[KATALIST] Meghívó - Az ember tragédiája rajzfilmen - Premier előtti részletek

[Szabó Krisztina]

Kedves Kollégák!

Jankovics Marcell Kossuth-díjas, érdemes művész, rajzfilmrendező, 
művelődéstörténész, könyvillusztrátor lesz az Országos Széchényi 
Könyvtár és a Gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány "Kalandozások a kultúra 
és a tudomány világában" című ingyenes előadás-sorozatának következő 
vendége október 6-án 18 órakor a nemzeti könyvtárban. A neves rendező 
"Az ember tragédiája" című rajzfilmjének premierje előtt részleteket 
vetít a filmből, és mesél szerelemről, küzdésről, hazáról, az emberről...

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

*Az ember tragédiája rajzfilmen
"Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét?" *

Elkészült a talán leghosszabb, legmélyebb mondanivalót hordozó magyar 
animációs film, amely Jankovics Marcell életművének csúcsa. A művész 
eredetileg külföldi megrendelésre a Bibliából készített volna animációs 
filmet Teremtés címmel, ám a munka végleg megrekedt. Ekkor keresett, 
ahogyan ő fogalmaz, egy másik "nagy falatot", így jutott eszébe Madách 
műve. Ma már úgy gondolja, ez volt a szerencsésebb választás. 28 évvel 
ezelőtt egész estés mozifilmet szeretett volna készíteni a műből, de 
pénzhiányra hivatkozva elutasították, végül néhány évvel később, 
1988-ban kapott a munka megkezdéséhez elegendő anyagi támogatást. Azóta 
folyamatosan dolgozott, így az elkészült műből most részleteket vetít.

A rendező nem véletlenül választotta előadása címét: "Szerelem és küzdés 
nélkül mit ér a lét." (Tizenharmadik szín, Az űr). A küzdés szó nagyon 
sokszor szerepel a Tragédia szövegében, Jankovics Marcell értelmezésében 
Madáchnak ez a legfontosabb, a szerelem mellett.

Madách Imre a mű első változatát még 1852-ben írta meg a börtönben, ahol 
Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt ült. Ennek a változatnak 
még Lucifer volt a címe. 1859. február 17-én kezdte újra írni "Az ember 
tragédiája" című drámai költeményének második változatát a Nógrád megyei 
Alsósztregován. A darabot tizenhárom hónappal később, 1860. március 
26-án fejezte be. Madách Arany Jánosnak küldte el a kéziratot, aki híres 
válaszlevelében többek között így vélekedett: "Az Ember tragoediája úgy 
conceptióban, mint compositioban igen jeles mű. ...egy kis külsimitással 
irodalmunk legjelesb termékei között foglalhat helyet az helyet. Nem 
tudom, mi szándéka van Kegyednek a kiadásra nézve: én ohajtanám ezt a 
Kisfaludy-társaság utján eszközölni, a mi, remélem, sikerülne is."

Arany János egy évvel később, a Kisfaludy-társaság 1861. október 31-i 
ülésén maga mutatta be a Tragédiát, sőt részleteket is felolvasott 
belőle. Az alkotás a Társaság támogatásával, 1861-es évjelzéssel, de 
1862. január 12-én hagyta el a nyomdát Emic Gusztáv kiadásában. Ez a 
kiadvány nem került kereskedelmi forgalomba, hiszen a Társaság saját 
tagjainak és támogatóinak szánta. Feltételezések szerint 250 példány 
jelenhetett meg belőle, amelyből Madách 20 tiszteletpéldány kapott. A 
műből eddig közel 200 különböző kiadás látott napvilágot.

A műnek nincs elmesélhető keletkezés-története, hiszen sem a család, sem 
a szűkebb barátok nem voltak beavatva a készülő költemény tervébe.

A darab ősbemutatóját Paulay Ede rendezésében Budapesten, a Nemzeti 
Színházban 1883. szeptember 21-én tartották. Az első Ádám Nagy Imre, az 
első Éva Jászai Mari az első Lucifer pedig Gyenes László volt. A darab 
1000. előadását 1963. április 7-én láthatta a nagyközönség a budapesti 
Nemzeti Színházban.

Érdekesség: a Madách család a legősibb magyar családok egyike, alapos 
kutatások Kürtösi Nyárádot tekintik az első ismert felmenőnek, aki az 
1100-as évek végén élt. Jankovics Marcell

1941-ben született Budapesten. Pályafutását fázisrajzoló gyakornokként 
kezdte. 1963 óta készít önállóan animációs filmeket, 1965-ben nevezték 
ki rendezőnek. Animátorként, animációs rendezőként, grafikai tervezőként 
és dramaturgként mások filmjeiben is közreműködött. Grafikai tervezőként 
a Disney stúdióban is dolgozott (Eszeveszett birodalom, 1997). Több száz 
film van a háta mögött, közülük 280 filmet maga rendezett. Vezető 
rendezője volt a Gusztáv, a Magyar Népmesék és a Mondák a magyar 
történelemből című sorozatoknak. Három egészestés játékfilmjének (János 
vitéz, Fehérlófia, Ének a csodaszarvasról) nem csupán rendezője, de 
forgatókönyvírója és tervezője is volt. Készít rajzfilmplakátokat, 
tervez emblémákat, illusztrál mesekönyveket és más szépirodalmi műveket 
is. Eddig 16, főképpen művelődés- és művészettörténeti tárgyú kötete 
jelent meg. A DUNA TV egyik alapítója.

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Bizottságának elnöki tisztét is betöltő 
Jankovics Marcell 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat 
kapott, 1984-ben érdemes művész lett. Sisyphus című filmjét 1975-ben 
Oscar-díjra jelölték. Küzdők című filmjével 1977-ben Cannes-ban elnyerte 
az Arany Pálmát, a Fehérlófia pedig 1984-ben Los Angelesben megkapta a 
minden idők legjobb rajzfilmjének járó díjat.

Kérem, hogy részvételi szándékát jelezze a pr at oszk.hu címre küldött 
levélben szeptember 30-ig!
Köszönjük.

-- 
Szabó Krisztina
Utazási és kulturális referens

Országos Széchényi Könyvtár
1827 Budapest
Budavári Palota F épület

Tel: +36 1 22 43 742
Fax: +36 1 22 43 744
Email:kriszti at oszk.hu

Kímélje a természetet! - Kérem, fontolja meg, mielőtt kinyomtatná ezt
az e-mailt!

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20110927/f370b13c/attachment.html>