[KATALIST] A Wikipédia hitelessége

2010. Sze. 7., K, 22:16:27 CEST

Kedves Listatagok!

Korábban én kértem, hogy ha valaki a Wikipédia egészéről akar véleményt
mondani, akkor vegye legalább azt a fáradtságot, hogy konkrétumokkal jön elő
(bár a hibalista generálásnál sokkal hasznosabb a hibák javítása) – így
köszönöm Csabay Károlynak, hogy vette a fáradtságot.
Azt hiszem, kevés nyomtatott forrásra lehet elmondani, hogy ha valaki egy
független levelezőlistán felvet egy hibát, azt jó eséllyel napokon – néha
órákon – belül ki is javítják.

Korábban arra nem hívtam fel külön a figyelmet, hogy a Wikipédia két
legfontosabb alapelve közül az egyik az ellenőrizhetőség, amely azt követeli
meg, hogy (majdnem) minden állításhoz tartozzon egy külső forrás, ahol
ellenőrizhető egy-egy adott állítás. A döntéshozás módja pedig a forrásokra,
érvekre alapozott meggyőzés és a konszenzuskeresés: A „lexikonszerkesztés
nem bekiabálással megy” a Wikipédián sem, és néha felvet olyan kérdéseket
(pl. a helyesírás terén) amelyeket még korábban nem tettek fel vagy vitattak
meg a szükséges szakmai alapossággal, amikor szükség van a szerkesztők
döntésére. (A másik legfontosabb irányelv a semleges nézőpont.)

Egy másik fontos tulajdonsága a Wikipédiának, hogy közösségi és
társasági-, interperszonális interakciók színhelye: ennek egyik velejárója,
hogy a súrlódásmentes együttműködéshez és beilleszkedéshez szüksége van némi
empátiára, kommunikációkészségre és stressztűrésre (különösen az olyan
esetekben, ha valakinek nem sikerül meggyőznie a többieket az igazáról, ami
megesik – függetlenül attól, hogy igaza van-e az illetőnek). A
beilleszkedést a közösség oldaláról lehet könnyíteni és segíteni (és ezzel
aktívan foglalkoznak pl. a mentorálást végző szerkesztők) , de ha valaki
megsértődve elvonul az első vita után, azt senki nem fogja engesztelni és
visszahívni, hirtelen.

 Az „önkényességre” reagálva: már korábban belinkeltem, ezen a listán a
valószínűség-számítás vitalapját,[1] ahol az érvek, példák és analógiák
alapján (megerősítve a Wikipédia azon irányelvével, hogy az tartja magát az
akadémiai helyesíráshoz, illetve az Osiris helyesírási szótárához) a
jelenlegi írásmód nyert, függetlenül a matematikusok által használttól. Az
ilyen szakmai használattól való eltérés gyakori a Wikipédián, de ebből nem
vonnék le semmilyen hitelességi vagy viselkedésbeli következtetést – ez
inkább dicsérendő, vagy minimum elfogadandó.
A Wikipédia nem kitalálja az új szavak helyesírását, hanem egy választott és
nagy tekintélyű forrás- és szabályrendszert követ (felismerve annak hibáit,
következetlenségeit, mellyel hozzá is járul a szótárak és szabályok
fejlesztéséhez) és részesít előnyben más alternatívák előtt – ez egyszerű
választás kérdése, ugyanúgy, ahogy a Világbank is az amerikai angolt és a
Webster szótárat választotta[2] az EU meg a britet[3]. A Wikipédia hitelét
szolgálja az egységes helyesírással közvetített koherens, gondozott
szövegkép; a választott szótártól való eltéréseket nehéz karban tartani több
százezer cikken és ennél jóval több szerkesztésen keresztül, így a kivételek
alkotása csak ritkán és nagy gonddal történik. A valószínűség-számítás
esetén nem született konszenzus arról, hogy annak kivételnek kellene lennie
– ezt a csapatjáték szellemében illik elfogadni és továbblépni.

Az apró bosszúságok mellet amit ez okoz, esetleg elsiklik a kósza szemlélő
amellett, hogy a gondozott Wikipédia-szócikkek (természetesen nem az összes,
de azért az olvasó észreveszi, ha egy szócikk gondozva van) helyesírási
színvonala mennyivel magasabb a magyar átlagnál akár a neten akár a médiában
(kezdetnek érdemes megfigyelni az idézőjelek és nagykötőjelek és az idegen
szavak toldalékolását megfigyelni). Személyes tapasztalat, hogy félév
wikizéssel többet fejlődött a helyesírásom, mint 8 év általános iskolai
nyelvtantanítással – és tudom, hogy sokan vannak így ezzel. Ez szerintem
többet ad hozzá az enciklopédia hiteléhez, mint amennyit egy-egy nyomdahiba
elvesz.

Visszatérve a hibalistára, én nem vonnék le messzemenő következtetéseket egy
óra keresgélés után, ha csak az alábbi hibákat és korábban kijavított
hibákat találnám meg. Az említett hibák egyike sem olyan, hogy az ember
kételkedni kezdjen a Wikipédia használhatóságában vagy általános
hitelességében.

A konkrét példák közül, az ókori római naptár esetén véletlenszerűen talált
könyv (az angol Wikipédiáról nem is beszélve) alátámasztja a hónap nevét és
a napok számát.[4] Ha lenne is hiba a szócikkben, az nem orvosolható egy
egyszerű felkiáltással, hanem komolyabb utánajárást igényel.

Ciprus példája érdekes. A baloldali közlekedés kapcsán nem sokat jelent,
hogy egy térképen egy ici-pici pontocska két évvel ezelőtt milyen színű
volt... Főként, hogy ki tudja, hogy két éve benne volt-e az adott térkép a
magyar Wikipédia vonatkozó cikkében?
A kontinens-besorolás tekintetében valóban pontosításra szorul a szócikk, de
érdemes a lehetőséget kihasználni és egy pár percre elgondolkodni, hogy hogy
is lenne jobb valójában, azon túl, hogy a Kis-Ázsia -- Ázsia összemosás
enyhe fogalomzavar. (Pl. kezdve ott, hogy Ázsia és Európa egy kontinenst
alkot. Külön érdemes megfigyelni az angol Wikipédia cikk erre vonatkozó két
lábjegyzetét és az abban hivatkozott forrásokat[5])

Ezen kívül 3 elütési/figyelmetlenségi hiba volt. Az egyiket Csabay Károly
már korábban javította, így ez sem okozott kárt az olvasóknak.
A katolikus kronológia cikk valószínűleg az 1801-es francia konkordátumra
utalt[6] és véletlenül lemaradt a „Franciaország”. Ha valaki komolyabban
utánajár a dolog hátulütőjének, menet közben megírhatná pár szócikkben, hogy
miket tudott meg.
Bocskay esetében valóban nem következetes a szócikk, de ez a két karakter
eltérés kis problémát okozhat az átlagos olvasónak. A szócikk mindkét
alakban megtalálható és linkelhető is, minden gond nélkül (a Wikipédiában
használt átirányításoknak köszönhetően).

Ezen kívül még volt két probléma a matematika területéről. Az egyiket azóta
már kijavították, a másik cikk még nem változott. Utóbbi, inkább didaktikai,
mint ténybeli.

Ezzel csak arra kívánok rámutatni, hogy ez a hibalista kevésbé volt
produktív az enciklopédia szempontjából, mint ha az érintett vitalapokon
lettek volna felvetve a vitatott kérdések, ahol normálisan meg lehet őket
beszélni és rögtön egyértelművé vált volna, hogy hol és ki téved és a mi
legjobb módja a tévedés javításának.
A Wikipédia hitelessége szempontjából pedig azért improduktív, mert nem
igazán szemlélteti azt, hogy a Wikipédia hiteltelen lenne (a problémák egy
része már rég – egy esetben évekkel ezelőtt – ki volt javítva, a másik része
gyakorlatilag nyomdahiba volt, a harmadik része meg nem teljesen egyértelmű
vagy komoly).

Üdvözlettel,
Damokos Bence

[1]
http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Val%C3%B3sz%C3%ADn%C5%B1s%C3%A9g-sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%A1s
[2]
http://siteresources.worldbank.org/TRANSLATIONSERVICESEXT/Resources/Translation_Style_Guide_English.pdf
[3]
http://ec.europa.eu/translation/writing/style_guides/english/style_guide_en.pdf
[4]
http://books.google.com/books?id=DF-1NravvtcC&pg=PA124&dq=roman+calendar+304&hl=en&ei=0oqGTOWxKdT44AbtrbzSBA&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=2&ved=0CCoQ6AEwAQ#v=onepage&q=roman%20calendar%20304&f=false
[5] http://en.wikipedia.org/wiki/Cyprus#cite_note-5
[6] http://www.newadvent.org/cathen/04204a.htm
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20100907/9cdcbab2/attachment.html>