[KATALIST] Ad Magyar Könyvtárosok Egyesülete és PMK

[dr. Drobinoha Angéla]

Kedves Horváth Sándor Domonkos!
Kedves Katalistások!

Újra megszólal az egykori könyvtáros.Adalékokat teszek hozzá a MEK 
témához.1973-ban léptem be a MEK-be, előző évben kezdtem dolgozni a Pest 
Megyei Könyvtárban - még a Krisztina körúti helyen, Budán. Akkor, mint 
zöldfülű pályakezdő nagyon örültem az Egyesületi tagságnak és 
megtiszteltetésnek vettem. Közben meg  1974-ig jártam a KMK Könyvtárosképző 
Szaktanfolyamát.

Tehát: pályakezdő könyvtárosnak vagy épp a képesítést megszerzőnek már ott a 
helye a MEK-ben. Külön ajánló nélkül is.

Az első MEK vándorgyűlésem az a bizonyos remekül sikerült 1975-ös egri 
Vándorgyűlés volt.ahol a könyvtáros hivatás, könyvtáros etika témakörben 
voltak előadásaink. Már ott is felmerült, hogy sok olyan egyesületi tag van, 
aki nem is könyvtáros még, vagy más pályáról került a könyvtárba és utóbb 
szerzett képesítést.Hogy ez akkor miért lehetett így, sok oka van, melynek 
gyökere az elmúlt XX. század '40-es, '50-es éveiig nyúlik vissza. Sokan 
kényszerültek úgy pályát módosítani, hogy a könyvtár ahová kerültek egyúttal 
menedék is volt számukra. Konkrétan tudom, hogy több későbbi neves könyvtári 
szakemberünk érkezett az irodalom, történelem, vagy a reáliák területéről, 
pl. közgazdász volt előtte. No, mi lett volna akkor ha valaki azt mondja pl. 
Vértessy Miklósnak, hogy nincs itt helye, hiszen nem is könyvtáros, hanem 
irodalmár.

1975-ben léptem be a Zenei Szekcióba és találkoztam előadásokon például 
Pethes Ivánnal, Szalai Ágnessel. Később - munkahelyváltáskor - előbb a 
műszaki szekcióba léptem át, majd a mezőgazdaságiba. A zeneiből 
kiiratkoztam, mert az állatorvosi könyvtár profilja más volt. Azonban az 
Egyesületi és Szekciótagságom hasznos volt a belépőre, mert kollégáim 
szintén helyet foglaltak a MEK-ben és jártak vándorgyűlésekere is. Miután 
levelező egyetemista voltam 1974-1980 közt, ezek a plusz ismeretek sokat 
segítettek, amit az akkori MEK-ben és a Szekciókban gyűjtöttem össze.

Ugyanakkor ezek az idők lassan elmúlnak már, a szakmatörténet részévé 
válnak-váltak azóta. Az megmarad, mint tanulság, hogy a kezdő kollégákat 
(még ha "iskolások" is még) érdemes befogadni már a MEK-be.Ezzel a mai 
korszellemnek is eleget lehet tenni.Látom a Katalisten az 
álláskeresések. -hirdetések is megjelennek, a MEK is támogatja tanáccsal az 
álláskereső kollégákat.

Miután a Pest Megyei Könyvtár témakörben is érdekelt vagyok - mint egykori 
munkatárs - nagyon örülnék, ha a MEK is segítene szakmailag az ottani 
kollégáknak és a döntéshozóknak is, hogy csakugyan megmaradjon Pest megye 
Könyvtára.

Sajátos helyzetben, a XX. szd. '60-as '70-es éveiben több művelődéspolitikai 
döntést követően került a Pest Megyei Könyvtár Budapestről Szentendrére 
1975-ben. A Krisztina körúton például nem volt a Könyvtárnak 
olvasószolgálata, nem folyt kölcsönzés. A "csonkítás" pontos okát és a 
döntéshozsás történetét nem ismerem. Viszont  a meghagyott módszerteni 
csoport a feldolgozó csoporttal együttműködve nagyon jól segítette az akkori 
járási és községi könyvtárakat, melyekben még sokan dolgoztak képesítés 
nélkül. A konkrét segítség effektíve a könyvleltározástól, a könyvek 
feldolgozásán, felszerelésén át a rendezvények szervezéséig szinte mindenben 
megnyilvánult. Ha régi kolléga olvassa ezt, eszébe jut mi is volt az a 
"brigádmunka". Volt mögötte munka és tartalom.

Szentendrén már olvasószolgálattal együtt - teljességben - működött a Pest 
Megyei Könyvtár. Akkoriban egy megyei Művelődési Központttal integrált 
rendszerben kezdett működni. Ez  volt a Pest Megyei Művelődési Központ és 
Könyvtár. A másik ilyen integrációs kísérleti jellegű intézmény 
Dunaújvárosban volt, a Munkás Művelődési Központ és Könyvtár. Ennek 
részleteibe itt nem megyek bele azért sem, mert 1979-ben elkerültem az 
intézményből és a továbbiakat már csak a távolból követtem. A PMKK és az 
előd intézmény pontos történetéről adatok a Pest Megyei Könyvtárban 
Szentendrén.(Esetleg a Pest Megyei Levéltárban lehetnek még kiegészítő 
források.)

Üdvözlettel:

dr. univ. Drobinoha Angéla
ny. főkönyvtáros
2000 Szentendre
Rózsakert Ltp. 10. fsz. 2.
drobinohaa at freemail.hu
Sola fide, sola gratia!
----- Original Message ----- 
From: "Horvath Sandor Domonkos, dr." <hsdhsi at gevk.hu>
To: <katalist at listserv.niif.hu>
Sent: Sunday, August 28, 2011 8:29 AM
Subject: Re: [KATALIST] Vita az Magyar Könyvtárosok Egyesületéről


Érdemes felkavarni a vizet. Nem szép látvány, feljön mindenféle üledék.
Azonban mégsem állóvíz. A felkavarás megmutatja a mélységeket, sekélységet.
Az állóvíz jól érzi magát felkavaratlanul. De egy idő után a szomjat már
nem oltja.

Ez teljesen független a (fel)kavarás motivációitól. A motivációk nem is
lényegesek. Lehet persze lengéscsillapítókat belekommunikálni a
kérdésbe... a szakma természeténél fogva biztonságra vágyik, nem szereti
a kilengéseket, ennek megfelelően, aki tompít, békít, problémát
eliminál, az megnyugvást hoz a többségnek. És természetesen a nyugalom
önmagában is érték.

Az persze az MKE-n túlmutató kérdés, hogy lehetünk-e nyugodtak? A
nyugalom a strucc nyugalma-e, fejével a homokban? Avagy, ha nyugtalanok
vagyunk, előbbre jutunk-e azzal?

Én mindenesetre amondó vagyok: nyomulnunk kellene a realitások felé.

Üdv.:
HSD


 >Kedves Kollégák! Érdeklődöm, nem túlzás-e mesterségesen felzavarni a
vizet az egyik, többévtizede eredményesen működő,sokszínű tevékenységet
folytató,a könyvtároskat tömörítő (érdek)egyesület körül?

_______________________________________________
Katalist mailing list
Katalist at listserv.niif.hu
https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist