Elektronikus konyvtarak Daniaban, Finnorszagban (10 kbyte)
Moldovan Istvan
moldovan at PERNIX.BKE.HU
1997. Nov. 7., P, 16:13:29 CET
Elnezest a nagyobb terjedelmu levelert, es az esetleges duplikatumokert.
Az alabbi rovid cikket a napokban kaptam Koltay Tibortol. Ugy gondolom
igencsak jokor jott beszamolo, amikor mi Magyarorszagon eppen a MEK es
a Neumann Digitalis Konyvtar jovojett tervezgetjuk.
A cikk ekezetes verzioja megtalalhato a MEK-ben:
gopher://gopher.mek.iif.hu:7070/00/porta/szint/tarsad/konyvtar/ekonyvt/finnkolt.hun
Udv
Istvan
moldovan at puli.lib.bke.hu
-----------------------------------------------------------------------------
Elektronikus konyvtarak Daniaban es Finnorszagban:
attekintes es helyzetjelentes
Koltay Tibor
Azt, hogy a konyvtaraknak az informacios. tarsadalomban igen fontos
szerepuk lesz, Finnorszag oktatasi minisztere is alahuzza. (1)
A gyakorlati megvalositasban igen fontos szerepet jatszott a Finn
Tudomanyos Konyvtarak Gepesitesi Kozpontja, a TKAY, amelyet az Oktatasi
Miniszterium hozott letre, de jelenleg a Helsinki Egyetemi Konyvtar
reszekent mukodik. Az o munkajuk volt az egyetemi es mas tudomanyos
konyvtarak (ezek szama osszesen 20) gepesitese egyseges integralt
rendszerrel. Ez a mar emlitett VTLS-rendszer a kozeljovoben var
lecserelesre.
Az 1988 es 1993 kozott letrejott VTLS OPAC-okra alapozva tobb kozponti
adatbazis is epult 1993-tol.
A LINDA a finn egyetemi konyvtarak kozos katalogusa. A SVEN a finnorszagi
svedek kulturalis autonomiajanak jegyeben az orszagban talalhato sved
nyelvu irodalom katalogusa, amely FINMARC formatumot hasznal, de magaba
foglalja a Sved Nemzeti Bibliografia egesz anyagat. A MANDA a regionalis
ellatast nyujto kozkonyvtarak kozos katalogusa. Az ARTO a finn
folyoiratcikkek, a VIOLA a zenei anyagok kozos katalogusa. (2)
A TKAY munkatarsai dolgoztak ki az informacios technologia 1997 es 2006
kozott varhato fejlodeset felvazolo forgatokonyvet. Eszerint varhato a
Z39.50-es es az ISO ILL szabvanyok szeleskoru hasznalata, ahogy ezt nagy
mertekben elokeszitette az Europai Unio ONE OPAC projektje is.
A rendszerek egyuttmukodese a fenti protokollok keretein kivul a melyebb,
szemantikai szinten meg szinte sehol sem nem valosult meg, hiszen - ha
csak Finnorszag peldajat vesszuk - a kozkonyvtarak a Dewey tizedes
osztalyozast hasznaljak, mig a szakkkonyvtarakban az ETO hasznalata
terjedt el. Ugyanakkor Finnorszagban megindult a KAMUT projekt, amely
1996-97-ben azt celozza, hogy a es konyvtarak, leveltarak es muzeumok
kozos visszakeresesi fogalmakat hasznaljanak es vizsgaljak meg a
MARC-rekordok, valamint az Angol- Amerikai Katalogizalasi Szabalyzat
(AACR2) kozos hasznalatat.
A kovetkezo evek meghatarozo tenyezoje lehet az is, hogy a skandinav
orszagokban igen intenziv fejlesztomunka folyik a metadata teruleten
mindenek elott a Nordic Metadata Project kereteben
(http://linnea.helsiniki.fi/meta). A projekt az OCLC-ben kifejlesztett
Dublin Core eszkozkeszletet hasznalja es kifejlesztettek egy Dublin Core
urlapot (http://www.ubl.lu.se/metadata/DC-creator.html) es egy Dublin Core
- MARC konvertalo programot is.
A skandinav orszagok nemzeti (koztuk robot-generalta) Web-indexeket
keszitenek es csak Finnorszagban 13 tematikus osszeallitas szuletett
a halozaton elerheto forrasokrol az Oktatasi Miniszterium 1996-os
tamogatasanak koszonhetoen. (3) Nemzeti Elektronikus Konyvtar elnevezessel
egy harom eves projekt indul, amelynek koltsegvetese mintegy 10,5 millio
USD. Fo resztvevoi az egyetemi konyvtarak. Celja, hogy az egyetemi
konyvtarak adatbazisokhoz es elektronikus folyoiratokhoz jussanak nemzeti
licencek megvasarlasaval. (Eppen ottjartamkor vasaroltak meg egyebkent
az Academic Presstol a nemzeti szintu hozzaferest elektronikus
folyoirataikhoz.)
Emellett tamogatni kivanjak az elektronikus publikalast es ki kivanjak
terjeszteni a kotelespeldany-jogszabaly ervenyesseget az elektronikus
dokumentumokra. A kereskedelmi forgalomban levo dokumentumok elektronikus
terjesztesenek formait is korszerusiteni kivanjak.
Az informacionak az Interneten torteno visszakeresesere uj tipusu modszerek
kidolgozasat is tamogatjak.
Javitani szeretnek a keresesek hatekonysagat es felhasznalobarat jelleget
a nemzeti kozos katalogusokban. (4)
Az elektronikus publikalas fejlodeset segiti az ELEKTRA projekt
(http://linnea.helsinki.fi/elektra), amely egyarant foglalkozik a
kiadokkal kotendo szerzodesekkel es a technikai kerdesekkel. Finnorszagban
a tudomanyos konyv- es folyoiratkiadas fokent az egyetemek, kutato
intezetek es tudomanyos tarsasagok kereteben zajlik. Tobb mint 200
tarsasag ad ki 100 feletti folyoiratot, evkonyvet, sorozatot. Evente tobb
mint 800 disszertaciot jelentetnek meg konyvalakban. Az ELEKTRA pilot
projektjenek kereteben 50 folyoirat tobb mint 1000 cikket digitalizaltak.
Tesztelik a disszertaciok parhuzamos elektronikus es papiralapu
publikalasat. Igeny szerinti publikalast is beinditottak kiserleti
jelleggel. Keszen vannak a programok ahhoz, hogy a VTLS-rendszerben
es WWW-feluleten is kereshetoek legyenek ezek a dokumentumok.
A nemzeti kulturalis orokseg digitalizalasat szolgalja a MUISTI
("Emlekezet") projekt (http://linnea.helsinki.fi/muisti), amelynek
kereteben a konyvtari anyagok mellett leveltari es muzeumi anyagok
digitalizalasat kezdtek meg. A resztvevok kulon-kulon, egymastol
elkulonult adatbazisokban kezdtek meg a munkat.
A projekt celja, hogy
- mukodokepes megoldasokat talaljanak a digitalizalasra;
- kidolgozzak a feldolgozando anyagok kivalasztasanak szempontjait;
- kialakitsak az alkalmazhato adatbazis-tipust;
- felmerjek a felhasznalok reakcioit;
- megallapitsak a digitalizalas koltsegei.
Az EVA projekt (http://linnea.helsinki.fi/eva)fo teruletei a kovetkezok:
- a halozaton talalhato elektronikus dokumentumok kivalasztasahoz es
leirasahoz szukseges kriteriumok megallapitasa;
- gyarapitasi mechanizmusok kialakitasa ilyen dokumentumokhoz;
- az archivalas kerdesenek megoldasa;
- az autenticitas problemajanak megoldasa;
- a kotelespeldanyok kiterjesztesenek megvizsgalasa ezekre a
dokumentumokra. (5)
Nemzeti konyvtari informatikai strategiaval nemcsak Finnorszagban
talalkozhatunk.
Igen figyelemre melto olvasmany a Dania elektronikus konyvtari projektjet
leiro konyvecske.
Dania Elektronikus Tudomanyos Konyvtara. Ez a nev virtualis konyvtarat
fed, amely azonban egyetlen nagy, koherens rendszerkent jeleneik meg a
felhasznalo szamara.
Leirasa elsosorban elvarasokat es kovetelmenyeket fogalmaz meg.
Jellemzoi koze fog tartozni, hogy
- a felhasznalo maga kereshet informaciot es onalloan rendelhet meg
dokumentumokat, ami a konyvtarak kozotti egyuttmukodes es a finanszirozas
megvaltozasat fogja magaval hozni;
- a konyvtarak - ha az esszeru- csak egyetlen peldanyt szereznek be
egy-egy digitalis dokumentumbol, ami nagyobb foku koordinaciot fog
megkovetelni tobbek kozott az adatbazisok es mas informacioforrasok
nemzeti licenceinek megvasarlasaval;
- a konyvtarak nagyobb mertekben lepnek fel kiadokkent;
- a kiadok (a konyvtarakhoz hasonlo modon) kozvetlen hozzaferest nyujtanak
digitalis dokumentumokhoz.
A szolgaltatas szinvonalat a jovoben egyseges iranyelvek alapjan kell majd
megallapitani.
A meglevo hazai es nemzetkozi projektekkel osszhangban tovabbi nemzeti
projekteket kell inditani:
- a digitalis dokumentumok kritikus tomegenek megallapitasara, ami
annak meghatarozasat fedi, hogy mennyi dokumentumot digitalizaljanak
es vasaroljanak meg;
- a publikalt digitalis anyagok regisztralasara, szabvanyos metadata formatum
kialakitasara;
- az elektronikus rendeles, szerzemenyezes, katalogizalas hazai es
valogatott kulfoldi eredmenyeinek osszegyujtesere;
- anyagok minosegi publikalasara.
Dania Elektronikus Tudomanyos Konyvtaranak negy fo osszetevoje:
- a nemzeti infrastruktura, amely egyuttal biztositja a nemzetkozi
osszekottetest;
- a konyvtari infrastruktura, amely az egyes gyujtemenyeket egyseges
egessze teszi;
- a digitalis forrasok;
- az eszkozok, igy munkaallomasok, nyomtatok, amelyek a konyvtarakban
lehetove teszik, hogy a felhasznalo elerje az elektronikus konyvtarai
forrasokat.
Ha csupan csak a 13 legfontosabb konyvtar venne reszt a projektben,
koltsege mintegy 20 millio USD lenne.
A koncepcio szerint az elektronikus konyvtar egy sor valtozast fog magaval
hozni: A konyvtarak jelenleg is ervenyes kuldetese megmaradna a jovoben
is, hiszen a papiralapu gyujtemenyek meg jo nehany evig dominalni fognak.
A felhasznalok nagyobb foku onkiszolgalasa munkaerot szabadit fel, amelyet
a felhasznalokepzesben kell hasznositani. Ehhez valtoznia kell a
konyvtaroskepzesnek is, amelyben eloterbe kell kerulnie a pedagogiai
keszsegek oktatasanak. A technikai infrastruktura finanszirozasanak
el kell kulonulnie a konyvtarak koltsegvetesetol. (6)
Tiedon Talo, "a tudas haza" neven az Internetnek a finn kozkonyvtarakba
torteno bevezetesere inditottak programot. Ennek eredmenyekent 1995.
vegere mar 170 kozkonyvtarat kapcsoltak be es ezek kozul 76 mar az
olvasoknak is nyujtott hozzaferest. 1996-ban az Internet utjan a
kulturaval kapcsolatos tartalom szolgaltatasat tamogattak. (7)
Az informacios tarsadalom kerdeseit a Helsinki Egyetemen mar a Kommunikacio
Tanszek Argonaut elnevezesu programjanak kereteben is oktatjak. Foglalkoznak
tobbek kozt az informacios tarsadalom tortenetevel, a globalizacio
problemakorevel, a tudast termelo es kezelo intezmenyekkel es Finnorszag
szerepevel. (8)
Az utobbi kerdessel az Oktatasi Miniszterium tobb strategiai
dokumentumaban is talalkozunk. A miniszterium megitelese szerint az orszag
minden polgaranak meg kell szereznie az informacios tarsadalom
megkovetelte alapveto keszsegeket, amihez rendszerszeru kepzesre van
szukseg. A polgarok szeles korenek hozzafereset a kozkonyvtarakban lehet
biztositani. Az egyetemi konyvtaraknak (a dan elkepzeleshez hasonloan)
fontos szerepet kell kapniuk az elektronikus publikalasban. (9)
Irodalom:
1. Heinonen, O-P.: Libraries - an important part of the developing
information society.
Helsinki University Library News. 3/1977, p.3.
2. Lehtinen, R.: LINNEA - the national research library network.
Helsinki University Library News. 3/1977, p.17-19.
3. Hakala, J.: The National Finnish Libraries Technology Scenario 1997-2006.
Helsinki University Library News. 3/1977, p.9-12.
4. Hyvärinen, A.: National Electronic Library.
Helsinki University Library News. 3/1977, p.12-13.
5. Salonharju, I.: The National Library as a pioneer of the information
society.
Helsinki University Library News. 3/1977, p.14-16.
6. Denmark's Electronic Research Library.
Skrifter fra Statens Bibliotekstjeneste 16. Copenhagen, 1997
7. http://www-lib.hel.fi/tiedontalo/english/proj-gen.htm
8. http://www.valt.helsinki.fi/comm/intro.htm
9. Jylhä-Pykkonen, A.: Finland as an information society: the perspective
of the Ministry of Education.
Signum. vol.30., no.5., 1997.,p.82-84.
-oOo-
További információk a(z) Mek-l levelezőlistáról