Elektronikus filmtar

[Drotos Laszlo]

Nehany honapja vetettem fel a KATALIST-en azt az otletet, hogy
a konyvtarakban lassan meg lehetne kezdeni digitalis hang- es
video- allomanyok gyujteset es katalogizalasat; pl. oktatasi
celokra politikai, gazdasagi, kulturalis TV- es radiomusorok
(interjuk, kerekasztal-beszelgetesek, hiradoanyagok stb.)
archivalasat. Ehhez kapcsolodva keszitette el Perlaki
Attila, egykori informatikus kollegam az alabbi tervet.
Ezt is elkuldom a KATALIST-re, hatha valaki kedvet kap
legalabb egy kis teszt-archivum letrehozasara.

Mellekelem ekezetesen is.

Drotos Laszlo

----------------------------------------------------------------

Date: Sat, 10 Jul 1999 19:40:16 +0200 (MET DST)
From: Attila Perlaki <Attila.Perlaki at ella.hu>
To: kondrot at gold.uni-miskolc.hu
cc: irtpa at gold.uni-miskolc.hu
Subject: A szerdan megigert vazlat (videotar)


Elektronikus filmtar
(Technikai leiras)

A Magyar Elektronikus Konyvtar sikeres megvalositasa ihlette az
otletet, hogy letrehozhatnank egy "szovegen tuli" rendszert is.
Nem egy kutatasi ag szamara lenne szukseg rendszerezett, konnyen
es korlatozas nelkul hozzaferheto hang- es filmadatbazisra.

Az internetes megvalositast eddig ket egymassal osszefuggo problema
akadalyozta: a mozgokepes anyagok oriasi helyigenye es a hazai
internetes savszelesseg szukossege. Gondot okozott meg a filmanyagok
digitalizalasa is.


Allomanyjellemzok

Az elmult ev soran azonban olyan tomoritoprogramok terjedtek el,
amelyek kepesek akar 28.8k-s modemen at is mozgokepet tovabbitani
(igaz, ennek minosege epp csak hogy a felismerhetoseget eri el).
Megfelelo kompromisszumot kotve a meret es a minoseg kozott, a mai
gepek teljesitmenye es hatterkapacitasa mar alkalmas internetes
filmtar letrehozasara.

A "klasszikus" videoallomanyok (AVI,MPG,MOV) tarolasa helyigenyuk
miatt csak igen indokolt esetben celszeru. Ekkor is ajanlott
figyelembe venni, hogy az MPEG tamogatasa valosult meg teljes
mertekben minden elterjedt operacios rendszeren, mig az AVI
(kulonbozo valtozataiban) a Microsofthoz kotodik.

Az internetre felkeszitett allomanytipusok kozt a RealNetworks altal
kifejlesztett "rm" es "ra" kiterjesztesuek, illetve a Microsoft altal
tamogatott "asf" kiterjesztesuek vannak jelen. (Utobbirol nincs eleg
kozvetlen tapasztalatom, igy ennek ismertetesetol eltekintek.)

A "real" allomanyok mozgokepet es/vagy hangot tarolhatnak. A rogzites
vagy konvertalas elott kell meghatarozni nehany parametert, amelyek az
elkeszult digitalis anyag meretet es hasznalhatosagat befolyasoljak.

Amennyiben egy kb. 25 perces studiobeszelgetest kivanunk rogziteni,
akkor a minoseggel szemben tamasztott kovetelmeny az, hogy a
resztvevok azonosithatok, arcuk es arckifejezeseik felimerhetok
legyenek. Felbontasnak ehhez elegendo a 160x144 pixel, 12-15 kep
masodpercenkent, 8-11 Khz hangmintavetel. Ekkor kb. 56-80 kbps
savszelesseg lesz szukseges, ami 1-1,5 perc musoridot jelent
megabyte-onkent. Tehat 25 perc 20-25 Mbyte helyigenyu, egy 12
Gbyte-os merevlemezen minimum 200 ora anyag helyezheto el.

Ha nagyobb felbontassal, jobb kep es hangminoseggel kivanunk dolgozni,
akkor a savszelesseget 300-350 kbps-re novelhetjuk, s meg ekkor is
egy perc kevesebb, mint 3 Mbyte. Osszehasonlitaskeppen az MPEG-1
(videoCD), amely csak studioban keszult kifogastalan felvetel eseten
kepes jobb minoseget nyujtani, percenkent csaknem 9 Mbyte helyigenyu.

Az elkeszult anyag meg a most rendelkezesre allo halozaton is
eszszeru idon belul letoltheto (10kbyte/sec eseten 20Mbyte kb.
35 perc), intezmenyen belul, vagy a most kiepites alatt allo
nagysebessegu Internet2 halozaton par perc alatt hozzaferheto,
vagy akar on-line megtekintheto.

Amennyiben csak hanginformaciot tarolunk, akkor 8-22 kHz kozti
mintavetelezessel 2-6 perc anyagot rogzithetunk megabyte-onkent.


Az archivum szerkezete

A real allomanyok belsejeben korlatozott meretu informacio (cim,
azonositoszam, e-mail, copyright) helyezheto el. Az allomanyok pedig
egy web-alapu rendszerbe integralhatok, de lehetoseg van peldaul
Oracle-alapu adatbazisban is tarolni oket. Alapvetoen hasonlo
informaciokat szukseges egy film-, vagy hangallomanyrol is
nyilvantartani, mint egy konyvrol vagy dokumentumrol. Elteres,
hogy a "terjedelem" helyett a musorido es az allomanymeret
lep be es a minosegre is erdemes egy meroszamot bevezetni.

Amennyiben a szokasos web-strukturat koveti az archivum, ugy minden
allomany melle egy kisero informacios allomany is szukseges, ha
adatbazisba kerul, akkor ott a megfelelo mezok kitoltese egyenerteku
ezzel.

Minden masban az archivum szerkezete hasonlo egy elektronikus
konyvtarehoz es abba integralhato is.


Rogzites es lejatszas

A real (G2) allomanyok, a nagy hatasfoku tomorites miatt csak "eros",
legalabb 233 MHz orajelu Pentium processzoros gepeken jatszhatok le
problemamentesen. Ez azonban a jelenlegi fejlodesi utemet figyelembe
veve egy-masfel ev mulva mar az also kategoria lesz.

A rogziteshez, amennyiben az on-line, tehat elo adasrol, vagy
videofelvetelrol tortenik, gyors videodigitalizalo kartya es minimum
300 MHz-es gep szukseges, a beruhazasi igeny uj vasarlas eseten
meghaladhatja a felmillio forintot. Nem szabad elfelejteni, hogy
ezert gyakorlatilag egy nem broadcast minosegu, de teljes erteku
"videostudiot" kapunk. Kisebb geppel, de tobb munkaval is lehet
eredmenyt elerni, ha a rogzitendo anyagot nem on-line tomoritjuk
real formatumra, hanem pl. M-JPEG AVI rogzitest vegzunk -- gyors
merevlemezzel ezt a feladatot egy 486DX100-as geppel is el lehet
vegezni, de a digitalizalo kartya ebben az esetben is szazezres
beruhazas.

Mar meglevo anyagok (AVI,MPG,MOV) atkonvertalasa csupan szoftvert
igenyel es a gep teljesitmenyevel forditottan aranyos idot.

Egy tartalmas archivum osszeallitasat keves gep is el tudja vegezni.
Ezen felul bizonyos, az oktatasban is felhasznalhato anyagok
(kozgazdasagi, tarsadalomtudomanyi, stb.) digitalis rogzitesenek
ugyeben a musorszolgaltatot is meg lehet keresni, a DunaTV peldaul
sajat hiradoit teszi kozze ezen a modon.


Az archivumban szereplo anyagok erteke a visszakereshetoseg es
hivatkozasi lehetoseg lenne elsosorban. Viszont nem celja copyright-os
anyagok tarolasa es kereskedelmi celu felhasznalasa, ennek minosegi
korlatai is vannak.


Perlaki Attila
irtpa at gold.uni-miskolc.hu

--------- következő rész ---------

Date: Sat, 10 Jul 1999 19:40:16 +0200 (MET DST)
From: Attila Perlaki <Attila.Perlaki at ella.hu>
To: kondrot at gold.uni-miskolc.hu
cc: irtpa at gold.uni-miskolc.hu
Subject: A szerdan megigert vazlat (videotar)


Elektronikus filmtár
(Technikai leírás)

A Magyar Elektronikus Könyvtár sikeres megvalósítása ihlette az
ötletet, hogy létrehozhatnánk egy "szövegen túli" rendszert is.
Nem egy kutatási ág számára lenne szükség rendszerezett, könnyen
és korlátozás nélkül hozzáférhet? hang- és filmadatbázisra.

Az internetes megvalósítást eddig két egymással összefügg? probléma
akadályozta: a mozgóképes anyagok óriási helyigénye és a hazai
internetes sávszélesség sz?kössége. Gondot okozott még a filmanyagok
digitalizálása is.


Állományjellemz?k

Az elmúlt év során azonban olyan tömörít?programok terjedtek el,
amelyek képesek akár 28.8k-s modemen át is mozgóképet továbbítani
(igaz, ennek min?sége épp csak hogy a felismerhet?séget éri el).
Megfelel? kompromisszumot kötve a méret és a min?ség között, a mai
gépek teljesítménye és háttérkapacitása már alkalmas internetes
filmtár létrehozására.

A "klasszikus" videoállományok (AVI,MPG,MOV) tárolása helyigényük
miatt csak igen indokolt esetben célszer?. Ekkor is ajánlott
figyelembe venni, hogy az MPEG támogatása valósult meg teljes
mértékben minden elterjedt operációs rendszeren, míg az AVI
(különböz? változataiban) a Microsofthoz köt?dik.

Az internetre felkészített állománytípusok közt a RealNetworks által
kifejlesztett "rm" és "ra" kiterjesztés?ek, illetve a Microsoft által
támogatott "asf" kiterjesztés?ek vannak jelen. (Utóbbiról nincs elég
közvetlen tapasztalatom, így ennek ismertetését?l eltekintek.)

A "real" állományok mozgóképet és/vagy hangot tárolhatnak. A rögzítés
vagy konvertálás el?tt kell meghatározni néhány paramétert, amelyek az
elkészült digitális anyag méretét és használhatóságát befolyásolják.

Amennyiben egy kb. 25 perces stúdióbeszélgetést kívánunk rögzíteni,
akkor a min?séggel szemben támasztott követelmény az, hogy a
résztvev?k azonosíthatók, arcuk és arckifejezéseik felimerhet?k
legyenek. Felbontásnak ehhez elegend? a 160x144 pixel, 12-15 kép
másodpercenként, 8-11 Khz hangmintavétel. Ekkor kb. 56-80 kbps
sávszélesség lesz szükséges, ami 1-1,5 perc m?sorid?t jelent
megabyte-onként. Tehát 25 perc 20-25 Mbyte helyigény?, egy 12
Gbyte-os merevlemezen minimum 200 óra anyag helyezhet? el.

Ha nagyobb felbontással, jobb kép és hangmin?séggel kívánunk dolgozni,
akkor a sávszélességet 300-350 kbps-re növelhetjük, s még ekkor is
egy perc kevesebb, mint 3 Mbyte. Összehasonlításképpen az MPEG-1
(videoCD), amely csak stúdióban készült kifogástalan felvétel esetén
képes jobb min?séget nyújtani, percenként csaknem 9 Mbyte helyigény?.

Az elkészült anyag még a most rendelkezésre álló hálózaton is
észszer? id?n belül letölthet? (10kbyte/sec esetén 20Mbyte kb.
35 perc), intézményen belül, vagy a most kiépítés alatt álló
nagysebesség? hálózaton pár perc alatt hozzáférhet?, vagy akár
on-line megtekinthet?.

Amennyiben csak hanginformációt tárolunk, akkor 8-22 kHz közti
mintavételezéssel 2-6 perc anyagot rögzíthetünk megabyte-onként.


Az archívum szerkezete

A real állományok belsejében korlátozott méret? információ (cím,
azonosítószám, e-mail, copyright) helyezhet? el. Az állományok pedig
egy web-alapú rendszerbe integrálhatók, de lehet?ség van például
Oracle-alapú adatbázisban is tárolni ?ket. Alapvet?en hasonló
információkat szükséges egy film-, vagy hangállományról is
nyilvántartani, mint egy könyvr?l vagy dokumentumról. Eltérés,
hogy a "terjedelem" helyett a m?sorid? és az állományméret
lép be és a min?ségre is érdemes egy mér?számot bevezetni.

Amennyiben a szokásos web-struktúrát követi az archívum, úgy minden
állomány mellé egy kísér? információs állomány is szükséges, ha
adatbázisba kerül, akkor ott a megfelel? mez?k kitöltése egyenérték?
ezzel.

Minden másban az archívum szerkezete hasonló egy elektronikus
könyvtáréhoz és abba integrálható is.


Rögzítés és lejátszás

A real (G2) állományok, a nagy hatásfokú tömörítés miatt csak "er?s",
legalább 233 MHz órajel? Pentium processzoros gépeken játszhatók le
problémamentesen. Ez azonban a jelenlegi fejl?dési ütemet figyelembe
véve egy-másfél év múlva már az alsó kategória lesz.

A rögzítéshez, amennyiben az on-line, tehát él? adásról, vagy
videofelvételr?l történik, gyors videodigitalizáló kártya és minimum
300 MHz-es gép szükséges, a beruházási igény új vásárlás esetén
meghaladhatja a félmillió forintot. Nem szabad elfelejteni, hogy
ezért gyakorlatilag egy nem broadcast min?ség?, de teljes érték?
"videostúdiót" kapunk. Kisebb géppel, de több munkával is lehet
eredményt elérni, ha a rögzítend? anyagot nem on-line tömörítjük
real formátumra, hanem pl. M-JPEG AVI rögzítést végzünk -- gyors
merevlemezzel ezt a feladatot egy 486DX100-as géppel is el lehet
végezni, de a digitalizáló kártya ebben az esetben is százezres
beruházás.

Már meglev? anyagok (AVI,MPG,MOV) átkonvertálása csupán szoftvert
igényel és a gép teljesítményével fordítottan arányos id?t.

Egy tartalmas archívum összeállítását kevés gép is el tudja végezni.
Ezen felül bizonyos, az oktatásban is felhasználható anyagok
(közgazdasági, társadalomtudományi, stb.) digitális rögzítésének
ügyében a m?sorszolgáltatót is meg lehet keresni, a DunaTV például
saját híradóit teszi közzé ezen a módon.


Az archívumban szerepl? anyagok értéke a visszakereshet?ség és
hivatkozási lehet?ség lenne els?sorban. Viszont nem célja copyright-os
anyagok tárolása és kereskedelmi célú felhasználása, ennek min?ségi
korlátai is vannak.


Perlaki Attila
irtpa at gold.uni-miskolc.hu