<html>
<head>
<meta http-equiv="content-type" content="text/html;
charset=ISO-8859-2">
</head>
<body bgcolor="#FFFFFF" text="#000000">
Kedves Kollégák!<br>
<br>
Jankovics Marcell Kossuth-díjas, érdemes művész, rajzfilmrendező,
művelődéstörténész, könyvillusztrátor lesz az Országos Széchényi
Könyvtár és a Gróf Klebelsberg Kunó Alapítvány „Kalandozások a
kultúra és a tudomány világában” című ingyenes előadás-sorozatának
következő vendége október 6-án 18 órakor a nemzeti könyvtárban. A
neves rendező „Az ember tragédiája” című rajzfilmjének premierje
előtt részleteket vetít a filmből, és mesél szerelemről, küzdésről,
hazáról, az emberről…<br>
<br>
Minden érdeklődőt szeretettel várunk!<br>
<br>
<b>Az ember tragédiája rajzfilmen<br>
„Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét?” </b>
<p class="MsoNormal">Elkészült a talán leghosszabb, legmélyebb
mondanivalót hordozó magyar animációs film, amely Jankovics
Marcell életművének csúcsa. A művész eredetileg külföldi
megrendelésre a Bibliából készített volna animációs filmet
Teremtés címmel, ám a munka végleg megrekedt. Ekkor keresett,
ahogyan ő fogalmaz, egy másik „nagy falatot”, így jutott eszébe
Madách műve. Ma már úgy gondolja, ez volt a szerencsésebb
választás. 28 évvel ezelőtt egész estés mozifilmet szeretett volna
készíteni a műből, de pénzhiányra hivatkozva elutasították, végül
néhány évvel később, 1988-ban kapott a munka megkezdéséhez
elegendő anyagi támogatást. Azóta folyamatosan dolgozott, így az
elkészült műből most részleteket vetít.</p>
<p class="MsoNormal">A rendező nem véletlenül választotta előadása
címét: „Szerelem és küzdés nélkül mit ér a lét.” (Tizenharmadik
szín, Az űr). A küzdés szó nagyon sokszor szerepel a Tragédia
szövegében, Jankovics Marcell értelmezésében Madáchnak ez a
legfontosabb, a szerelem mellett.</p>
Madách Imre a mű első változatát még 1852-ben írta meg a börtönben,
ahol Rákóczy János szabadságharcos rejtegetése miatt ült. Ennek a
változatnak még Lucifer volt a címe. 1859. február 17-én kezdte újra
írni „Az ember tragédiája” című drámai költeményének második
változatát a Nógrád megyei Alsósztregován. A darabot tizenhárom
hónappal később, 1860. március 26-án fejezte be. Madách Arany
Jánosnak küldte el a kéziratot, aki híres válaszlevelében többek
között így vélekedett: „Az Ember tragoediája úgy conceptióban, mint
compositioban igen jeles mű. …egy kis külsimitással irodalmunk
legjelesb termékei között foglalhat helyet az helyet. Nem tudom, mi
szándéka van Kegyednek a kiadásra nézve: én ohajtanám ezt a
Kisfaludy-társaság utján eszközölni, a mi, remélem, sikerülne is.”
<p class="MsoNormal" style="text-align: justify; text-indent:
35.4pt;"> </p>
Arany János egy évvel később, a Kisfaludy-társaság 1861. október
31-i ülésén maga mutatta be a Tragédiát, sőt részleteket is
felolvasott belőle. Az alkotás a Társaság támogatásával, 1861-es
évjelzéssel, de 1862. január 12-én hagyta el a nyomdát Emic Gusztáv
kiadásában. Ez a kiadvány nem került kereskedelmi forgalomba, hiszen
a Társaság saját tagjainak és támogatóinak szánta. Feltételezések
szerint 250 példány jelenhetett meg belőle, amelyből Madách 20
tiszteletpéldány kapott. A műből eddig közel 200 különböző kiadás
látott napvilágot.<br>
<br>
A műnek nincs elmesélhető keletkezés-története, hiszen sem a család,
sem a szűkebb barátok nem voltak beavatva a készülő költemény
tervébe.<br>
<br>
A darab ősbemutatóját Paulay Ede rendezésében Budapesten, a Nemzeti
Színházban 1883. szeptember 21-én tartották. Az első Ádám Nagy Imre,
az első Éva Jászai Mari az első Lucifer pedig Gyenes László volt. A
darab 1000. előadását 1963. április 7-én láthatta a nagyközönség a
budapesti Nemzeti Színházban.<br>
<br>
Érdekesség: a Madách család a legősibb magyar családok egyike,
alapos kutatások Kürtösi Nyárádot tekintik az első ismert
felmenőnek, aki az 1100-as évek végén élt. Jankovics Marcell<br>
<br>
1941-ben született Budapesten. Pályafutását fázisrajzoló
gyakornokként kezdte. 1963 óta készít önállóan animációs filmeket,
1965-ben nevezték ki rendezőnek. Animátorként, animációs
rendezőként, grafikai tervezőként és dramaturgként mások filmjeiben
is közreműködött. Grafikai tervezőként a Disney stúdióban is
dolgozott (Eszeveszett birodalom, 1997). Több száz film van a háta
mögött, közülük 280 filmet maga rendezett. Vezető rendezője volt a
Gusztáv, a Magyar Népmesék és a Mondák a magyar történelemből című
sorozatoknak. Három egészestés játékfilmjének (János vitéz,
Fehérlófia, Ének a csodaszarvasról) nem csupán rendezője, de
forgatókönyvírója és tervezője is volt. Készít rajzfilmplakátokat,
tervez emblémákat, illusztrál mesekönyveket és más szépirodalmi
műveket is. Eddig 16, főképpen művelődés- és művészettörténeti
tárgyú kötete jelent meg. A DUNA TV egyik alapítója.<br>
<br>
A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) Bizottságának elnöki tisztét is
betöltő Jankovics Marcell 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban
Kossuth-díjat kapott, 1984-ben érdemes művész lett. Sisyphus című
filmjét 1975-ben Oscar-díjra jelölték. Küzdők című filmjével
1977-ben Cannes-ban elnyerte az Arany Pálmát, a Fehérlófia pedig
1984-ben Los Angelesben megkapta a minden idők legjobb rajzfilmjének
járó díjat.<br>
<br>
Kérem, hogy részvételi szándékát jelezze a <a
class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:pr@oszk.hu">pr@oszk.hu</a>
címre küldött levélben szeptember 30-ig!<br>
Köszönjük.
<pre class="moz-signature" cols="72">--
Szabó Krisztina
Utazási és kulturális referens
Országos Széchényi Könyvtár
1827 Budapest
Budavári Palota F épület
Tel: +36 1 22 43 742
Fax: +36 1 22 43 744
Email: <a class="moz-txt-link-abbreviated" href="mailto:kriszti@oszk.hu">kriszti@oszk.hu</a>
Kímélje a természetet! - Kérem, fontolja meg, mielőtt kinyomtatná ezt
az e-mailt!
</pre>
</body>
</html>