[KATALIST] A Wikipédia hitelessége

[Ungváry Rudolf]

Tisztelt Kollégák,

mélyen igaz, hogy nem a Wikipédián kívül kell a Wikipédiával összefüggő
kifogásokat megfogalmazni, hanem azon belül, hiszen minden szócikk esetében
be lehet lépni abba részbe, ahol bárki megteheti az észrevételeit.
Következésképp félreértés a hibák felsorolása külső hordozókon, mivel senki
sincs a Wikipédiában megbízva azzal, hogy ezeket az észrevételeket
regisztrálja.

A magyar Wikipédia problémája nem az, hogy hibák vannak benne. Ez
természetes, és fokozatosan javítható kérdés. A probléma az, hogy a
tárgyilagosság köntösében olykor olyan állításokat rögzítenek egyes
fogalomkörökben, melyek mögött valójában világnézeti spekulációk terjesztése
rejlik.

Adott esetben hiába jelzik a Wikipédia szerkesztői a szócikk elején, hogy a
szócikkben szereplő állítások nincsenek kellően bizonyítva, maga a szöveg a
laikus számára hitelesnek látszik.

Az érintett szócikkek szerzői kész tényként kezelik állításaikat, egy
részükben egyáltalán nem, vagy csak általánosan utalnak arra, hogy léteznek
ellenzői az ismertetett felfogásnak: olyan a megszövegezés, mintha az okkult
és a tudományosan megalapozott állítások között valamiféle egyenrangúság
léteznék. Példa a "pálos rovásírás", a "Nagy-Kurultáj", "madjarok",
"nusaybini magyar muszlimok", a "Turán" (és annak 2. lábjegyzete minden
kritikai utalás nélkül), a "turáni átok" (egy mondatban ugyan utalnak arra,
hogy egyesek szerint az egészet a 19. században találták ki, de a cikk
egésze azt sugallja, mintha valamiféle ténylegesen létező dologról lenne
szó). Az ilyen szócikkeknek többnyire nincs más nyelvű változata sem, ill.
fölmerül a gyanú, hogy ugyanazok írták, akik a magyart is.

Parádés példa az Attila szócikk: a Wikipédiában honos stílusnál valamivel
"mesélőbb" formában, nagyon rejtetten "fényezi" a szerző a hun uralkodó
alakját, melyet egyáltalán nem olyan könnyi "megfogni". (Elég ehhez, ha
összevetjük az angol vagy német változatokkal.). A vitalapon nyoma nincs
annak, hogy bárki reflektált volna erre; nem is volna olyan egyszerű,
annyira áttételesen érvényesülnek sugallatok.

Más: ha megvizsgáljuk számos szent szócikkét, sok esetben azt
tapasztalhatjuk, hogy a magyar változat sokszor kizárólag a vallási
hagyományt adja közre, a német, angol stb. változatban viszont többnyire a
nem vallási szempontoknak, tudományos kritikáknak is helyt adnak (Pl.
"Remete Szent Pál").

Ha egy adott szakterület elfogadott paradigmájának nyílt kétségbevonásáról
van szó (pl. a finnugor nyelvi származás kérdése), akkor a helyzet
viszonylag egyszerű, mert lényegében az egész euro-atlanti nyelvészeti
szakmai tudományosság fellép ellene. A délibábos nyelvészkedés bemutatásának
kérdésében a magyar Wikipédia szócikkei példaszerűek.

Ha azonban nem ilyen egyértelműek a körülmények, nincs a nyelvészethez
hasonló, egységes szakmai háttér, akkor korántsem olyan könnyű megfogalmazni
az ellenvéleményt, mert nem csupán egy-egy konkrét, könnyen belátható
hibáról van szó. A hozzászólás ilyenkor bizony komolyabb szellemi munkát
igényel. Nagyon pontosan kell tudni fogalmazni, mivel olyan kérdésekről van
szó, melyekben nem csak szakmai érzékenységet lehet megsérteni. Azaz nem
pusztán tudományos, hanem szemléleti, hogy ne mondjam világnézeti, lelki
jellegű teherről van szó.

Már Tocqueville megírta, hogy a demokrácia talán a legveszélyesebb politikai
műfaj, az egyetlen, amely egyetértőleg aktivizálja saját sírásóit is.

Olyan kultúrákban, ahol kisebbek a gondolkodási szakadékok a társadalom
nagyobb csoportjain belül, ez a probléma kevésbé merül fel.

 

Ungváry Rudolf

 

 

 

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20100907/bb21da21/attachment.html>