[KATALIST] szomorú mesék

2014. Aug. 4., H, 12:34:01 CEST

Kedves Beszélgetők!

*néhány gondolat csupán...*
Javaslom  Boldizsár Ildikó könyveit , honlapját...ha már mesékről van szó...
Valamint  a HUNRA tevékenységét a mese témában is....
Ami Bettelheim könyvét illeti, ideológiai - filozófiai  háttér  ide vagy
oda   -  sok igazságot  megfogalmaz.. alapmű...
Egyébként nem igen értem  mi az hogy"szomorú mese."  így nem igazán tudom
értelmezni.....
Az 'Élet' sem csak szomorú vagy  vidám...hanem mindenféle....a
beskatulyázás , vagy  mondvacsinált kategorizálás - torz dolgokat
eredményezhet pláne  a gyereknevelésben..
Persze vannak korosztályi határok- érzelmi ,értelmi érettség okán... ezt
kezelni kell..  a mesék olvasásánál is...
Azt gondolom -   nevelés talán legnehezebb és egyúttal legnagyobb feladata,
segítségnyújtás ahhoz, hogy a gyermek megtalálja az élet értelmét.
Ennek a  segítségnyújtásnak (szülő, könyvtáros, tanár stb. részéről) nagyon
fontos eleme az olvasás,  a mese, -  tovább megyek  :
a magyar népmese.

A népmeséket a közösségek gyűjtötték össze és hagyományozták tovább, átadva
a tudást kultúraközvetítő erejükkel, a következő generációnak: *a népmesék
soha el nem múló bölcsességét*

A népmeséinkkel egyben közelebb kerülünk lelki és kulturális gyökereinkhez,
s a legkülönfélébb mesei történetek amelyek ránk maradtak , minden
élethelyzetünkre választ adnak, és táplálnak – csodával, hittel, humorral  vagy
épp „szomorú” mivoltukkal.

A mese az érzelmi intelligencia legfontosabb eszköze...s mint ilyen, " a
szomorú " nem választható külön.

*A mese és a vers mindig a gyermek valóságos lelki és érzelmi színvonalán
fejti ki hatását. Hogy egy gyermeknek egy adott életkorban melyik mese a
legfontosabb, teljességgel attól függ, hogy éppen hol tart a lelki
fejlődésben, hogy éppen milyen problémák foglalkoztatják leginkább. (Bruno
Bettelheim)*

barátsággal, P.S.Ildikó

2014. augusztus 4. 11:36 Porosz, Peter (ELS) írta, <p.porosz at elsevier.com>:

>  Kedves Péter!
>
>
>
> Bettelheim idézett írása valóban meghatározó mű, nagyon erős
> ideológiai-filozófiai háttérrel. (És ilyenként aztán persze viták tárgyát
> is képezi.)
>
>
>
> Bettelheim azonban a „szomorú” meséket (értve ez alatt a népszerű
> szentimentális történeteket, például Andersen A kis gyufaáruslányát vagy A
> kis hableányát) nem tekintette „tündérmesének”, hiányolván belőlük a
> személyiség fejlődésének tükrözését, és azt a megerősítést, amit ezen
> keresztül az embernek nyújtani tudnak. Ezzel szemben például A hókirálynőt
> már kvázi tündérmeseként fogadta el.
>
>
>
> Eugen Drewermannt idézném még, a teológus-pszichoterapeutát, aki
> kortársunkként tucatnyi mesét elemzett lélektani szempontból. Magyarul is
> megjelent például A kis hercegről szóló írása, A lényeg láthatatlan címmel.
> Ebben, jelentőségének és minden szépségének méltatása mellett, alapvetően
> lelki kudarcként értelmezi Saint-Exupéry történetét.
>
>
>
> Üdvözlettel,
>
> Porosz Péter
>
>
>
>
>
> *From:* Katalist [mailto:katalist-bounces at listserv.niif.hu] *On Behalf Of
> *Péter Mátyás Eötvös
> *Sent:* Monday, August 04, 2014 9:07 AM
> *To:* Paksi Közművelődési Nonprofit Kft.
> *Cc:* KATALIST (KATALIST at LISTSERV.NIIF.HU)
> *Subject:* Re: [KATALIST] szomorú mesék
>
>
>
> Tisztelt Lista!
>
> Kedves Marianna, Éva, Péter!
>
> Kell-e a szomorú mese? Természetesen igen. Pedagógiai végzettséggel -
> iskolai könyvtáros - (Örök tüske lesz bennem, hogy a KTE sosem fogja
> elismerni annak, pedig rengeteg pedagógia, pszichológia, stb tárgyunk
> volt...) szólnék hozzá a vitához.
>
> Annak idején olvasáspedagógiából (vagy pszichológiából?) volt egyik
> mértékadó kötelező olvasmányunk, voltaképpen referenciánk: Bettelheim,
> Bruno: a mese bűvölete, és a bontakozó gyermeki lélek.
>
> A gyermek a saját nyelvén a mesék segítségével dolgozza fel az őt
> körülvevő világ számára még érthetetlen történéseit.
>
> A mesék segítségével ismerkedik meg a jó és a rossz fogalmával (előszőr
> csak fekete-fehér a világa, majd kap árnyalatokat is), és természetesen a
> születés-elmúlás körforgásával is.
>
> Bettelheim írta: a népmeséket a nyelv és a gyermeki fantázia évszázadok
> alatt úgy finomította, hogy rejtett jelentéstartalmakat, finom rezdüléseket
> is közölni tudjon. Sokszor egy-egy gyermekkori trauma feldolgozását segíti
> a mesék minduntalan ismétlése.
>
> Ebben a témában én részben vagyok csak kompetens, jó volna, ha ezzel
> foglalkozó szakemberek is megszólalnának.
>
> Olyanok, akik évtizedek óta ezt kutatják.
>
> Eötvös Péter Mátyás
>
>
>
> U.i: Elnézést, hogy csak most reagálok, a piszkozatok közt találtam meg
> ezt a sebtében megírt levelet.
>
>
>
> 2014. július 30. 15:13 "Paksi Közművelődési Nonprofit Kft." írta, <
> konyvtar at paksivmk.hu>:
>
> Kedves Kollégák.
>
> A minap betért hozzám egy anyuka és megkérdezte, hogy ajánlok-e szomorú
> könyvet a gyerekeknek? Pl.: Bambi.
>
> Elkezdtem keresgélni és elég sok fórumon, cikkekben találtam, hogy
> manapság mennyire nem ajánlatos pl. Andersen meséket olvasni. (A kis
> gyufaárus lány meséjére gondolva ezt meg is értem.)
>
> Kíváncsian kérdezném, hogy a kedves kollégák mit tapasztaltak a szomorú
> mese-, illet ifjúsági könyvek kapcsán?
>
> Köszönettel várom a véleményeket.
>
> --
> Üdvözlettel:
>
> Lampert Marianna
> könyvtáros
> Paksi Közművelődési Nonprofit Kft.
> tel.: +3675/830-356
> fax: +3675/519-088
> cím: H-7030 Paks, Gagarin u. 2.
> http://www.csengey.hu
> konyvtar at paksivmk.hu
>
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
>
>
> ------------------------------
>
> Elsevier B.V. Registered Office: Radarweg 29, 1043 NX Amsterdam, The
> Netherlands, Registration No. 33156677, Registered in The Netherlands.
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20140804/b812cf1a/attachment.html>