
> elmagyarazni, aztan ujrafelismertetni es ujratanitani,
> haromszor-negyszer is.
>
>   Ha pedig a szkenneles kesz es a szonyegszerkeszton a sor, nagyon sokat
> lendithet a dolgon, ha a saját szemecsked felismero kepesseget
> maximalizalod, azaz elsosorban olyan fontot valasztasz, amiben a betuk
> jol felismerhetok. En eleinte karakteres kepernyon dolgoztam es
> tobbszor is atrajzoltam a fontomat, hogy a maximalis felismerhetoseget
> biztositsam (meg azt is megtettem, hogy alahuztam a szamjegyeket,
> menku nagy ekezeteket rajzoltam stb.), aztan Windowsban egy darabig
> vacillaltam a Fixedsys es az Arial kozott, vegul kikotottem a Times
> New Romannal, 24 pontos meretben (illetve 12 pontban es dupla
> nagyitasban). Ebben a meretben a betuk rajza szep, a vonalvastagsag
> egyenletes, messzirol is jol lathato, ugyhogy egy ideje nemcsak
> szedeshez es javitashoz, de konyvirashoz is ezt hasznalom.
>   A kovetkezo lepes, hogy a leheto legtobb cseret megcsinaljuk elore
> es beszinezzuk a veszelyes, eltevesztheto karaktereket. Az en
> winwordos szkennermakrom jelenleg a kovetkezoket csinalja:
>
> 24 pontos Times New Roman, also-felso index, felkover, alahuzas
> torolve (a kurzivalas nem, mert arra szukseg van, de a felkover olyan
> ritkan kell, hogy celszerubb eltuntetni a tevesen annak tartott
> reszeket)
> bekezdesek balra zarva, sortavolsag, sorbeosztas nulla
> dupla szokozok kiszurese
> cserek:
> ket szokozzel korulvett kotojeleket minuszra
> szokoz kotojel vesszo --> szokoz minusz vesszo
> bekezdes elejen kotojel --> minusz
> vesszo, pont, pontosvesszo, kettospont, kerdojel es felkialtojel
> elotti szokozok torlese
> " nyomdai idezojelre, ket kotojel minuszra
> pont pont pont --> ... karakter
> tabulatorok, lap-, szakasztoresek es egyeb folosleges vezerlojelek
> kidobasa
> aposztrofok kidobasa (sokkal tobbet ismer fel tevedesbol, mint
> amennyi van a szovegekben)
> ` es _ jelek kidobasa
> szinezesek:
> nagy I pirosra
> kis hosszu i, hosszu o", u" ciankekre
> . es : sargara, 1-es szamjegy szinten
> a Recognita altal nem felismertnek jelolt karakterek pirosra
> ; pirosra
> cscs, gygy, lyly stb. betukapcsolatok csereje ccs, ggy, lly-re es
> pirosra (igy a kezirat asz-szony elvalasztasat kijavitja, de
> figyelmeztet ra, nehogy a jegygyurubol baj legyen)
> gv, lv, nv, tv betukapcsolatok feherre (hatha y-nak kellene ott
> allnia)
> az osszes olyan y-t, ami nem g, l, n vagy t betut kovet, lilara
>
>   Es mar kesz is. A szinvalasztasban persze kozrejatszik, hogy en fekete
> hatteret hasznalok minden programban -- amit melegen ajanlok
> mindenkinek, nagyon kimeli a szemet.
>
> La'ng Attila D. <lad at rentahost.net> <http://lad.rentahost.net>
> Adj egy falat falat, mondta a falat falo fa lo.