[KATALIST] Új találmány: vedd meg, ha nem kell hozd vissza, 2

[Dr- Horváth Sándor Domonkos]

  Kedves Péter!

 >Ezek alapján egy jogkövető antikváriumnak is figyelnie kellene arra, 
hogy egy korábban eladott műpéldányt nehogy véletlenül olcsóbban 
visszavásároljon, mert akkor a két független adásvétel valójában 
egyetlen bérleti tranzakcióvá ugrik össze?

Nem az a lényeg, hogy a már eladottat ismét megvásárolja, hanem az, hogy 
a szoláltatás mire irányul?

Az antikvárium vásárol és a könyvet a vételárnál drágábban eladja. De 
nem vállal kötelezettséget arra, hogy az adott könyvet ismét 
megvásárolja, mégpedig egy kiszámítható (előre tudható) áron. 
Szoláltatásának nem az a célja, hogy ugyanazt a művet minél többször 
visszavegye és újból eladja. Ez a lényegi különbség. Esetünkben az 
adásvétel és a bérlet elhatárolásánál a kínált konstrukció és a 
bevételszerzés célja egyaránt figyelembe jön. Nézetem szerint akkortól 
bérlet, amikortól az antikvárium elkezdi hirdetni, pl. hogy "amit nálunk 
megvesz, azt 500 forinttal olcsóbban visszavesszük." Mert akkor már ez a 
szolgáltatás...

 >A másik, amin elgondolkodtam, hogy a bérbeadásnak vajon mennyire 
előfeltétele az, hogy a bérbeadó a bérbeadás teljes ideje alatt 
tulajdonolja a bérbeadott dolgot? Egzakt jogi definíciót rövidke google 
kutakodás után erre a kérdésre sajnos nem találtam, de a hétköznapi 
logikám azt súgja, hogy fogalmilag nem adhatok olyasmit bérbe, ami 
igazából a "bérbevevő" tulajdona. Márpedig a szóban forgó esetben az 
első adásvétel után a könyv tulajdonjoga már nem a cégé, hanem az olvasóé.

Ez remek meglátás! Erre a logikára alapul az egész ügylet. Csakhogy 
amikor kvázi önálló szolgáltatás az, hogy visszaveszik a művet, és a 
"vásárló" él is ezzel, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy nem a megvásárlás 
szándékával vitte ki. Ebben az esetben tehát színlelt szerződésről 
beszélünk. Egy esetből ez nem rekonstruálható, de tömeges formában való 
megjelenés alapján levonható a következtetés, hogy az ügylet nem 
tulajdonjog átruházást takart, hanem bérbeadást. Ami a szolgáltatót 
leginkább védheti az ügyletben az az opcionalitás, tehát hogy elvileg ő 
sem tudhatja a tranzakció kezdetén, hogy végleges-e a tulajdonváltozás? 
Én erre alapoznám a védelmüket. Erre viszont azt válaszolnám, hogy attól 
még bérlet, hogy a felhasználó döntésén múlik, mi lesz belőle: vétel 
avagy bérbeadás.

 >Azaz az "utólagos felgöngyölítés" során eltekinthetünk-e attól a 
ténytől, hogy a "bérlés" ideje alatt a könyv igazából a "bérlő" 
tulajdonában volt?

A Ptk. azt mondja, hogy a színlelt szerződés semmis. Tehát ha az 
adásvételi szerződés utólag színleltnek bizonyul, akkor ugyebár nem 
beszélhetünk arról, hogy tulajdonában lett volna a bérlőnek, mivel az 
adásvételi szerződés "nem létező."

 > "A szerző érdeke, hogy a művét megvegyék, és ahhoz a kereskedelmi 
forgalomban kereskedelmi áron jusson a vásárló. A használtan történő 
forgalomba kerülés nem jelent problémát, mert az árat a felhasználó 
egyszer már kifizette." Az első felhasználó itt a "cég". Ő eleve 
megvette a könyvet, a szerző megkapta utána a jutalékát (ideális 
esetben). Ha innen nézzük, akkor a visszavásárláskor a könyv igazából 
már a használtan forgalomba kerülés "cselekményét foganatosítja" :-), 
ami a fentiek szerint nem jelent problémát.

A jogkimerülésről beszél. A szerzői jogi jogosult itt a kiadó, aki a 
sokszorosítás és a terjesztés jogát megvásárolta a szerzőtől. Amikor az 
első vásárló megvásárolta a művet, lezárult az ügylet. Ha később eladja, 
akkor a mű tovább fut a kereskedelmi forgalomban. Nincs semmi baj, ha 
mindegyik ügylet adás-vétel. Azonban ha a cég arra rendezkedik be, hogy 
az adás-vétel mellett, opcionálisan sokszorosan megforgassa a művet, 
azaz ugyanarról a műről annyi bőrt húzzon le, ahányat csak a körülmények 
lehetővé tesznek, akkor eljutunk odáig, hogy a szolgáltatás már nem 
kizárólag adásvételt céloz meg.

"A szerző érdekét az sérti, hogyha a művét (anélkül, hogy ebbe 
beleegyezett volna, és díjazást kapna érte) egy olyan konstrukcióban 
kínálják, amelynek során lehetőség van arra, hogy az ár kis részéért 
hozzájusson a felhasználó. Ráadásul egymás után sorozatban többen. 
Ekkortól már a vesztesége közgazdaságilag is mérhető pl. a kiadónak, 
hiszen a vásárlóközönsége a megvásárlás helyett kap más alternatívát."
>
> >Egy "sikerkönyvnél" szerintem az antikvárium pontosan ezt a vásárlás 
> helyetti más alternatívát tudja. Már ha itt is él az előző logika, 
> hogy két adásvételt egybeszámítunk.
> Megveszem teljes áron, aztán ha kiolvastam beviszem az antikváriumba. 
> Ha keresett a könyv, nem olvastam salátára, akkor jó eséllyel beveszik.
> Az egyenleg: egymás után többen is elolvashatják a könyvet a teljes ár 
> egy részéért.
>
> Makroszintről nézve, a piac által igényelt példányszámok tekintetében 
> nem érzek szignifikáns különbséget aközött, hogy ugyan ahhoz a céghez 
> vihetjük vissza a könyvet, vagy egy másikhoz.
>

Önnél egybemosódik az, hogy a tipikus könyvvásárló megvásárolja a 
könyvet és vagy megtartja, vagy megpróbálja eladni antikváriumba, ami 
vagy sikerül vagy nem, vagy ilyen árréssel veszik be, vagy olyannal, 
illetőleg amikor a cég garanciát vállal arra, hogy valamivel olcsóbban 
visszavásárolja, ezzel motivál, mintegy biztat erre a visszavitelre.

A makroszintű elemzésével sem értek egyet, ugyanis a tipikus felhasználó 
nem viszi be az antikváriumba eladni a már elolvasott könyvét. Halmozza, 
rakosgatja, újraolvassa, stb. Az antikváriumok sincsenek mindig 
felvásárlós kedvükben. Csak azt veszik be, amiben kereskedelmi fantáziát 
látnak. A fő tendencia a nyomtatott műveknél az egyszeri eladás. 
Antikváron úton ismét piacra kerülhet a mű. De alapesetben nincs 
visszavásárlási garancia, és amíg a sima kereskedelmi forgalomban a 
művet eladják egyszer, esetleg antikvár forgalomban még egyszer, addig a 
vita tárgyát képező esetben a használhatatlanná válásig szolgált a mű. 
Mondjuk 6-8 felhasználót. Számoljon utána, és azután mondja, hogy nincs 
szignifikáns különbség... Igazán makroszintről persze csak úgy 
beszélhetnénk, ha tömeges elterjedtséget feltételeznénk.

Üdv.:
HSD

> Üdvözlettel,
> Németh Péter
>
> _______________________________________________
> Katalist mailing list
> Katalist at listserv.niif.hu
> https://listserv.niif.hu/mailman/listinfo/katalist