[KATALIST] Új találmány: vedd meg, ha nem kell hozd vissza, 2

[Horváth Sándor Domonkos]

Kedves Laci,

vélekedéseim a kérdéseidnél:

 >1. Kissé elbizonytalanodtam, mert mi van akkor, ha "emelt" 
beiratkozási díjat kérnek a Sikerkönyvtárban, vagy külön beiratkozási 
díjat szednek akkor is, ha már beiratkozott a kedves olvasó a "nagy", a 
"rendes" könyvtárba. (Lehet, ilyenképpen is működött a PVK-s, nem tudom 
már ennyi idő után pontosan.) Nyíltan megkérdezem: ez akkor is (rejtett) 
bérbeadás?;)

A beiratkozási díjjal kapcsolatban az 1997. évi CXL. tv. 56. § (4) 
bekezdése arról ír, hogy a nyilvános könyvtárban a felhasználót 
megillető ingyenes szolgáltatásokon kívül a könyvtár szolgáltatásai a 
könyvtárba való beiratkozással vehetők igénybe. A beiratkozásért a 
fenntartó döntése alapján beiratkozási díj szedhető.

Namármost ezt értelmezni kellene abból a szempontból, hogy létezhet-e 
többféle beiratkozás ugyanabba a könyvtárba? Ez egy nagyon kényes 
kérdés, már csak azért is, mivel ennek értelmezésén múlik a közkönyvtári 
statisztika megbízhatósága. Kérdéses lehet, hogy bizonyos 
különgyűjtemények használatához szabályos-e külön beiratkozást kérni? Ha 
ezt megteszik, akkor ezért a beiratkozásért lehet-e külön beiratkozási 
díjat szedni, ezek mértéke eltérhet-e? Az efféle részlegenkénti 
beiratkozások kumulálhatóak-e intézményi szinten, avagy egy személy csak 
egyszer vehető figyelembe?
A megítélés nem egyszerű, a gyakorlatban pedig szinte mindenféle 
konstelláció előfordul, érvek és ellenérvek ütköztethetők. A kérdést 
részletesen szabályozó könyvtárhasználati szabályzat szövegének, ill. a 
beiratkozási díj megállapításának joga is a fenntartónál van, ezért ezek 
egyfajta lokális szentesítést kapnak.
A jogszabályból az sem derül ki, hogy éves (365 napos) időszakra 
terjed-e a beiratkozás, stb.

Megjegyzem, hogy a jogalkotó ezeket valószínűleg azért nem részletezte, 
mivel a szakmai szokások alapján egyértelműnek tűnt a válasz. Eszerint a 
beiratkozás könyvtári telephely-centrikus és éves. Ez azonban nincs kőbe 
vésve. Általában kisebb kilengések vannak, de extrém példák is 
előfordulnak. Úgy vélem, hogy lehet olyan beiratkozási díjkülönbség és 
olyan rövid terminus, ami már aggályos abból a szempontból, hogy 
ténylegesen beiratkozásról vagy bérbeadásról van szó. (Jó pár éve egy 
könyvtári dokumentumokat érintő bérbeadási vitában a másik fél jogászát 
sikerült elbizonytalanítanom azzal az érveléssel, hogy nincs 
minimalizálva a beiratkozási időszak tartalma, de ha ügyesebb, akkor 
nyakon csíphetett volna bennünket a használati szabályzattal. 
Szerencsére annyira nem ásta bele magát a kulturális törvénybe, inkább 
joghézagot sejtve feladta az erőlködést. Viszont ha bíróság elé került 
volna az ügy, akkor - az adott esetben - alighanem elvéreztünk volna.)

< 2. Több olyan könyvtárról tudok, ahol a selejtezett ("tervszerűen 
állományapasztott") könyveket "ócsón" eladják. (Nem írom meg, hol hol 
vettem rész ilyen akcióban magam is. Hogyne, hogy "rámjöjjön" az 
ARTISJUS vagy kicsoda:)) Szóval a könyvtárból "kiszűrt" könyvek 
"szabadon" eladhatók? Vagy csak akkor, ha a szerző bácsi - néni is kap a 
beszedett pénzből?

Az eladásnál nincs gond. Persze az állományvédelmi rendelet hatályos 
szabályai mindenféle zöldséget írnak az apasztott doksik 
felhasználásáról, előbb utóbb életszerűbbek lesznek ezek a szabályok. 
Szerzői jogi probléma azonban nincs.
SZGT ötletével is ott a baj, hogy még állományban lévőt kínálna fel 
értékesítésre.

>
> 3. Tudok olyan könyvtárról is, ahova az olvasók beviszik a saját 
> (siker) könyvüket és egymással csereberélik (pénz felszámítása nélkül, 
> természetesen), sokszor a könyvtáros gyakorlati segítségével. ("Add 
> ezt a könyvet majd a Pirinek, ha jön és mondd meg neki, az enyémet meg 
> hozza vissza és azt add oda a Jolinak.") Akkor ez most rejtett-rejtett 
> bérbeadás? (Hiszen, bár többen olvassák a könyvet, a szerző ezt a 
> jogdíján nem fogja megérezni... Vagy ez egyszerűen olyan, mint amikor 
> az én saját könyvemet kölcsönkérik --- és aztán soha nem hozzák vissza?
>
Ennek sincs szerzői jogi vonatkozása. Lényegében magánszemélyek közötti 
adásvételről van szó. (Az egyik könyvvel fizet a másikért.)


> Kedves Domonkos, véredet szívjuk (szívom) ebben a kánikulában (na jó, 
> én azért örülök is a melegnek: ha kinézek az ablakomon, Pollack 
> uszodára látok:)), de hát mégiscsak te vagy a főtudor ebben a 
> kérdésben (is). Kitől kérdezzük, ha nem tőled?
> Üdv P. L.
>

Éppen vezeklek, úgyhogy pont jól jött a kérdésed. Az uszoda viszont 
ablakból nézve inkább elkeserítő látvány lehet, mint üdítő. Persze, 
lehet, hogy nem a vízre gondoltál :-)))

Üdv.:
Domonkos