A MEK-dokumentumok szerzoinek elerese (javaslat)

[Szabolcs Szasz]

Udvozletem!

(Elnezest az igen hosszu levelert - akik nem a MEK-es
szovegek megorzesevel foglalkoznak, azok mar nyomhatjak
is a 'Next Message' gombot!...)

---
Hatter:

A "papirkorban" ugyebar a szerzo-olvaso kapcsolatnak
nem voltak tul hatekony lehetosegei. Pl. bosszanto hibak,
hianyossagok eseten tobbnyire csak a kiadoval lephetettunk
kapcsolatba, es akkor is csak remelni lehetett egy javitott
kiadas valamikori megjeleneset. (A kiadvanyok eletciklusa
a megjelenes es a - lassubb vagy gyorsabb - elavulas
fazisaibol allt.)

Ma, ha az ember az Interneten olvas valamit (ami egyre
gyakoribb dolog), nagysagrendekkel jobb eselye van ra,
hogy az adott szoveg szerzojevel kapcsolatba lephet, es
eszreveteleit kozolheti, sot a javitasok is rovid ido alatt
megjelenhetnek. (Ezzel osszhagban az elektronikus kiadvanyok
jelentos reszenek eletciklusat a folyamatos fejlodes jellemzi,
legalabb is, erre egy sor - korabban elkepzelhetetlen -
lehetoseg adott.)

Vegyuk eszre pl., hogy a "web-kiadvanyokhoz" is szinte
mindig tartozik egy azok gondozasaval foglalkozo "webmester".
Ez egy teljesen uj dolog, es annak a tendencianak a resze,
amely szerint a szerzok ma sokkal szorosabb munkakapcsolatban
allhatnak muveikkel - es igy termeszetesen az olvasokkal is,
mint eddig.

Ahogy az Internet fokozatosan atveszi a hagyomanyos
(papir)media szerepet, ugy lesz ez a jelenseg egyre
termeszetesebb a tobbi tipusu (ma meg foleg papiron megjeleno)
kiadvanynal (folyoiratok, konyvek) is. (Egy ezzel kapcsolatos
nagyon erdekes hosszutavu jelenseg pl. a hagyomanyos konyvtarak
es a halozati keresorendszerek (amelyek egyuttal hatalmas
URL-gyujtemenyeket is fenntartanak) kozeledese is, ami egy
oriasi kozponti (persze nyilvan elosztott mukodesu) kereso
es archivalo rendszert eredmenyezhetne, ami a vilag csaknem
teljes felhalmozott tudasat elerhetove tenne...)

Az Internetnek ezt az egyik alapveto lehetoseget, a gyors
es kozvetlen szerzo-olvaso kapcsolatot biztosito
interaktivitast, a MEK-nek is erdemes volna jobban
kihasznalnia: a szerzok eleresi adatait, ahol ennek
ertelme van es a szerzo(i jog birtokosa) az adatokat
kozolni is akarja, az olvasok szamara eleg konnyen
hozzaferhetove tudna tenni. Celszeruen, pl. a MEK fejlec
segitsegevel (nem kozvetlenul benne).

---
Reszletek:

1. Ezek az eleresi adatok nem feltetlenul a szerzo adatait
jelentik. A cel az, hogy _valakit_, aki a dokumentum
gazdajanak tekintheto, az olvaso el tudjon erni. (Ez
persze idealis esetben maga a szerzo.) Az egyszeruseg kedveert
hivjuk ot tovabbra is "szerzo"-nek. (L.: 5., 7. pontok.)

2. Az eleresi adatokat (elsosorban URL, de postai cim,
telefonszam vagy barmi mas is lehet, miert ne?) valamilyen
modon a dokumentumhoz kell csatolni - termeszetesen, hiszen
az olvasot altalaban egy adott mu inspiralja a kapcsolat
felvetelere. A legkezenfekvobb a MEK bibliografiai rekordja
(MEK fejlec), valamilyen uj mezovel (hasonloan a "SO"
mezohoz, ami mar onmagaban is egy remek dolog).

3. Ezeket az adatokat megsem celszeru a leiro rekordba
tenni, mert:

  - ha egy szerzotol sok anyagot tarolunk, akkor
    rengetegszer kell ugyanazokat az adatokat megismetelni

  - ezek az adatok valtozhatnak, ellentetben a tobbi mezovel

  - logikailag sem kapcsolodnak olyan szorosan a dokumentumhoz,
    mint a tobbi

4. A kovetkezo dontest kell meghozni:

  a) csak az _eredeti_ eleresi adatokat orizzuk meg
     (ez meg esetleg megengedne, hogy a dokumentum-leiro
     rekordban legyen)

  b) legalabb a lehetoseget megteremtjuk annak, hogy
     mindig a friss adatokat tarolhassuk a szerzorol

  c) mindketto

  d) sot, az osszes adatvaltozast taroljuk

Vegyuk alapul a (b) esetet, mivel az a) esetben a kerdes
nem nagyon igenyel tovabbi megfontontolast, a (c) es (d)
valasztas pedig a (b) alapjan kesobb is megoldhato.

5. A MEK, ha a szerencse ugy hozza, kesobb esetleg egy
szerzo-adatbazist is fenntarthatna. Ha ezt nem akarjuk
figyelmen kivul hagyni (es miert akarnank?), akkor
celszeruen majd ide kerulhetnenek a szerzok eleresi adatai
is. (Ha kell, ennek a letrehozasat es fenntartasat
ideiglenesen elvallalhatom.)

Ez az adatbazis a szerzokon kivul azokat az embereket
is tartalmazna, akik a szovegeket "csak" gondozzak, pl.
mert az eredeti szerzo mar nem el (de a szoveg meg igen...).
(Tehat tulajdonkeppen ez nem egy szigoru ertelemben vett
"szerzo-adatbazis".)

6. Az eleresi informaciok, kulonosen az URL-ek,
mulekony termeszete persze sajnalatos, de hat, tekintve,
hogy maguk a szerzok sem elnek orokke, a semminel azert
jobbak. Es az is szerencse, hogy a legtobb eszrevetel
a friss kiadvanyokkal kapcsolatban merul fel, amikor az
URL-ek meg tobbnyire mukodnek. (A dolog hasznossagat
tehat aligha lehet igy megkerdojelezni.) Raadasul, ezek
frissitese nem megoldhatatlan (hanem anyagi eroforrasok
kerdese).

(Oszinten szolva, engem meg az is bosszant, hogy ez nincs
megoldva a _hagyomanyos_ katalogusokban is! Talan, mert a
hagyomanyos konyvtar tulsagosan egyoldaluan koncentral:

- a "kiadvanyra", a katalogizalhato objektumra, mint az
  informacio hordozojara; az informacio _valodi forrasa_,
  a szerzo, nemigen kerul szoba (ha visszanezunk a multba,
  lathatjuk: a szerzo kapcsolatat a kozonseggel tenyleg
  csak a muvei biztosithattak, maganak a szerzonek, mint
  az informacio igazi forrasnak a kozvetlen jelenlete
  egyszeruen ertelmetlen - megoldhatatlan - dolog volt)

  (Ma mar azonban sok konyvben lehet megtalalni a szerzo
  vagy legalabb a kiado levelezesi cimet, telefonszamat, es
  egyre gyakrabban az URL-jet is.)

- az archivalasra; es emellett az utokornak tett
  felbecsulhetetlen szolgalat mellett kevesebb figyelem
  jutott a jelenkor szamara, vagyis a jelenben erdekes
  informaciok konnyebben hozzaferhetove tetelere


Ma, ahogy terbeli es idobeli viszonyok valtoznak, a
konyvtar szerepenek is valtoznia kell. Hala pl. a MEK-nek,
es a tobbi hasonlo (kulfoldi) projektnek azert mar
elindultunk a jo iranyba.)

7. Az adatkapcsolatnak a MEK-fejlec es a szerzo-adatbazis
kozott egyertelmunek kell lennie abban az ertelemben,
hogy az olvasonak ne kelljen azzal kuszkodnie, hogy az
irok es/vagy szerkesztok kozul vajon melyiknek is kellene
kikeresni a cimet, es a Kovacs Istvanok kozul vajon melyik
is az ove. Ez is azt sugallja, hogy nem eleg a jelenlegi
"AU" vagy "NA" mezok hasznalata erre a celra, hanem fel
kell venni egy uj mezot, ami (kifejezetten az olvasoi
visszajelzesek szamara) tartalmazna a szoveg gazdajanak
(ami lehet szerzo, szerkeszto, jogutod, kiado, barki)
egyertelmu azonositojat. (L.: 1., 2., 5. pontok.)


Egyelore ennyit, koszonom a turelmet! (Remelem, vegul is nem
csak hatraltattam a MEK munkajat ezzel a felvetessel... :-)

Szasz Szabolcs (szasz at iname.com)