Cikk a Tippbol - konzervalas

[fb]

Date sent:              Mon, 20 Sep 1999 01:56:19 +0100
From:                   Va'las Pe'ter <turtle at AX.HU>

>
> Biztos, hogy az elektronikus anyagok maradandobb tarhazai az emberi
> kulturanak, mint a nyomtatott konyvek? Kis peldanyszamu, kiveszoben levo
> konyveknel ez igaz lehet. De hogy a Bronstejn-Szemengyajev attol maradna
> az utokorra, hogy beszkenneljuk, azt ketlem.

Hogy mitol marad azt nemigen tudhatjuk elore de, hogy nem fog kevesbe
fennmaradhatni a szkennelestol az eleg valoszinu. Meg azt is
megkockaztatnam, hogy kisse tobb eselye is lesz ra... Ezert aztan lehet,
hogy rendesebb dolog volna nem hervasztgatni a szkenneloket, sot... :-)
>
> A konyvet, ha egyaltalan megmarad, es meg esetleg kaveval is le van
> ontve, el lehet olvasni. Biztos igy lesz ez a file-okkal? Gyakran
> elgondolkodom, hogy mi lesz a mai CD-kkel 50-100 év mulva.

Javasolnam, hogy nezd meg a gyenge minosegu, savasodo, oxidalodo
papirra nyomott 50-100 evvel ezelotti nyomtatvanyok tomeget mai
allapotaban mint elsargult morzsalekot s igy legalabb azt tudni fogod, hogy
a könyv milyen lehet addigra. :-(

> De mi lesz a
> lemezzel? Lesz olyan eszkoz, amelyik olvasni tudja? Garantalja valaki,
> hogy amikor elavulnak a CD-k es DVD-k, az addigra felgyult mennyiseget
> atmentik majd az utokornak mas formaba? Vagy tobb szaz evig
> karbantartjak a mai szamitogepeinket?

Nekem van egy par cuccom amivel a regi fenykepeszeti technikak
gyakorolhatok, masolhatok az informacioik megmenthetok (digitalis is).
Némely hangosoknak fonografjuk, lemezjatszoik, stb. es szinten digitalis
kutyuik. Egyes filmeseknek is van multmento techikajuk (digitalis is
persze), stb. Meg tudogatunk egy-ket dolgot arrol is, hogy a regi
modszerek kozul melyik, hogy muxik. Majd pont a szamitastechnikusok
nem fognak tudni digitalizalt informaciokat konvertalni? Na ne...

Pl. a magyarorszagi kozgyujtemenyekben orzott -- nem nagy szamu --
Kossuth-dagerotipek közül min. 7db gyakorlatilag lathatatlanna
oxidalodott. Ez fokent azert tortent, mert noha mar 1840-ben Zimmermann
J. forditasaban mejelent magyarul is a dagerotipizalasrol szolo elso konyv
(a MEK-ben is megvan), s ebben a konzervalasuk maig is hasznalhato
modja is olvashato, azt osszakemberileg remekul sikerult elfelejteni (és
akkor meg baromi joindulatu voltam).

Igy, noha csak egy uveglap neminemu papirok es ragaszto kellett volna a
megorzesukhoz (amivel legmentesen csomagolhato), hagyta'k lerohadni.
(Ehhez kepest tobb darabnak igen csinos tokokokat csicsallottak dupla
penzen es meloval.) Olyat is tudok -- igen kozel az irodalmi
intezmenyrenszerhez -- aminek meg tan ma sincs uvege...

Szoval pl. a wincsik, floppik, CD-k, miegymasok dolgait amik ma elegge
ismeretesek lehetnek nem kene hivatalbol ossznepileg elfelejteni es
esetleg mar ma el kene kezdeni masolgatni azokat, amikrol gyakorlatbol
(is) tudjuk, hogy sw vagy/es hw okokbol ez raferne...

Ami a fenntarthatosagot illeti probald meg  a pl. az egesz Revai lexikont
lexeroxalni es mondjuk a rola keszult CD-t DVD-re masolni es rogton
rajossz melyik a gyorsabb, egyszerubb, sot olcsobb is...

Aztan az egyik xeroxot xeroxald tovabb, majd az eredmenyt ujra es ujra es
parhuzamosan az egyik CD-n levo oldalt masolgasd floppikra, majd a
masoltat ujabbakra aztan kb. a 20-adik rekopirozas utan meglatod
melyiknek van tobb eselye az olvashatosagra...

Roviden: minden azon mulik mennyire lesznek hulyek, vagy/es
tehetetlenek esetleg hulyesegre, tehetetlensegre, stb kenyszerulok
akiknek ez a dolga.

Hosszu voltam sajnos, elnezest.

Udv: FB konzervalo/archaista fotografus