[KATALIST] jambor, nagyerdemu, igen tisztelt ...

[G. Tibor Szabó]

Érdekelne, miben nyilvánul meg Nagypál Lászó számára a "külön megbecsülés"
a mindennapi könyvtárosi feladatellátásban, a "maximális kiszolgálás"
keretei között.

2009-ben írtam itt a listán: "tájékozódni szeretnék a felsőoktatási
könyvtári szolgáltatás-regulációt
és valós gyakorlatot illetően a következő kérdésben:
- vannak-e könyvtáruknak megkülönböztetett (VIP) használói vagy használói
csoportjai,
- mik a VIP szakmai, szolgáltatáspolitikai indokai,
- miben különböznek a VIP-es használói jogok a többi felhasználóétól,
- vannak-e az esetleg érvényben levő differenciálásnak (VIP-es
privilegizálásnak) anomáliái,
tehát mennyire bevált (hatékony), ismert és elfogadott a gyakorlat?
Természetesen szívesen várom a nem felsőoktatási szférából érkező
tapasztalatokat, véleményeket is!"

Nos, nem nagyon tisztázódott az akkori kérdés (biztosan, mert rosszul
fogalmaztam), de valamiért
úgy érzem, valahol összefügg azzal, amit Nagypál László forszíroz.

A szakkönyvtáraknak szerintem fontos szociokulturális szerepük van,
legalább annyira kellene
támogatni a felhasználók esélyegyenlőségét és általa a társadalmi
mobilitást, mint a tudományt
meg a szellemi színvonalat.
Az (esély)egyenlőség egyik legbiztosabb feltétele szerintem a bőség -
persze nem csak anyagi
értelemben.
Ahol bőség van, ott szükségtelen az eszmekreálás arról, miért kell és
igazságos az egyiknek
többet nyújtani a másiknál...

Mivel véges javak, erőforrások végtelenül demokratikus elosztása illúzió, a
felsőoktatási feladatellátás
várható hozadékai mentén alakítottuk ki a differenciálást és nem
alapelvként, hanem kizárólag a szűk
keresztmetszetekben, kényszerből alkalmazzuk.
A könyvtárosság etikai kódexének azon gondolatát is tiszteletben tartva,
miszerint
"A könyvtáros megkülönböztetés nélkül nyújt segítséget a könyvtár
szolgáltatásainak igénybevételéhez",
ám tekintettel gyűjteményünk, a BGF GKZ Könyvtára alapvető céljára
(intézményi támogató folyamatként
az oktatás és kutatás hatékonyságának előmozdítása), méltányos keretek
között próbáljuk kezelni
a felhasználói igények differenciálását. Szabályozottan vállaljuk
szolgáltatási kedvezmények érvényesítését,
melyek intézményi érdekből megnyilvánulhatnak
- kölcsönzött dokumentumok nagyobb számában és/vagy hosszabb idejű
lejáratában,
- az előjegyzési sorrendben történő előbbre sorolásban,
- eszközhasználat elsőbbségében (pl. számítógépes hozzáférés),
- egyes, egyébként térítéses szolgáltatások díjtalanságában.

Egy biztos: világosan el kell választani a fentieket a részrehajlástól,
szervilitástól,
egzisztenciális dörgölőzéstől, a könyvtáros szubjektív "vonzalmától", bármi
légyen annak oka.
E kérdésben Horváth Sándor Domonkossal tudok szellemileg közös pályán
mozogni.

Kit, mit szolgálni? Nos, én itt és most szeretek könyvtáros lenni, ahol jó
eséllyel bárkit szolgálhatok,
akinek erre a legkevesebb igénye is van. Semmiképp nem szeretnék egy szűk
szférának bokázni és
regnálását konzerválni, vagy bájologni a szellemi színvonal krétájának
markolászói körül.
Bár egyesek szerint elkerülhetetlen a szakma dicstelen lefekvése, kívánom,
mégse kelljen
azon agyalnunk, mit jelent könyvtári vonatkozásban a prostitúció.

Kiváló tisztelettel és üdvözlettel:

Szabó G. Tibor


2013. július 25. 8:02 Nagypál László írta, <lnagypal at hotmail.hu>:

> Kedves Listatagok!
>
>        Még a tegnapiakra gyorsan írok vmit munkaidő előtt.
> Köszönöm a sok nyilvános választ.
> Nem baj, hogy nem értenek velem egyet.
> Nekem ez nem presztizs kérdése.
>
>     Csak emlékezetből idéztem elő egy fél mondatot, nem tudományos
> dolgozathoz.
> Amilyen rövid az eszem, a mondat egyik fele ötlött fel benne.
> Nem kerestem ki a levelet, de más emlékemből mástól is vehettem volna
> hasonlót.
>
>     Régi nézetemet akartam hangoztatni,
>  hogy külön meg kell becsülni azt,
> akit komolyan érdekel valami (mélyebben, önmagáért,
>  - ruhától és rangtól függetlenül -),
> viszont természetesen maximálisan ki kell szolgálni azt is,
>  aki csak vmilyen kötelezettséget akar kényelmesen letudni,
>  gyors látszatmegoldással is beérné, stb.
>
>      A szakkönyvtárak, ha léteznek még ilyenek,
> szerintem nem szociális és nem népjóléti intézmények.
> A tudományt és a szellemi színvonalat kell szolgálni.
> Erről platóni dialógusokat is lehetne írni, de nem teszem meg.
>
>      Mindenesetre nem szeretném,
> hogy a (szak)könyvtárak is boltokká, kocsmákká, pártkatonák titkárságaivá
> ... változzanak.
>
> Üdv.:
> NpL
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist
>
>
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20130726/bd34ac5f/attachment.html>