[KATALIST] szakdolgozat

["Szabó G. Tibor"]

Kedves Edit!

Egyik régi vesszőparipám a szakdolgozatok gyűjteményszervezése és 
szolgáltatása. A probléma részben a tároláshoz, részben pedig a 
kutatáshoz és hozzáféréshez kapcsolódik. Intézetünkben a mennyiség ugyan 
nem olyan elrettentő (200-600 között mozog évtizedes átlagban, lásd: 
http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar/szakdolg/szakdoli.htm), de ez is 
feleslegesen rabolja a tárolóterületet. Ráadásul a könyvtár a 
szakdolgozatok irattára, így 15 éves megőrzési kötelezettségünk van. Bár 
2000 óta van elektronikus példányszolgáltatás is, ezek nem váltják ki az 
egyedül hitelesnek tekintett papíralapú dolgozatot...

Ráadásul az e-dolgozatokkal volt egy alapvető formátumprobléma, amiért 
nem tudtuk a kutatásba hatékonyan bekapcsolni: a hallgatók többsége sok 
fájlban adta le a dolgozatát - külön címoldal, tartalomjegyzék, néha 
fejezetek is fájlonként, nem szólva a mellékletek számosságáról és 
változatosságáról. Eléggé egyértelmű, hogy míg a visszakeresés során a 
találat egy fületlen-farkatlan fájl (doc, htm, xls stb.), nem pedig mű, 
addig kb. használhatatlan az anyag. Jó, hogy kapok a visszakereséskor 
találatként mérlegbeszámolót (pl. egy dolgozat X-edik mellékleteként), 
de ha nem tudom, hogy melyik cégé, milyen következtetéseket vont le a 
likviditásról a szerző stb., addig az "n fájl = 1 mű" megoldással mindig 
bajok vannak.

2007 óta követelmény, hogy a dolgozatot egy fájl reprezentálja (ritka 
kivételek ugyan vannak: egy reklámról szóló dolgozatnál a szöveg és a 
spotok összegyömöszölése bajos). Elvileg jó megoldás, hogy a xls-t, 
doc-ot stb. pdf-be konvertálják és azokat megfelelő sorrendben 
egyesítik, de nem mindegy, milyen programmal. Sok ingyenes pdf-konverter 
ugyan ránézésre viszonylag korrekten visszaad mindent az eredeti 
formátumból, de kereséskor kiderül, hogy a magyar ékezetek csak 
"látszanak", ám a belső tárolási formátum nem teszi lehetővé a 
visszakeresésüket.

Jelenleg a pdf-be konvertálást mi végezzük a fizetős programmal (Adobe 
Standard, oktatási intézményeknek tuti olcsón: 
http://www.designshop.hu/adobeHU/adobe-acrobatstdHU.php), ami viszont a 
védelmet illeti, annak a hatékonyságáról itt a listán épp a minap már 
mindent elmondtak - bevakoljuk-e az USB-portot vagy ne? Az RMS csak a 
jószándékú és jogkövető felhasználókkal szemben bombabiztos...

Kérdéses, hogy a szolgáltatónak meddig terjed a felelőssége a tartalom 
jogvédelmében: az olvasóasztalhoz láncolásig (á la középkor), vagy annak 
közléséig, hogy a hatályos szerzői jog mit enged és mit nem. Én ez 
utóbbit támogatnám, ezért is mendtem könyvtárosnak és nem rendőrnek. 
(Amúgy az is autólopás, ha tárva-nyitva hagyott kocsimat valaki elviszi, 
nem csak az, ha 1-2 perc alatt kulcsot gyártanak hozzá - itt csak a 
biztosító hozzállása a kérdés).

Ha már akkora kérdést csinálunk a jogvédelemből: meddig kezelheti egy 
könyvtár az ügyfelét nem megbízható személyként, potenciális tolvajként? 
Az alkotmány nem csak a tulajdon védelmét (ide értve a szellemi 
tulajdont), de a művelődéshez fűződő jogot is deklarálja (70/F §) - ide 
pedig az információkhoz való szabad, mások jogait nem korlátozó 
hozzáférését érthetjük.
Kérdés, kinek a jogát szolgáljuk jobban: azét a párizsi magyarét, aki 
intézeti szakdolgozatot olvasott volna, de csak az "Orly - Ferihegy - 
Zalaegerszeg" útvonalon férne hozzá 2008-ban is, vagy a 
dolgozatszerzőét? Persze, itt alapvetően kényessé teszi a kérdést, hogy 
a szakdolgozat nem publikált (= kéziratos) mű. Hallgatói jogviszony 
keretében született, amit sajnos nem tekinthetünk munkaviszonynak - ez 
utóbbi esetben a jogokkal a munkáltató (esetünkben: oktatási intézmény) 
rendelkezne az Szjt. 30. § szerint: kipakolhatnánk a webre és kész :-)
Nekem Horváth Sándor Domonkos kellene, hogy megértsem: a 
"munkaviszonyban vagy más hasonló jogviszonyban" alatt miért nem 
érthetünk halllgatói jogviszonyt? Az Artisjus kérdésemre írt 
állásfoglalása szerint nem (érdeklődők számára 1-2 hétig elérhetően: 
http://www.pszfz.bgf.hu/~szabo.g.tibor/download/szakdolg-artisjus.pdf).

Próbálkoztunk, hogy szakdolgozóinkat bevonjuk egy szabad hozzáférést 
biztosító programba 
(http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar/szakdolg/dido.html), ami elég hamar 
megfeneklett. Az én hibám is persze, hogy nem tudtunk több eredményt 
felmutatni: keményebben kellene dolgoznom, hogy a szerzők csatlakozzanak.

Szerintem alkalmazzunk valamilyen hivatalos RMS technológiát, 
PDF-jelszavat, írjuk ki a szolgáltató portálunkra és a védendő 
állományok elejébe a felhasználás szabályait, oszt aludjunk nyugodtan az 
Artisjustól. Tőlük lenne félnivalónk, nem a felhasználóinktól. 
Könyvtárunk még nem vezette be az e-dolgozatkutatás szolgáltatását, de 
feltétlenül az előzőek szellemében fogunk eljárni.

Üdvözlettel:

Szabó G. Tibor szakinformátor, minőségmenedzser
Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar
Zalaegerszegi Intézet Könyvtára * http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar
8900 Zalaegerszeg, Gasparich Márk u. 18/A, Tel.: 92/509-941
-----------------------------------------------------------------



Könyvtár írta:
> Tisztelt Lista!
> Kérdésem az lenne, ki - hogyan tárolja a szakdolgozatokat? (már nem férek tőle a könyvtárban) Nem lehetne bevezetni, hogy CD-n, PDF-ben tárolhatnánk, ami kódolva van, tehát nem lehet feltörni, másolni, stb. Ki, hogyan csinálja???
> Üdvözlettel:
>  
> Nagy Edit
> könyvtárvezető
> web: www.hjf.hu
> t.sz.: 06-1-320-2400/18
> mobil: 06-20-459-863