[KATALIST] nepszab - allomany
Mikulás Gábor
mikulasg at t-online.hu
2009. Feb. 8., V, 02:53:29 CET
Kedves Kollégák,
a pénteki Népszabadságban megjelent cikkek véleményeinek feldolgozása nem
kis munka, a felvetett kérdések vélemények megválaszolása hasonlóképpen. Az
alábbi anyagban igyekeztem pontokba szedni a cikkel kapcsolatos
álláspontomat. Az anyag bár hosszú, nincs benne mindegyik felvetésre válasz,
de hagyni kell későbbi napokra is. A szövegben hazai könyvtári szerzők
gondolataimat alátámasztó műveire nem utalok, hogy véletlenül se vonjam
rájuk a kollégák nemtetszését.
(A hétoldalas válasz egészét mellékelem is, hátha valakinek azt kényelmesebb
olvasni.)
Nyilatkozói attitűd
. Könyvtár(os)i, használói, adófizetői szempontok. A diskurzusban
túlnyomó többségben az első szempont uralkodott, annak is leginkább talán
források megszerzésével kapcsolatos bizonytalanság aspektusa. Ez nem is
meglepő egy könyvtárszakmai fórumon. - A cikk mindhárom felsorolt szempontot
kb. azonos arányban képviselte, mely országos napilapban is természetes. És
feltehetően a könyvtáraknak is akkor van túlélési, továbblépési,
presztízsnövelési stb. esélye, ha ebben a szélesebb kontextusban képes
magára tekinteni.
. Szándék kérdése. Megértem, hogy a cikkből kiérzett szándékaim
sokakban kétségeket ébresztenek. Rövidtávon talán inkább; hosszabb távon
feltehetően nem. S bármit mondok saját motivációimról, vagy elhiszik, vagy
nem. Mindenesetre biztató volt azt is olvasni a diskurzusban, hogy volt, aki
szakmai szándékom lehetőségét sem zárta ki, sőt bizonyos elemeket - melyeket
mások alapjaiban kritizáltak - elgondolkodtatónak tartott. A szakmai szándék
mellett állhat az is, hogy az elmúlt majd' 20 évben több mint tíz (bárki
által visszakereshető) cikkem jelent meg a szaksajtóban és azon kívül a
könyvtárak hatékonyságának (azaz adott bevételből több érték előállításának)
növelését szorgalmazva. Hitem szerint hosszabb távon a cikk hozzájárulhat a
használói és adófizetői szempontú állománygazdálkodás tudatosságának
növekedéséhez, a forrásmegosztásban és elektronikus állományokban jobban
gondolkodásban. Tekintsünk majd 10-15 év múlva vissza.
A cikkről általában
. A cikk műfaja. A cikkben egyaránt szerepelnek a mai helyzetre
vonatkozó tények (nem prézensz, nem helyismereti stb. állományegységekre
vonatkozó), összehasonlító jellegű adatok (pl. arra, hogy a könyvtárak
pénzügyi értelemben is megmutathatják erősségeiket - egy szóval sem tagadva
a pénzügyi jellegűeken kívüli értékeket), illetve néhány lehetséges
megoldási irány. E műfajtól naivság lenne elvárni, hogy minden felsorolt
területen teljes körű adatokkal, véleménnyel szolgáljon. (Feltehetően
kevesen vitatják e listán azt az állítást, hogy a hazai vonatok tisztasága
nem megfelelő, és ezen változtatni kell. E kijelentés azonban egészen
pontosan úgy hangzana, hogy (. ,) kivéve a Vác--Budapest viszonylat Budapest
felől közlekedő, hétköznap induló 8-as járata, és a stb. stb. stb. - Ilyen
részletezett anyagot viszont gyakorlatilag nem lehet sajtóban közölni.)
. Újdonságérték. Az állománygazdálkodással kapcsolatos baljós jelek
legalább a megemlített 1994-es cikk megjelenése óta jelen vannak (De
1993-ból is van hazai dokumentált figyelmeztetés a községi könyvtárak
állományának racionalizálására.). Persze, a szakmai megfontolásokat kerülő,
de őszintén megfogalmazott félelem is "ősi", mely szerint a radikális
állománycsökkentés [akkor éppen] nem aktuális, "mert ezzel csak besétálunk a
restrikció kitátott szájába." (Gyakorlatias gondolatok a "túlhizlaltságról"
/ Maruszki J., 3K 1995/3.) Ám módszeres, de nem radikális apasztás sem
indult el; tehát a probléma konzerválódott. Anno könyvtártan-vizsgára
kellett olvasni az Upton közkönyvtár 1970-ben kísérletéről, melynek
eredménye azóta általános gyakorlattá: "fő célja az volt, hogy, hogy
csökkentsék vagy legalábbis szinten tartsák a használói kudarccal járó
keresések számát. Méghozzá úgy, hogy a könyvek számát a minimumon tartsák
(...). (Cheshire -- a másfajta elrendezés és ami mögötte van. In: Az
állomány másfajta elrendezése a közművelődési könyvtárban : új megoldások :
tömörítvény. OSZK KMK-FSZEK, 1984.) Öröm, hogy a diskurzus résztvevőinek egy
része nem is kifogásolja ezt a - nevezzük úgy - "optimális minimum" modellt.
A Népszabadság-cikk nem tartalmaz más olyan tényt vagy véleményt sem, mely a
szakmabeliek számára különösebb újdonságot jelenthetne. Az ominózus 50% is -
ugyan más módszerrel kiszámolva - már nyáron megjelent a 3K-ban.
. Időzítés. Azon tűnődöm, hogy mikor mondta / mondhatta volna a
szakma, hogy most aktuális a helyzet tisztázása, az állományok rendbetétele?
A probléma szakmán belüli azonosítása óta (legalább 15 év) nem mondta. - Ha
hamarabb lépünk, hamarabb várható eredmény. Érdekes, hogy a dokumentáltan
létező probléma szakmai nyilvánosságon túli megjelenése jelent problémát a
hozzászólóknak, nem pedig annak firtatása, hogy miért, esetleg kik miatt nem
oldódott meg az akutnak tűnő helyzet. E tünet szintén a hárítás kultúrájára
utal. Pedig inkább: "Te számolj be a rossz hírekről -- mielőtt egy újságíró
teszi ugyanezt." (Fortune cookies : management wit and wisdom from Fortune
magazine, 1993)
. Válságidőben. Megértem azokat az aggodalmakat, melyek lehetséges
restrikciókat vetítenek előre a cikk hatására. A valósághoz azonban az is
hozzá tartozik, hogy cikk nélkül is folyamatosan, a könyvtárak
tevékenységéről szóló sikerjelentések mellett is romlott a helyzet. Tehát
nem (vagy kevésbé) a cikk, sokkal inkább az eddigi szakmapolitika a
megkérdőjelezendő. A könyvtárakat érintő folyamatos restrikció a
sikerjelentések haszontalanságára, hiteltelenségére enged következtetni, s
arra, hogy minél hamarabb történik meg e kommunikációs attitűdről való
leszokás, annál gyorsabban várható változás. Persze, garancia erre a
problémák őszinte feltárása és megtárgyalása esetében sincsen, de a gödörben
nem a tovább ásás segít, hanem a helyzet alapvető átértelmezése. A cikk erre
kínál lehetőséget és hitelt a lehetőségek és gyengeségek együttes(!)
tárgyalásával.
Válság idején a befektető a biztos megtérülést keresi, s a féloldalas
kommunikáció nem az ilyenek jele. (Megemlítendő, hogy a FSZEK-ről szóló
sajtónyilatkozatok rendszeresen beszámolnak eredményekről és problémákról
egyaránt, ami az olvasóban bizalmat ébresztő, reális könyvtárképet vetíthet
ki. Ám jóval általánosabb a csak pozitív könyvtári hírek kommunikálása.)
Válság idején könyvtárak - ha őszintén kommunikálnak -- eredményesebben
mutathatnak rá megnövekedő szerepükre, pl.:
http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=cikk
<http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=cikk&c=8988a> &c=8988a a
könyvtári szerepről általában:
http://www.fn.hu/kultura/20081104/valsag_nyertese_konyvtar/ (ezt a KIT is
hozta ezzel együtt: http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=cikk
<http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=cikk&c=9189> &c=9189; vagy HSD
friss javaslata ugyanebben a témában:
http://index.hu/kultur/pol/konyv7977/).
Ha a válságidőben való kommunikálásért (kb. két éve egyfolytában válság
van!) ezt a cikket érik vádak (vö.: hárítás), akkor az könnyen a
kommunikáció eleve sikertelenségét vetíti elő. (Várható sikertelenség esetén
az emberek igyekeznek nagyobbnak láttatni a külső akadályokat, hogy ne
sértsék énképüket.) Mindez önbeteljesítő jóslattá válhat, amit inkább
mellőzni érdemes. Az erős ember inkább ezért a válságban is a lehetőségeket
keresi. (vö.: Könyvtári SWOT a válság idején, különös tekintettel a
lehetőségekre: http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=cikk&c=9024)
. Várható következmények. Ha csak el nem rontja a szakma a
kommunikációt, nem hinném, hogy egy cikk (és ismertetései) alapján
messzemenő fenntartói döntések születnének. Ám ez nyilván csak feltételezés
részemről. Várható azonban, hogy adott könyvtárak esetében az egyébként is
tervezett megszorításnál a cikkre, mint külső körülményre hárítólag lehet
majd hivatkozni. Utólag pedig legalábbis nehéz lesz bármely irányú cáfolat.
A hárítás kultúrájának fennmaradása nem elsősorban nekem, cikkben
nyilatkozónak okoz kárt, hanem a belső körülmények (saját felelősség
kérdésének) palástolóinak.
. A nyilvánosság foka. A könyvtár nem könyvtárosi belügy. Ahogyan a
vasúttal, önkormányzati ügyintézéssel, rendőrséggel stb. kapcsolatban szinte
naponta jelennek meg pozitív, kevésbé pozitív híradások, a könyvtárakkal
kapcsolatban ezt nem szoktuk meg. (A vasúti állapotokkal,
http://megintallunkvazze.blog.hu/ a BKV-val, vagy általában a
szolgáltatásokkal kapcsolatban http://homar.blog.hu/ pl. már külön
panaszblogok működnek.) -- A nyilvánosság tudatos bevonásával éppenhogy
javítani lehet a kapcsolatot, nem kényszerülnek a használók nevüket
eltitkolva panaszkodni a könyvtári szolgáltatásra (vö.:
http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=cikk
<javascript:kuldes('http://www.kithirlevel.hu/kuldes.php?c=9034')> &c=9034).
A cikk tartalmi elemei
. Hatékonyság kérdése. Cikkbeli közléseim döntő többsége a
hatékonyságra utal; ennek növelése a fő üzenet, továbbá annak bizonyítása
példákkal, hogy ez hitem szerint meg is tehető, felelős szolgáltatóként
pedig folyamatos kötelesség. (Megjegyzendő, hogy a hatékonyság kérdései
talán az egyik legritkábban feltűnő témakör a hazai szaksajtóban,
diskurzusokban.) A meglévő források - használói szempontból! - minél
ügyesebb felhasználására jócskán növelheti a könyvtárak reputációját.
Javaslatom nem új, mondhatnám, örökzöld sürgetés, melyet nálam idősebb,
tapasztaltabb, szélesebb látókörú stb. szakemberek is rég megfogalmaztak.
Pl.: "Először is hozzá kell látni az állományhasználat (beleértve a
folyóiratolvasást) alapos elemzéséhez. Megvizsgálni a kölcsönzési forgalmat
témák, használói csoportok és a beszerzési gyakorlat szempontjából,
felhasználva a meglévő statisztikákat és feljegyzéseket, bár ezek messze
vannak az ideálistól. Az ebből eredő konkrét, dokumentált ismereteknek nagy
hasznát lehet venni a szorosabb kooperációs programok kidolgozása során,
újabb anyagi források megszerzésekor és a lehetséges megtakarítások
felderítésénél. Másodszor, haladéktalanul komoly figyelmet kell fordítani
arra, hogy megállapítsák, melyek azok az állományi egységek, amelyek
bizonyítottan fölöslegesek vagy nem keresettek, s meg kell kezdeni
kivonásukat, - talán a munkaerő átcsoportosítása árán is. Ez sürgető
követelmény, ha ésszerűsíteni akarják a terek felhasználását még az
intézmény egészének bővítése vagy esetlegesen másikkal való összevonása
előtt." ". a költséghatékonyság elemzésének módszereit kell megtanítani, s e
módszerek alkalmazását az országos könyvtárközi kölcsönzési rendszer
keretében megvalósuló információ- és dokumentumellátásra." (A magyar
könyvtár- és tájékoztatásügyről, J. Carpenter, Könyvtári Figyelő 1991/3,
http://www.ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1991/3/carpenter_h.html) - A cikk
lényegében ezt kommunikálja: helyzet, megoldási lehetőségek és nyereséggel
kecsegtető befektetés.
. Eredmények és problémák egyaránt. Lehet a könyvtárakról úgy
kommunikálni, hogy rendre csak felsoroljuk az eredményeiket. (Ez eddig
fizetett hirdetés-jelleg.) Ezt meg is szokhattuk; máig nagyon gyakori.
Illetve hozzátehetjük még esetleg, hogy ha a külső körülmények jobbak
lennének, akkor mi is többet tudnánk. Ám az ilyen kommunikáció korlátozott
hitelességű: sem a közlő, sem a befogadó nem hiszi el igazán - főként
döntési helyzetben. Viszont kétségtelenül tetszetős. - E cikk bemutat külső
és belső problémákat, lehetőségeket, értékeket egyaránt. Amely a befogadó
számára jóval reálisabbnak hat, mint az előző típus. Következetesen így
kommunikálva elkerülhető, hogy verbálisan csak illedelmes dolgok hangozzanak
el a döntéshozók szájából, költségvetésnél pedig - a könyvtárral kapcsolatos
illedelmet félretéve - rendre hátul maradjanak. Tudom, ez nehéz váltás a
kommunikációban, de megéri.
Egyetértek azzal a felvetéssel, hogy szerencsésebb lett volna legalább két
embert megszólítani, bár tény, hogy inkább hetilap-cikkek élnek ezzel a
lehetőséggel.
. Példák. A cikk magyar, ausztrál és angol példákat hoz megoldási
irányokra. Természetesen e műfajban nincs lehetőség ezek teljes körét vagy
részleteit hozni. A záró (tehát hangsúlyosabb), egyértelműen pozitív példa
mintha kis hangsúlyt kapott volna a visszajelzések között, a szakirodalomból
és saját tapasztalatból szerzett külföldi példa pedig inkább kritikát
kapott. Érdekes. - A cikk lehetőséget ad arra, hogy a könyvtárak hazai és
külföldi kiút-megoldásokat egyaránt lássanak, majd mutassanak - a használók
örömére.
. A diskurzusban nem említett tartalmi elemek. Az OSZK-Tárki és a
KSH könyvtárhasználati adatainak anomáliái, a könyvtári vezetők képessége, a
könyvtár.info (mint zárógondolat, lehetséges hazai fejlődési irány).
. Következtetés. A cikk kevéssé idézett következtetése: "Így tehát
nem csökkentésére, hanem a szerzeményezési pénzek leghatékonyabb elköltésére
kell koncentrálni." Szándékom szerint gyakorlatilag azt jelenti, hogy
érdemes átgondolni a jelenlegi működési mechanizmusainkat, célokat és
eszközöket. Ez komoly munka, jóval nehezebb, mint az addig megszokott
tevékenységeket végezni és mantrákat mondogatni, vagy éppen minden
változ(tat)ásnak betenni. És az erőfeszítések hosszabb távon lesznek
érzékelhetők. De megérik - a használók és / vagy adófizetők számára
mindenképpen.
Szakmai szempontok, lehetőségek
. Selejtezés könnyítése. A könyvtárak számára gyakori veszély
selejtezésnél, hogy a MÉH-ben megtalálja valaki az egykori, de százszor
átválogatott, szabályszerűen selejtezett, olvasóknak felkínált stb.
köteteket és elkezd könyvégetést vizionálni. (Van olyan könyvtárvezető, aki
ilyenkor ad egy palack olcsó konyakot a zúzómesternek, hogy biztosan a
könyvtári könyveket zúzza be először :-) -- E cikk hozzájárulhat azon
gyakori használói vagy fenntartói tévedés megszüntetéséhez, hogy a sok
kötetes könyvtár ab ovo a jó könyvtár. (A nem növekvő állomány legalább 20
éve tananyag. Én eddig két sajtóbeli említéséről tudok - az utóbbi hát évben
kb. 12.000 cikk szemlézése után.)
. Apasztási adminisztráció. Az apasztástól visszatart sok
könyvtárat, hogy a folyamat túl munkaigényes. -- E cikk ráirányíthatja a
szakmai döntéshozók figyelmét arra, hogy a szabályozás racionalizálása
időszerű.
. Újabb állományegészség-vizsgálatok. A cikkben szereplő, jelen
helyzetet leíró adatok első közlésükkor is meghökkenést váltottak ki a
hallgatóságból. Az állományegészség-vizsgálat, pláne annak folyamatos
monitorozása ugyanis még nem gyakorlat idehaza. -- E cikk segítséget adhat
ezen eljárások terjedéséhez (a könyvtárak saját jól felfogott érdekében
is.). Egy lehetőség: a szoftver havonta automatikusan jelentést küld, hogy
mely állományrészt érdemes apasztani / gyarapítani. Ennek gyakorlatilag
nincs technológiai akadálya. Lehet, hogy nagyobb / más / rész- stb. mintákon
változni fog az eredmény? Mindannyian okosabbak leszünk tőle.
. Megtérülés-mutató számolása. Feltehetően érdemes a cikkben
említett (vagy hasonló) módszertan szerinti könyvtári megtérülés-mutató
kiszámolása. Demonstrálva, hogy hazai könyvtárak ilyen módon (is!) mérhető
hasznot hoznak. Takács Béla számolása ez irányba mutat. Mindez ütős érv
lehet a pénzszámolgató döntéshozók irányában.
. Nagyobb figyelem a virtuális szolgáltatásokra. A diskurzus olyan
állományrészről szól, mely arányaiban (tehát nem abszolút értékben!)
csökkenő fontossággal bír. Miközben a könyvtárak káprázatosan rugalmas
konkurensei pl. éppen azt jelentik be, hogy a könyvtartalmakat ne csak
számítógépen, hanem okostelefonon is használhatják az olvasók (Az
okostelefon-tulajdonosok már útközben is belelapozhatnak kedvenc regényükbe
http://hirek.prim.hu/cikk/71413/). Az olvasók otthonaikban a könyvtár
kikerülésével fájlcserélik a szakkönyveket ((Fájl)cseréljünk könyveket! --
Könyvtár sem kell hozzá http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=cikk
<javascript:kuldes('http://www.kithirlevel.hu/kuldes.php?c=9258')> &c=9258),
eleve elektronikusan vásárolják meg (Just-in-time -- könyveknek. -- Mit
jelent ez a könyvtáraknak? http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=cikk
<javascript:kuldes('http://www.kithirlevel.hu/kuldes.php?c=8001')> &c=8001)
És lassan azon töprenghetnek, hogy a sarki trafikban, vagy egy kocsmában -
vagy könyvtárban? - nyomtassák-e ki a számukra fontos letöltött könyveket (A
mindennapi használatú könyv kell a könyvtárba, a többit kérésre nyomtatják
ki http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=cikk
<javascript:kuldes('http://www.kithirlevel.hu/kuldes.php?c=8836')> &c=8836)
E szempontból tehát rég nem csak az a kérdés, hogy 30, 50 vagy 60% a
kihasználatlan, hanem hogy a legdinamikusabb használói réteg a könyvtár felé
néz-e egyáltalán. -- E cikk felhívja a figyelmet, hogy a könyvtárak nagyobb
erőt csoportosíthatnak a virtuális állományra, az igény szerinti
dokumentumszolgáltatásra.
. Átlátható közös állomány. E cikk kiemelt helyen, zárógondolatként
- említi a könyvtár.info szolgáltatást, mely talán könyvtári rendszerünk
legizgalmasabb és leghatékonyabb fejlesztése. Ajánlva szakmabeliek és átlag
újságolvasók figyelmébe egyaránt (meg sem említve a hosszú éveken keresztül
iszonyat pénzeket elnyelő és alig működő Mokkát).
Kommunikációs lehetőségek
. Szakmán belüli kommunikáció. A pénteki emailek áradatában kaptak
kritikát a cikkhez tárgyilagosan netán megértően közelítő emailek, illetve
számos személyeskedő is megjelent. Mindez megérthető, de nem jó üzenet. Nem
nekem, hanem a szakma kritikus gondolkodást igénylő hányadának. A
levéláradat utal arra is, hogy a téma bővebb, nyílt és nyugodtabb
megbeszélése (régóta) kívánatos.
. Tanulás a nem szerencsés problémakezelési példákból. A hazai
pedagógus-társadalom sok képviselője jelentős energiát fordított a
PISA-eredmények cáfolatára, kikezdésére. Lehet, hogy volt igazuk benne, de a
cáfolatra fordított igyekezet mehetett volna a jelen helyzet javítására is
(vö.: Németországi PISA-sokk). Most előrébb tartanánk. Kommunikációs
szempontból tehát nem elsősorban cáfolatok, hanem a felvetett témán belül a
pozitív példák, adatok hozzák az eredményt (pl. olyasféle és hasonló adatok,
melyet Takács Béla készített). E cikk felfogható akár
immunrendszer-erősítőnek is: amennyiben hatására intézkedések, jó adatok,
ügyes kommunikáció születik. Az én szándékom elég hasonló ehhez.
. Ha kríziskommunikáció... Ha a cikk megjelenését krízisnek
értékeljük (bár nem minden válság-jellemző adott; vö.: PR a gyakorlatban,
Szeles P., p 140), a valamivel megnövekedett figyelemben mutathatjuk az
általunk fontosnak tartott szempontokat - ahogyan erre -- legalábbis részben
- Bakos Klára levele is utal. Sok sikert kívánok - remélhetőleg a használók
érdekeit szem előtt tartó - eredményes kommunikációhoz.
A krízis / válság egyaránt érthető veszélynek és kihívásnak. A szakirodalom
és a tanácsadók egyöntetűen a kihívás értelmezést javasolják, talán nem
véletlenül. "A válság kikényszeríti a változást, a krízis segít meghozni
azokat a döntéseket, amelyeket régóta halogatnak" (A jó vezető számára
lehetőség a válság http://vg.hu/index.php?apps=cikk
<http://vg.hu/index.php?apps=cikk&cikk=250374> &cikk=250374) Eszerint most
eldől, hogy milyenek könyvtári vezetők.
. Kevésbé szerencsés kommunikációs motívumok. Távol álljon tőlem,
hogy megmondjam, hogyan kommunikáljanak mások - főképpen az én
cselekedeteimmel kapcsolatban. Ezért csupán megfontolásra javaslom a mások
szerencsés ill. szerencsétlen kommunikációjából levont tapasztalatokat.
Az idősebbek emlékezhetnek arra, hogy hallhattuk: a csernobili robbanást
követően nem volt veszélyes sugárzás, de már felére csökkent. A hárítás, az
egymásnak ellentmondó üzenetek, a felelősség azonnali elhárítása, a média
ellenségként kezelése, bűnbakok keresése a tömegkommunikációban is
jellemzően visszafelé sülnek el (vö.: Hatékony kommunikáció
krízishelyzetben. Napi Online, 2008.9.12.
http://www.napionline.hu/default.asp?cCenter=article.asp
<http://www.napionline.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=381065>
&nID=381065) Persze hozzásegíthetnek a "jól beolvastam neki(k)" talmi
érzéséhez J. A médiahatást tekintve nem szerencsés motívum, ha:
- elhatárolódunk a cikkben szereplő kijelentésektől, mert nem igazak és a
könyvtárak különben is sokkal fontosabbak, jobbak stb. (aminek nem kell azt
jelentenie, hogy egyet is értünk a cikkben szereplő dolgokkal)
- a cikkben nyilatkozó nem kompetens (ez -- ha igaz is -- azért
szerencsétlen, mert hárításnak, vagy személyeskedésnek veszik, legalábbis a
képzettebb befogadók, csökkentve a követő érvek súlyát)
- elzárkózás a probléma megvitatása elől.
. Előnyök kovácsolása a kommunikációval. ". a válságkommunikáció
során az azonnali reakció és az őszinte, tartalmilag pontos tájékoztatás a
két legfontosabb fegyver." (Bocsánatkérés helyett tenni kell válságok idején
http://www.mfor.hu/cikk.php?article=30914
<http://www.mfor.hu/cikk.php?article=30914&pat=29> &pat=29 vagy: Válság:
hogyan lehet előnyt csinálni belőle?
http://www.fn.hu/vallalkozas/20080901/hogyan_kommunikaljuk_valsagainkat/) A
legjobb üzenet, ha a szervezet bejelenti, milyen konkrét lépéseket tervez a
probléma megoldására, kialakít egy válság-előrejelző rendszert, és olyan
folyamatokat épít be a működésbe, amelyek bizonyítják, hogy elkötelezett a
társadalmi felelősségvállalás mellett. Potens, erős szervezet képét vetítik
az olvasók irányába az olyan üzenetek, mint:
- az állomány-kihasználtság adatait rendszeresen vizsgáljuk, és tervet
készítünk a folyamatos kihasználtság-növelésre
- az adatok is mutatják, hogy a közkönyvtáraknak erősebben érdemes nyitniuk
a szociális funkciók (pl. kisebb raktár, nagyobb szociális tér) és a
virtuális szolgáltatások irányába (fizikai állomány arányának csökkentése az
elektronikusak javára), mely érdekében A. B. és C. intézkedéseket hozunk
- ahogyan arra a cikk is utal, mi is kiszámoljuk saját könyvtárunk
megtérülési mutatóit és ezek pontosításán, javításán folyamatosan dolgozunk,
bemutatva, hogy a könyvtárba fektetett pénz többszörösen megtérül, mert e
költségtudatosság válság idején még fontosabb (ld. még: Könyvtár -
befektetés és megtérülés
http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=hircsokrok
<http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=hircsokrok&id=4> &id=4)
- a mi könyvtárunk állománya is elérhető a könyvtár.info-n, és annak
fejlesztésével x hónapon belül A és B további előnyöket biztosítunk
használóinknak
- a helyi használati adatok mellett hasonlításképpen kommunikálhatók a
vonatkozó IFLA-normák is:
http://www.ki.oszk.hu/old/szabalyzatok/IFLA_kozkonyvtariszolgalat_iranyelvei
.pdf
- a válság hatásainak csökkentésére többletbevételre is joggal pályázhat az
őszintén kommunikáló könyvtár, legalábbis az ALA ezt tette, konkrét
programot kidolgozva: "Hitelválság -- Az ALA 100 millió dollárt kér a
közkönyvtárak számára -- de pontosan mire is?"
http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=cikk
<http://www.kithirlevel.hu/index.php?oldal=cikk&c=8988> &c=8988
. Hírnevet védő intézkedések (többnyire fontossági sorrendben, nem
szó szerint közölve)
- Konkrét lépések bejelentése a probléma megoldására
- Válság-előrejelző rendszer kialakítása
- A társadalmi felelősségvállalást bizonyító folyamatok kialakítása
- Minden nyilatkozat előzetes egyeztetése jogászokkal
- Rendszeres helyzetjelentés publikálása a probléma megoldásának
eredményéről
- A történtek gyors és őszinte nyilvánosságra hozatala
- Annak meghatározása, hogy a probléma az iparágat vagy csak az adott
szervezetet érinti
- A kitűzött korrekciós célok teljesülésének biztosítása
- A hírnév biztosításáért felelős pozíció létrehozása
- Nyilvános szereplés elkerülése addig, amíg a tények rendelkezésre nem
állnak
- A hamis adatok, állítások cáfolata
- Belső személyi konzekvenciák levonása
(A teljes lista megtalálható: Bocsánatkérés helyett tenni kell válságok
idején. http://www.mfor.hu/cikk.php?article=30914
<http://www.mfor.hu/cikk.php?article=30914&pat=29> &pat=29)
. Károk elszenvedése vagy előnykovácsolás a kommunikációval
A mások által elkövetett hibákból érdemes tanulni, ugyanazokat szegénységi
bizonyítvány újra elkövetni. Egyúttal érdemes ellesni azok gyakorlatát, akik
a kihívást jelentő helyzetek által képesek voltak céljaik megvalósítására.
- Ügyetlen kommunikálás: Szennyezett Coca-Cola, 1999: nem volt
válságmegelőzés, hosszas hárítás (Orra bukott illúziók : a Coca-Cola esete a
PR-rel, PR Herald 2001/1.) Intel, 1994: hibás processzorok kapcsán:
szakértőink ezt jobban tudják. Cunard - későn reagált (Public relations és
válságkezelő program. Korszerű Vezetés 1995/6.), Postabank: hiányzó friss
információk a cég honlapján, Defend Security Kft.: tartós hallgatás
(Internetes válságkommunikáció. Dotkom Hírlevél, 2002.03.25.), Chinoin,
rovarirtó szer a Dunába, 1998.: felelősség hárítása, csak későbbi elismerés
(Szómágia : válságkommunikáció. Figyelő 1998. dec. 20.).
- Probléma megelőzése ill. problémából bizalomerősítés: LRI, 2001: a
problémák felmerülése előtt felkészülés a lehetséges problémákra és
kommunikációra (Problémából lehetőség. PR Herald 2001/1), USAir 1989-
légikatasztrófák után biztonsági intézkedések kommunikálása az utasok
számára. AT&T korai figyelmeztető rendszere és a kábelszakadások
szimulációja (Public relations és válságkezelő program. Korszerű Vezetés
1995/6.), M Telekom: gyors reagálás, azonnali intézkedések (Magyar Telekom:
példátlan internetleállás történt, ami nem ismétlődhet meg, 2009. jan. 26.,
http://hirek.prim.hu/cikk/71212/), Mitsui&Co.: hatékony belső információs és
előrejelző rendszer (Risk management and information strategy - with regard
to the Asian economic crisis. FID Review 1999/4-5.) Cián a Tylenol
gyógyszerekben, 1982.: reagálás és piacvezető termékinnováció, MOL,
gázkitörés, 1998.: azonnali kártérítés ígérete, azonnali legfelső szintű
reagálás (Szómágia : válságkommunikáció. Figyelő 1998. dec. 20.).
Két példa, személyes tapasztalat
(Vannak elismerendő hazai példák, de a heves diskurzusba inkább nem keverem
be őket.)
. 1993-ban az általános recesszió miatt Japánban 10 százalékkal
csökkentették a költségvetési kiadásokat minden szektorban, így a
kórházakban, az öregek otthonaiban, az oktatási intézményekben stb. is. Egy
terület azonban kivételt képezett: az iskolai könyvtárak költségvetése
változatlan maradt. . A lobbizáson felül gyökeres változásokra volt szűkség
az iskolai könyvtárak gyakorlatában. Régebben ugyanis többször próbálták e
könyvtárak rossz anyagi helyzetére felhívni a parlamenti képviselők
figyelmét. Mire azok elővették a statisztikákat, és azzal érveltek, hogy az
iskolai könyvtárak meglehetősen nagy állománnyal rendelkeznek, tehát az
iskolai könyvtárosoknak nincs okuk a panaszra. Ekkor az SLA [a japán iskolai
könyvtárak szövetsége] első számú feladatává tette a könyvtárosok
felvilágosítását az állomány értékelésének és a tervszerű
állományapasztásnak a szükségességéről. Megindult hát egy folyamat, amelynek
végére az iskolai könyvtáraknak sikerült megszabadulniuk nagyra duzzadt,
értéktelen állományrészeikől, és nyilvánvalóvá vált, hogy a megmaradt,
hasznos állomány meglehetősen kicsi, tehát jó alapot szolgáltat a
fejlesztési kérésekhez. A képviselők ismételt meghívása ekkor már kedvező
eredménnyel végződött. - F: Iskolai könyvtárosok mint politikai nagytőkések.
http://www.gmconsulting.hu/inf/cikkek/147/index.php
. Könyvtári szakmai gyakorlatomat részben a hannoveri városi
könyvtár központi részlegében töltöttem. Az engem ott fogadó Gerlinde
Petersen asszonyt egy évre rá is meglátogattam. Alig ismertem korábbi
munkakörnyezetére. Elmondta: időközben 30%-os állományapasztást végeztek.
Nagyon kemény munka volt: néhány könyv felett hosszasan kellett
gondolkodnia. De - mint mondta - nagyon megérte. A kidobott polcok helyén
besüt a nap, az olvasók és könyvtárosok vidámabbak, felszabadultak, s az új
állapotot a használati statisztika javulása is visszaigazolta.
Tehát, mint írtam: hitem szerint hosszabb távon a cikk hozzájárulhat a
használói és adófizetői szempontú állománygazdálkodás tudatosságának
növekedéséhez, a forrásmegosztásban és elektronikus állományokban jobban
gondolkodásban. Tekintsünk majd 10-15 év múlva vissza.
Végül hadd számoljak be egy a konkrét témától független tapasztalatról.
Tisztelettel fogadom az enyémmel nem egyező tárgyilagos véleményeket, és
kész vagyok az eszmecserére. Az azonban, hogy a listára és egyéb helyekre
érkezett közel ötven, különböző vérmérsékletű vélemény után magánba, vagy
pláne nyilvános listán néhány tárgyilagos vagy elismerő véleményt is kaptam,
nos, azt hiszem, ez jelenségként is biztató, felemelő élmény.
Üdvözlettel,
Mikulás Gábor
2009. febr. 7.
............................................................................
..
............................ Mikulás Gábor ...........................
.................. információs és pr-tanácsadó .................
. <mailto:mikulasg at gmconsulting.hu> mikulasg at gmconsulting.hu
<http://www.gmconsulting.hu/> www.gmconsulting.hu .
... tel.: 76 497-568, 30 239-2293, Skype: mikulasg .....
............................................................................
..
P Mielőtt kinyomtatnád ezt az e-mailt, gondold meg, valóban szükséges-e.
Napról napra kevesebb fa lesz a világon.
Before you print this e-mail, please consider whether it is
really necessary. Each day there are fewer trees on Earth.
--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20090208/0753c9e0/attachment.html>
--------- következő rész ---------
A non-text attachment was scrubbed...
Name: nepszab - allomany.doc
Type: application/msword
Size: 109568 bytes
Desc: nem elérhető
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20090208/0753c9e0/attachment.doc>
További információk a(z) Katalist levelezőlistáról