[KATALIST] Szerzői jog és zenei örökség

[mandygabor at yahoo.com]

Kedves Listatársak!

A BUÉK-os uborkaszezonban talán megengedhető, ha egy kissé
visszakanyarodom a szerzői jogi problémákhoz, nevezetesen
egy olyan esethez, amelyről kevés szó esik.

Ha egy hangfelvételt akarok meghallgatni, másokkal megosztani,
akkor eleget kell tenni egy sor feltételnek, például minimum
engedélyt kell kérnem a hangfelvétel jogi tulajdonosától.
(Legutóbb a YouTube-on egy tánclépést bemutató videoklipemből
törölték le az Elvis Presley-felvétel néhány taktusát, mert nem
rendelkeztem a hanglemezkiadó cég engedélyével.)

Mi van, ha engem - botfülem okán - nem érdekel az előadó és
az előadás, hanem csak maga a zenemű? A zenemű eredeti formája
a partitúra, azt kedvemre lapozgathatom egy zenei könyvtárban.
(Talán partitúra-archívum is van az Interneten, még nem kerestem.)
De mi van, ha nem tudok kottát olvasni?

Felötlött bennem, hogy a digitális technika segítségével az
is hallhatná az eredeti zeneművet, aki nem akarja megszerezni
X vagy Y előadóművész konkrét előadását.

Van olyan program, amelyik a nyomtatott zeneművet szkenner
segítségével beolvassa és midi hangfájllá alakítja át. Egy
ilyen berendezés segítségével el lehetne tárolni a zeneművek
eredeti (a zeneszerző által szándékolt) hangzását - persze
a brilliáns előadóművészek brilliáns interpretációi nélkül.

El tudok képzelni egy digitális archívumot, ahol meg lehetne
hallgatni a világ ezer legjobb, iskolában is hivatkozott
zeneművét, ilyen pszeudo-előadásban. Én, aki még a néprádión
nőttem fel, biztosan nagyon örülnék neki.

Ha valaki erre azt kérdezi, hogy mennyi pénz kellene ehhez,
azt mondom: szinte semmi. És ki végezné el a szkennelést
és az egyéb munkákat? Hát a nyugdíjasok. Lelkesedésből. Én
máris jelentkezem a munkára.

Mándy G.