[KATALIST] piaci szereplot ujragondolni

[Dr- Horváth Sándor Domonkos]

  Kedves Gábor,

néhány reflexió, csak röviden.

> Egy másik, könyvtárakon túlra is tekintő értelmezési lehetőség:
> A használó is a piac része, ahogyan a könyvtár is, az internet, 
> könyvesbolt, mozi stb., melyben alapvetően (különböző úton, módon, 
> áttételekkel) az első figyelmét és pénzét szándékozik megszerezni az 
> összes többi -- szolgáltató. A használó (többnyire) igényei tudatában 
> széttekint, és azok kielégítése érdekében szolgáltatásokat szerez 
> közvetlen és közvetett térítésért a piac szereplőitől.
>
Nyilvánvaló, hogy a felhasználó az úr. A kiegészítésem azt célozta, hogy 
ha már a monopol piacos elméletet emlegetted, visszautaljak, hogy az 
hogyan hangzott el valamikor (mondjuk tőlem). :-)


> A könyvtárfennartó (akire a használó a demokratikus gépezeten 
> keresztül több-kevesebb hatást gyakorol) engedelmeskedve törvényi 
> kötelességének, könyvtári szolgáltatást tart fenn, vagy vásárol a 
> használó számára. Mely, ha jól működik, akkor kedve lesz a használónak 
> igénybe venni, ha nem, akkor igényeit máshol, más által elégíti ki, 
> azaz választ a piac lehetőségei között. Magyarországon a lakosság kb. 
> 87%-a használja információs igényei kielégítésére a könyvtáron kívüli 
> szolgáltatókat. A könyvtárfenntartó akkor is fenntartja az intézményt, 
> ha a használók alternatív utakat inkább igénybe vesznek.
>

A kérdés, hogy miért tartja fenn? Azért tartja fenn, mivel információs 
alapjogként, ingyenesen kíván alapszolgáltatást juttatni. (De nem csak 
információs alapjogként, hanem művelődéshez való jogként, a tanulás 
támogatására, stb. stb. -)  Az ingyenes szolgáltatás is a könyvtár 
"monopóliuma". Nyilvánvaló, ha oda süllyedünk, hogy ingyen sem kellünk, 
akkor nem tart fenn, vagy elgondolkodik a hiba okán.
A 87% ütősen hangzik, nem lenne rossz, ha kifejtenéd, hogy milyen 
információs igényekről van szó esetükben, és azt milyen intenzitással 
veszik igénybe? Ha a saját információs igényeimet nézem, egészen biztos, 
hogy a vonat-menetrendtől a valutaárfolyamokig ezerféle igényem van, 
amit pl. az internetről elégítek ki. Kicsit mintha azt sugallnád, hogy 
87%-nak nem kell a könyvtár...


> Én tehát nem a könyvtári piacról beszélek, hanem az információs (és 
> könyvtári) piacról. Melyben nem könyvtári szereplők is kínálnak 
> könyvtári jellegű, vagy azokat helyettesítő szolgáltatásokat.
>
Az előbbi alapján, abban a közkönyvtárnak az egyik lába van csak benne. 
Persze ez könyvtártípustól változik.

> Az óragyártók számára is hasznos, ha az órapiacon kívülre tekintenek, 
> pláne, ha az emberek egyre inkább telefonjukra pillantanak, ha az időt 
> akarják tudni. (N.b.: a luxusóráknak még sokáig meglesz a piaca.)
>
A telefon már nem csak az órát váltja ki, hanem sok egyebet is. A 
telefon/óra kontrasztolás (Te is tudod) szimplifikáció. A technológiai 
fejlődés sok mindent maga alá temet. Legalábbis a 2013-ra várható 
napkitörésekig, ami egyes vélekedések szerint visszaállítja majd a 
kőtáblák becsületét :-)

> Domonkos utolsó megjegyzése: "ismerethiányt feltételezne, ha azt 
> gondolnánk, a könyvtári szolgáltatás jelenleg teljes egészében 
> kiváltható lenne alternatív lehetőségekkel". Rendben, de mi is a 
> könyvtári szolgáltatás (túl a sallaisebestyénen)?
> - Bibliográfiakészítés, dokumentum-feldolgozás? -- Sok országban, pl. 
> az USA-ban "ősidőktől" piaci vállalkozás készíti.
> - Dokumentum-szolgáltatás? Ezekre millió online és offline vállalkozás 
> van.
> - Tájékoztatószolgáltatások? Jellegtől függően ott az internet, az 
> oktatási intézmények, az ügyfélközpontok, tanácsadók stb.
> - Helybenolvasás? A jobb könyvesboltok, kávézók rég kínálják.
> - Közösségi--szociális funkciók? Közösségi szoftverek, plázák, 
> sportklubok, egyházak stb. -- jelleg szerint más-más módon.
> S érdemes hozzá tenni, a felolvasóóra, a tanulószoba, a wii, a 
> hangstúdió stb. -- korábban nem volt tipikus közkönyvtári 
> szolgáltatás, ám egyre gyakoribb a könyvtári jelenlétük. Ezért nem 
> tudok pontosan reagálni a felvetésre. Belátom ismerethiányomat :-)
>

Erre csak annyit, hogy a könyvtári szolgáltatás lényegében egy országot 
lefedő rendszer (komoly hibái ellenére is). Komplexen nyújtja az általad 
felsorolt szolgáltatásokat, egy helyen, állandó nyitvatartási időben, 
képzett személyzettel. A könyvtár "hosszútávfutó", így értelmezhető 
esetében egyebek mellett a gyűjtemény fogalma, ami egy "jobb kávézóban" 
talán nem ... stb.


> Inkább: a könyvtár igyekezzen saját meglévő tudását, gyakorlatát 
> átgondolva
> - más piaci szereplőkkel (benne: más könyvtárakkal) együttműködve, vagy
> - az általuk ki nem használt piaci résekre felfigyelve, azt 
> kihasználva, vagy
> - a többi szereplőtől vett szolgáltatásokat egyedi csokorba kötve
> kínálni az egyes használói közösségek számára.
>

Ez rendben.

> Nem temetni kell a könyvtárat. Sokkal inkább: újragondolni :-)
>

Ebben egyetértünk. Nemsokára ez is elindul. Ha nem felülről, akkor alulról.

Üdv.:
HSD