textologia es mek

[Karoly Kokas]

Kedves Kollegak:

majd a Networkshop-on hosszabban szeretnek errol (is) elmelkedni, itt csak
roviden egy problemat a textologia es a mek konkret viszonyarol.
Mar korabban es tobbszor Horvath Ivan (egykori tanarom) felvetette
masokkal egyutt, hogy legyen a MEK az abszolute korrekt szovegek tarhaza,
a tudomanyos kiadasok aranyfedezete stb.
A sajat belso logikaja  szerint a gondolat helyes, ha letrehozunk egy
szovegtarat, amely tartalmazza a magyar klasszikusok szovegeit (is), akkor
miert ne lehetne ez az eppen legjobb olvasat tarolohelye. Ha ez igy van,
akkor legyen a MEK egy minosegi elektronikus kiado kvazi, amely mogott ott
all a textologusok, szovegkiadok es filoszok serege.
Ebben a korben a fenti (Toldi problemak stb.) logikaknak igaza van, ebben
a korben mar csak a szoveg letezik, megpedig a mindenkori legjobb szoveg
fele vezeto uton haladtunkban, mozgasban.
A problema az, hogy a MEK nem erre szervezodott, ezt nem vagy meg nem
tudja felvallani. Ha beavatkozunk a szovegebe, akkor elszakadunk teljesen
a konyvtar funkciotol es kiadoi-szerkesztoi jogokat vindikalunk magunknak,
amitol rank is zudul egy csomo problema, ami egy kulon szakma,
textologianak hivjak, a szovegggondozas tudomanyanak.
Mindez azt jelenti, hogy praktikus okokbol -egyelore- nem szabad
generalisan tobbet megcelozni, mint hogy az atlagos magyar klasszikus
kiadasra epulve es annak szinvonala kornyeken kozzetesszuk a birtokunkba
kerult szovegeket, ugyelve arra, hogy e kiadoi szinvonal alatti szovegek
ne keruljenek be, vagy ha igen, akkor ezekhez kepet javitva legyen.
Tudomasul kell venni, hogy a textologusok azt mondjak x.y. Radnoti kiadasa
katasztrofa, hasznalhatatlan. Ez a laikus szamara azt jelenti, hogy van
benne egy adag sajtohiba, talan meg azt is, hogy romlott a szoveg a
Radnoti-latta kiadasokhoz kepest es a keziratokkal nincs is osszevetve.
De azert ez meg nem jeneti azt, hogy a Hetedik echlogara ne ismernenk ra
es hogy minden masodik vers tele van helyesirasi hibakkal.
En kompromisszumos allaspontot foglalnek el.
1. Ha birtokunkba kerul egy szoveg gyozodjunk meg rola, hogy mennyire
pontosan koveti a felhasznalt kiadast, mennyire hibas az adatbevitel.
2. Valamilyen szinten meg kell vizsgalni, hogy az alapul szolgalo kiadas
egyaltalan alkalmas-e felhasznalasra (lasd. pl. Vegh Antal-fele
Szolzsenyicin).
3. Ha lehetseges, akkor a szoveget onmagahoz kepest javitjuk,
osszeolvassuk, hogy ONMAGAVAL legyen legalabb kompatibilis. Magyaran, hogy
leheto legjobban hasonlitson az adott kiadasra.
4. Elkepzelheto, hogy valaki egy ilyen szoveggel vagy sajat bevitelel
probalkozik letrehozni egy uj szoveget, egy jobbat, de az mar sajat
olvasat, azt tuntessuk fel. Akkor is igaz ez, ha egy kiadast masik kiadas
(pl. kritikai) alapjan korrekturazunk.
5. Ha valami miatt mi magunk gondoskodunk a szoveg bevitelrol (pl.
Vers-CD), akkor megfontolando, hogy melyik szovegkiadast valasztjuk, avgy
tudunk-e szerezni jo szoveget. Ekkor szempont a kritikai kiadas, ill.
mivel ez nagyon nehezen szkenelheto (sorszamozas, jegyzetszamok stb.) az
erre epulo legautentikusabb un. nepszeru kiadast lehet hasznalni.
Ez esetben is eloallhat "sajat" olvasat, ha nem az adott szoveggel, hanem
massal is korreferaljuk a textust, vagy ne adj isten keziratok/fakszimilek
alapjan javitunk. Ezt is lehet, de ez mar uj "termek" lesz.

A szovegvaltozatokhoz annyit, hogy nagyon nehez lekuzdeni az eredeti
szoveg es a modern helyesiras problemajat. Nagyon nehez olyan elveket
talani, hogy valami pl. Arany-korabeli helyesirasi formula, amit nem
ejtettek, vagy eppen nyelvujjitasi vagy az elotti megoldas, vagy
specialis, archaizalo elemrol van-e szo. vagyis mar Arany is archaizalni
akart vagy egyszeruen volt pl. az ejszaka szonak ejtszaka irasa is, ami a
korabeli nyelvi norma szerint felcserelheto volt az ejszakaval, ill. nincs
specialis jelentese. Ti. ha igy van es meghagyom az "eredetionek tuno"
alakot, akkor Arany szandekat hamisitom meg, mivel archaizmust teremtek
oda, ahol ne volt. Ezert nagyon veszedelmes osszevetni egy szazadelei
kiadast egy modernnel. Egy 19. szazad elei Kolcsey szoveget pedig
vegkeppen ne hasonlitsunk be amator modon egy 1966-os Szepirodalmi
Kiadassal.

Elnezest a terjengosegert, de azt hiszem ezek nagyon fontos dolgok, s nem
lehet egyszerre tobb kriteriumrendszer, ket szakma elvarasai alapjan
dolgozni, plane azokat keverni. A kevesebb neha tobb.

Udv: Kokas Karoly


 =============================================================================
Dr.Karoly Kokas * University Library, Szeged/HUNGARY * 6701 Szeged, Pf. 393.
         Fax: +36(62)312-718 * e-mail: kokas at bibl.u-szeged.hu