Beszamolo az okt. 3-i MEK-beszelesrol

[Moldovan Istvan]

Tisztelt Kollegak,

1997. oktober 3-an megtartottuk az elore meghirdetett ujabb
MEK-beszelesunket, amelyet az alabbiakban roviden osszefoglalnek.

A beszelgetes apropojat az adta, hogy szeptemberben Skaliczki Judit, az
MKM Konyvtari Osztalyanak vezetoje megkert, dolgozzunk ki egy reszletes
"MEK akciotervet". Egy ilyen terv adhatna alapjat annak, hogy a
Miniszterium milyen modon tamogassa kezdemenyezesunket, amely mar
az o elkepzeleseik kozott is szerepel. A beszelgetes kiindulopontjaul
elkeszult egy vazlatos anyag, amely megprobalta osszefogni a szukseges
feladatokat es amelyet korabban mar elkuldtem a listara.

A beszelgetes lenyegeben ezen fo temakor korul zajlott. A csekely
szamu resztvevok kozott ott voltak a MEK szervezoi (Drotos Laci,
Tapolcai Agi, Kokas Karcsi es jomagam); az NIIF-et is kepviselo
Toth Bea; a Neumann Janos Digitalis Konyvtar (Kozhasznu Tarsasag)
fo szervezoje, Toszegi Zsuzsa; kiadoi kapcsolataink, Biszak Sanyi
(Arcanum Databases) es Fogarasi Istvan (Interpopulart Konyvkiado);
egy adatrogzito ceget is kepviselo MEK partolonk, Szundy Laszlo
valamint nehany lelkes MEK segito es Elektronikus Konyvtar szekcio tag.

A resztvevok tobbsege egyetertett abban, hogy a Miniszterium ajanlatara
egy atgondolt javaslatot kell kidolgozni es ujra kell gondolni a MEK
eddigi es jovobeni szerepet. Kulonbozo megfogalmazasokban ugyan, de
visszatero kerdes volt a MEK koncepcioja, szerepe. Az eredeti elgondolas
es vallalt feladat lenyegeben az elektronikus dokumentumok gyujtese,
rendszerezese es szolgaltatasa volt es lenyegeben maradt a mai napig.
El kell fogadnunk viszont azt az egyre eroteljesebben jelentkezo igenyt,
amely egy elektronikus konyvtartol atgondolt gyujtokori lista alapjan
dokumentumok digitalizalasat, professzionalis korrekturajat varja el.
Drotos Laci es jomagam ugyan megprobaltuk hangsulyozni a MEK egyeb,
konyvtari tevekenysegeit is, ugymint az online tajekoztatast, az
elektronikus forrasokban talalhato dokumentumok feldolgozasat, elektronikus
folyoiratok kezeleset, - regisztralasat, azonban ezek ezalkalommal is
kisebb figyelmet kaptak. Volt egy vita arrol is, hogy MEK-kel szemben
egyik legtobbet elhangzo kritika, a konkret rogzitesi terv nelkuli
gyarapitas mennyiben jelent koncepciotlansagot vagy csak az elektronikus
konyvtar egy masfajta felfogasat, ertelmezeset.

Felmerult tobbek kozott a MEK dokumentumokkal szemben egy professzionalis
korrektura igenye, amely azonban jelen mukodesi keretek kozott nemigen
valosithato meg.

Ugyancsak szo esett a MEK-ben gyujtott es gyujtendo elektronikus
dokumentumok formatumairol, arrol, hogy milyen szinten foglalkozzunk
multimedia vagy/es nem csak szoveges anyagokkal. Ezutobbi kerdeset
valoszinuleg majd a Neumann Digitalis Konyvtarhoz valo, a kesobbiekben
tisztazando viszonyunk fogja megvalaszolni.

Elhangzott egy olyan ajanlat is, mely szerint a HUNGARNET helyet,
technikat es adminisztracios hatteret biztositana egy egyszemelyes
MEK iroda szamara.

Az NKA legujabb, digitalis kultura palyazata kapcsan felmerult nehany
palyazati otlet - a fentiekhez igazodoan - kiadoi kapcsolataink konkret
irodalmi anyagaira tamaszkodva. Ezek reszletesebb kidolgozasa azonban
a kovetkezo hetekre maradt.

Szoba kerult a MEK es a vallalkozoi szfera (pl. MATAV) kapcsolata is,
az onkentes segitok piaci szfera altali 'elszivasanak' a veszelye.
A MEK eddigi szervezoi es epitoi kijelentettek, hogy a MEK egyik
legfontosabb alapelve volt a multban es marad a jovoben is a szolgaltatas
ingyenes, 'kozszolgalati' jellege.

Egy miniszterium fele iranyulo javaslatnak feltetlenul ki kell majd ternie
az elektronikus konyvtar es a szerzoi jog viszonyara. Ennek a komplex es
valtozo problemakornek a megoldasat ugyan nemigen vallalhatjuk fel, de
miniszteriumi tamogatassal szabalyozhatjuk mind a MEK-be kerulo
dokumentumok szerzoi jogi kerdeseit (valoszinuleg egysegesen ragaszkodva
az onkentes es gratis szerzoi engedelyhez), valamint a MEK-ben levo
dokumentumok jogszeru tovabbfelhasznalasanak lehetosegeit.

A fo kerdes azonban az volt, hogy intezmenyesuljon-e valamilyen formaban
a MEK es ha igen akkor mely intezmeny(ek) vonzaskornyezeteben. Ehhez
kapcsolodik a fentebb mar emlitett egyik alapvetonek tuno kerdes, hogy
meddig terjedjen ki a MEK tevekenysege, foglalkozzon-e kozvetlenul
nyomtatott dokumentumok digitalizalasaval.

A vita osszefoglalasanak is tekintheto volt az a felvetes Sandori Zsuzsa
reszerol, hogy az igenyelt MEK elkepzelest egy komplex hosszabb tavu
terv formajaban rogzitsuk, amely tartalmazza a MEK jelenlegi helyzetet,
celkituzeseit, erossegeit es gyenge pontjait. Celszerunek tunik kulonbozo
alternativakat kidolgozni az esetleges szervezeti keretrol, vagy keret-
intezmenyrol.

A feladat lassan korvonalazodik es egyre vilagosabb, hogy ezen az osszel,
veges idon belul egy uj koncepciot kell kidolgoznunk, egyeztetve a temaban
erintett intezmenyekkel. A tovabbgondolast szolgalhatja, hogy a
megbeszeles utan par nappal, az MKM kepviseloi reszvetelevel a Neumann
Janos Digitalis Konyvtar terveirol lesz egy kerekasztal beszelgetes,
amelyen jelen talalkozo jonehany tagja is jelen lesz majd.

Udv

Istvan

moldovan at puli.bke.hu