[KATALIST] TMT - ELTE Egyetemi Könyvtár tematikus szám

[ELTE Egyetemi Könyvtár - Főigazgató]

Kedves Kollégák!

 

A Tudományos és Műszaki Tájékoztatás című szakfolyóirat 2012. évi 11–12.
(tematikus) számában az ELTE Egyetemi Könyvtár által a közelmúltban elért
eredményekről, valamint a könyvtárosok előtt álló szakmai problémák
megoldási lehetőségeiről számolnak be az intézmény munkatársai, amely mind a
szakma, mind a szélesebb közönség érdeklődésére számot tarthat. 

 

A minőségbiztosítás kérdéskörével két írás foglalkozik: Kálóczi Katalin az
ELTE könyvtárai közös minőségfejlesztési projektjének az egyetem könyvtári
szervezetére gyakorolt hatását vizsgálja, Czinki-Vietorisz Gabriella
bemutatja a folyamatmenedzsment bevezetésének lépéseit. Bikádi Katalin és
Áts József cikkei a könyvtárak „hagyományos” feladatain kívüli munkáit – a
használók képzését és az Egyetemen keletkező publikációk gyűjtését,
feltárását – mutatják be. A klasszikus feladatokat támogató
tevékenységeinkről, katalógusaink építéséről, digitalizálásáról Cséka György
és Székelyné Török Tünde két szerzőtársával (Major Kornélia és Ézsiás Anikó)
együtt számol be. 

A folyóiratot Rosta József „Végtelen könyvtár” című fotósorozata
illusztrálja. 

 

A folyóirat elektronikus változatához egyelőre csak előfizetők férhetnek
hozzá. Az Egyetemi Könyvtárban mind a papíros, mind az elektronikus változat
elérhető.

 

Jó olvasást kívánunk!

 

A tematikus szám tartalma:  

 

Ajánló
- Szögi László:
<http://www.tmt.omikk.bme.hu/show_ajanlas.html?issue_id=543> hagyományok és
kihívások


 

Cikkek
- Kálóczi  <http://www.tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5714&issue_id=543>
Katalin: Szervezet az önismeret útján 
„Az ELTE könyvtári szolgáltatásai hagyományosan széttagolt szervezeti
struktúrában valósulnak meg. Az egyetem pozitív adottságai ellenére a
könyvtárak működését elsősorban a széttagoltság ismérvei, az ezekből
következő hátrányok befolyásolják. Az írás célja bemutatni, hogy az egyetem
könyvtárosai által kezdeményezett minőségfejlesztési program eredményei
hogyan segítették a könyvtári szervezet megújulását, és hogy az együttműködő
könyvtárosok kemény falakat tudnak áttörni.”


- Czinki-Vietorisz
<http://www.tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5720&issue_id=543> Gabriella:
Folyamatszabályozás indításának lépései az Egyetemi Könyvtárban 

„Cikkem témaválasztását az a pár éve elkezdett és jelenleg is tartó munka
indokolja, amelynek keretében az ELTE-n és ezen belül munkahelyemen, az
Egyetemi Könyvtárban is elindult a Könyvtári Minőségfejlesztés 21 projekt
(K21). Önértékelőként és a K21 folyamatokkal foglalkozó csoportjának
tagjaként e két terület elméleti és gyakorlati bemutatásán keresztül vázolom
először röviden az ELTE-n belüli önértékelés vonatkozó részét, majd az ezzel
párhuzamosan futó és az ennek keretében meginduló, később önálló feladattá
alakuló folyamatszabályozás indítását.”


- Bikádi  <http://www.tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5719&issue_id=543>
Katalin: Felhasználóképzés az ELTE Egyetemi Könyvtárban 
„Az egyetemi könyvtárak felhasználóképzési programjai általában a hallgatók
képzésére helyezik a hangsúlyt, az ELTE-n azonban ezt a feladatot a kari,
intézeti könyvtárak látják el. Az Egyetemi Könyvtárban ezért az oktatók, a
PhD-hallgatók és a könyvtárosok a képzések elsődleges célcsoportjai. A cikk
azt mutatja be, hogy hogyan fejlesztett ki a könyvtár egy széles körű, több
célcsoport számára készült és számos területet felölelő, több helyszínen
igénybe vehető, tervezetten és hatékonyan működő felhasználóképzési
programot, külön szervezeti egység és extra források hozzárendelése nélkül.”


- Áts  <http://www.tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5718&issue_id=543>
József: Az ELTE-publikációk hazatérnek 
„Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) oktatóinak publikációi nagy számban
lelhetők fel számos nemzetközi és hazai adatbázisban. 2006-ban monumentális
vállalkozás eredményeképpen két kötetben ELTE intézményi bibliográfia jelent
meg, azzal az ígérettel, hogy mindaz elektronikus formában lesz elérhető,
ami benne van, ami kimaradt belőle, s ami még ezután jelenik meg. El kellett
még telnie néhány évnek ahhoz, hogy ez a múltjában, hagyományaiban és
jelenlegi kutatási potenciáljában is nagy publikáció-előállító intézmény
korszerű eszközzel tudja reprezentálni tudományos teljesítményét. Aki
megkésve kapcsolódik be a modernizációba, egyfelől kényszerpályán mozog,
másfelől viszont a fejlődés magasabb fokán léphet be, átveheti a korábban
elindulók tapasztalatait, és nem kell megfizetnie a korszerűbb és olcsóbban
működtethető eszközökre való váltás költségeit.”


- Cséka  <http://www.tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5721&issue_id=543>
György: Élhető kompromisszum (?!), avagy az Egyetemi Könyvtár
alapkatalógusának digitalizálásáról 


„Az ELTE Egyetemi Könyvtára műemléki jellegű, könyvtártörténeti jelentőségű,
120 éves alapkatalógusa Magyarországon egyedülálló módon lett digitalizálva
és vált elektronikusan hozzáférhetővé. A digitalizálás számos
könyvtárszakmai kérdést felvetett, és több éles döntési helyzetet is szült,
amikor mérlegelni és választani kellett egy szakmailag tökéletes, de talán
soha el nem következő jövő és a kompromisszumokkal ugyan, de - mindenki,
főleg a használók, olvasók számára - élhető és valóságos jelen között.
Szerintem jó döntés született. "Örülünk, Vincent?" Szerintem igen.”


- Ézsiás  <http://www.tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5717&issue_id=543>
Anikó – Major Kornélia – Székelyné Török Tünde: Multiscript rekordok az
ALEPH integrált könyvtári rendszerben: közös katalógus építése az ELTE
Egyetemi Könyvtári Szolgálatában - 
„A tavalyi év folyamán a fennállásának 450. évfordulóját ünneplő ELTE
Egyetemi Könyvtár integrált könyvtári rendszert váltott: a HORIZON-ról az
ALEPH-re tért át. Az Egyetemi Könyvtár hálózati reform koncepciójának
elfogadásáról szóló Szenátusi határozattal, az egységes integrált rendszer
kötelező bevezetésének követelményével összhangban az egyetem a 3,6 milliós
dokumentumállományának egységes adatbázisban való feltártságát az addigi
24%-ról 30%-ra kívánta emelni. Az Egyetemi Könyvtár elsősorban az egzotikus
nyelvek irodalmának elektronikus feltárását tűzte ki célul. E kiadványok
feldolgozottsági szintje, a feltárás módszere rendkívül változatos volt, így
az ALEPH-ben történő integrálásukra is különböző megoldások adódtak. Az ELTE
Bölcsészettudományi Karán több mint egy tucat olyan nyelvet oktatnak,
amelyek nem a latin ábécét használják. Ezekben az intézetekben, tanszékeken
található értékes könyvállományról teljes értékű katalógust csak az eredeti
írás és a latin betűs átírás együttes alkalmazásával lehet készíteni. Mivel
az ALEPH Unicode alapú, többnyelvű és karakterkészletű támogatást nyújt, a
tartalom és interfész több mint 20 nyelven jeleníthető meg. Az úgynevezett
multiscript rekordok tulajdonképpen párhuzamos leírást jelentenek: olyan
rekordok, amelyek az adatokat (párhuzamosan) két vagy több írásrendszerben,
társított mezőkben közlik. Ezt a módszert az ELTE könyvtárai közül jelenleg
a Távol-keleti Intézet és a Konfuciusz Intézet alkalmazza. A tanulmány célja
e gyakorlat részletes bemutatása.”


 

Üdvözlettel
Dr. Szögi László
főigazgató
ELTE Egyetemi Könyvtár
T: 411-6738
 <http://www.konyvtar.elte.hu/> www.konyvtar.elte.hu

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20130206/5e3b7f8a/attachment.html>