Igazi hordozo

[Varga Attila]

A '80-as evekben azzal riogattak minket, hogy az akkori floppy
lemezek atlag elettartama max. 4-5 ev. :))
A valosag, mint ismert racafolt erre, en nemreg olvastam be olyan
floppyt ami utoljara 1989-ban latott gepet. Tiszta regeszet, nem?

Viszont a floppy/datszalag ellen szol a mechanikai es elektro-
magneses serulekenyseg. (magneskulcs, metro motorja, stb.)

A CD-technologia mivel optikai es nem elektromagneses elven mukodik
es az informaciohordozo reteget el lehet asni ~mm vastag atlatszo
muanyag ala, nagysagrendekkel stabilabb es idotallobb.
(az informaciohordozo fizikai valtozas joval nagyobb es stabilabb,
mint a vekony femoxid reteg magneses orientacioja - ez utobbit meg
kiolvasni se lehet serules veszelye nelkul - no es normal CDn
irreverzibilis a tarolas modja ami a magnesezesre nem all...)

Ennek ellenere, ugy 1994 tajan olvastam (talan az ETben?) egy
finn kutatasi erdmenyt ami arrol szolt, hogy -melegen tartas, UV
besugarzas- mesterseges oregitesi modszerekkel vizsgalva a CDk
varhato elettartamat, azt tapasztaltak hogy karakterisztikusan
1 evtized eltelte utan jelenik meg az elso adathiba CDnkent.
Akkor ezt nem lehetett letesztelni, es meg most sem.
Majd mindenki mas a CD orokeleterol ir. A nemreg fellott Mars
Polar Lander is vitt magaval egy CDt, ami talan orokre ott all
majd a Marson, rajta tobbek kozt 1 millo foldi gyerek nevevel.

En -ismereteim alapjan- a CD optimistaknak adnek igazat, mivel
jobbat per pillanat nem ugysem tudunk.

Nem vagyok vegyesz, de remelem, hogy a vegyeszek nem kovettek el
ujra ugyanazt a hibat, mint a regi celluloid filmekkel: t.i. senki
nem gondolt ra, hogy ezeknek a hordozoja instabil, nehany evtized
alatt elporlo anyag, es most nagyon ugy nez ki, a filmgyartas
hoskoranak negativjai nagyreszt pusztulasra vannak itelve. Nincs
annyi ember es penz, hogy mindent ujraarchivaljanak tartosabb filmre,
a regi pedig porra valik.
Ismetlem, csak remelni tudom hogy a CDvel nem ez a helyzet, fejlodott
annyit a kemia.

A kristalyracsos technologiak meg nagyon kiforratlanok es nem hiszem
hogy 10 even belul tomegcikke valnak. (a magas ar miatt)

>> a bibi, hogy a CD nagyon "programfuggo". Azaz egy kezeloszoftverrel
>> mukodik altalaban, amelyet egyik vagy masik operacios rendszeren lehet
>> csak futtatni. A CD-ken levo dokumentumok altalaban nem is kulonithetoek,
>> menthetoek le kulon-kulon a CD-rol.
Ezt nem ertem! Ha kereskedelmi cegek piacra dobnak kodolt
CDket, amelyek csak az o programukkal olvashato, az az o
uzleti dontesuk. (pl. jogtarak, nagyszotarak) Nem is latom
benne az idotallosag igenyet. :((
Ha a kiado ceg jogutod nelkul megszunt, es megis igeny van
hogy a CD-jen levo anyag kozkinccse valjon, fel lehet torni,
"re-engineerelni" a kezeloszoftvert es kimenteni az adatokat.
(szerintem) 50 ev mulva rohogni fognak a mostani kodolasi
technikakon es a windowsos kezeloprogramokon.

A formatumokkal en optimistabb lennek.
alacsony szinten:
A nagy gyartok mind erdekeltek az egysegessegben es nehany evi kotel-
huzas utan mindig megszuletik valamilyen szabvany, akar audio CD,
akar CD-ROM, akar DVD.
Szerintem az ISO-9660-as formatumot minden oprendszer tamogatja
es kepes olvasni. Ebbol kifolyolag a jovo oprendszerei is kell hogy
tamogassak, mert tul sok adat kepzodott korunkban ebben a formatumban.
Lehet lesz jobb, de hogy az iso-9660 nem "felejtodik el" az biztos.
Azzal, hogy az egesz informatika robbanasszeruen fejlodik, es
haromevente duplazodik a szamitogepek teljesitmenye, ketevente a
diszk kapacitas (azonos aron) itt es most nem lehet mit kezdeni.
Onkritikusan csak azt mondom, nem latok olyat, amitol ez a trend
lefekezodne 20 even belul. Emlekszem, 1988 tajan mondogattuk
hogy a jovendo 486-osnal jobb nem lesz soha mert elvileg lehetetlen:)
Az is nyilvanvalo, hogy nem lehet 20 evig ulni arra varva hogy
majdcsak lecsillapodnak vegre a fejlesztomernokok:)
Tehat
1/ valasszunk PUBLIKUS, portabilis formatumokat, amelyek nem esnek
(C) jogok ala, es -mellesleg- jol ki vannak talalva.
plain text, TEX, HTML, SGML, stb.
2/ az archiv CDre ra szabad irni a formatumspecifikaciot es/vagy
a konverzios programok forraskodjat is.
3/ tomoritesnel hasznaljunk nyilvanos algoritmust (gzip) megjelolve
es forrasnyelvi kibonto programot is mellekelve.

>> 5 ev mulva egy WinWord file-lal, egy HTML-lel, egy Venturaval egy
>> PDF-fel? El lehet meg olvasni ? Jo esetben, ha az ujabb verziok
>> - ha lesznek annak a programnak ujabb verzioi - olvassak a regi
>> file-okat.
100%-ban egyetertek!!! Emiatt szabad -komolyabb archivumot- csak
portabilis, nyilvanos kulcsu, nonprofit eredetu formatumban tarolni.

Azzal megint nem tudunk mit kezdeni, hogy kereskedelmi cegek
uzleti titokkent kezelik formatumaikat. Ezeket fel lehet torni,
legfeljebb jogszerutlen.

>> penzt igenyel majd. A kenyszer valoszinuleg valami hosszu tavon
>> is olvashato szabvanyszeruseg lesz, talan eppen az SGML, ahol majd
>> mellekelik a formazo, szerkeszto jelek jelenteset.
Semmi sem garantalja, hogy megerjuk ezt az idot.
Addig is maradnak a mar meglevo szabvanyok.

Es adjunk annyit utodaink ertekiteletere, hogy ha szerintuk
erdemes, akkor ugyis meg fogjak talalni a modjat hogy elolvassak
osregi CD-inket. (legfeljebb a konverzios munka lehet sok vagy
kevesebb) Ha nem tartjak erre erdemesnek, akkor nem kar ertuk.

VAti

>