[KATALIST] kommentár nélkül

[Horvath Sandor Domonkos, dr.]

Mikulás Gábor írta:
>
>  
>
> - A könyvtár információs szolgáltatásainak fizikai tere a 
> virtualizálódás hatására feltehetően zsugorodik (legalábbis akkor, ha 
> a szolgáltatók és a jogi környezet a felhasználó igényeit veszi 
> figyelembe: hadd érje el otthonról, irodából azt, ami kell neki, mégha 
> ennek van kockázata is -- ez a Nyugati módi; itthon a dedikált 
> hálózatban hisznek a szolgáltatók és törvényhozók, akár az olvasó 
> kívánalmai ellenében is; mert ez kevesebb ráfordítással jár).
>
Kedves Gabor,

ez bizony nem felel meg a valosagnak. A dedikalt halozat nem hit 
kerdese. Leegyszerusitve arrol van szo, hogy
a) a szerzoi jogilag vedett mu szellemi tulajdona valakinek, es torveny 
vedi azt,
b) azt a szerzo engedelye nelkul nem hasznalhatjak fel, kiveve a szerzoi 
jogi torvenyben meghatarozott eseteket,
c) a szerzoi jogi torveny lehetoseget adott a konyvtaraknak, hogy a 
murol masolatot keszitsenek (pl. digitalizacio), de a konyvtarkozi 
kivetelevel ennek felhasznalasat nem engedelyezte
d) kesobb a szerzoi jogi torveny - a felhatalmazasa alapjan kiadott 
kormanyrendeletben reszletezettek szerint - megengedte, hogy a szerzoi 
jogi vedelem alatt allo anyagot a konyvtar (es nehany mas 
intezmenytipus) eros megkotesekkel (csak kepernyorol, es csak tanulas 
vagy kutatas celjabol, belso szabalyzataban rendezett rend szerint, 
stb.) helyben is hasznalhassa. Megengedte tovabba, hogy az ilyen 
szolgaltatast nyujto, es a felteteleknek megfelelo gyujtemenyek zart 
halozatban osszekapcsolodjanak ezen szolgaltatas nyujtasa celjabol, 
persze az elobbi feltetelek szerinti szigoru megkotesekkel. Ezt az 
osszekapcsolodast biztositja a dedikalt halozat.
e) az a-d) pontok nem tevesztendok ossze azzal az esettel, amikor a 
konyvtar rendelkezik a digitalis felhasznalas jogaval, azaz jogszeruen 
az internetre is kirakhatja a muvet, avagy a mu mar szabadon 
felhasznalhato, mivel a vedelmi ido lejartaval kozkincs lett (Pl. Jozsef 
Attila muvei).

Peldaval illusztralva: Mikulas Gabor faradsaggal megirt szakkonyvet a 
konyvtaram digitalizalhaja, es szolgaltathatja az olvasonak oktatasi 
vagy tudomnyos celra, de Mikulas Gabor vagyoni erdekeire tekintettel ez 
csak ugy teheti meg, hogy az olvaso a muvet csak a kepernyon olvashassa, 
es arrol ne tudjon masolatot kesziteni (mentest, nyomtatast, stb.). A 
Mikulas-muvet egy vagy tobb masik konyvtar szamara is hozzaferhetove 
tehetem, azonban ott is csak a meghatarozott ket celbol, es a 
meghatarozott modon hasznalhatja az olvaso. A masik konyvtarhoz viszont 
csak biztonsagos, zart halozaton kapcsolodhatok, mert ez az egyetlen 
modja annak, hogy ne repuljon ki a szeles netre a mu.

Termeszetesen, amennyiben Mikulas Gabor ugy dont, hogy a digitalis 
kozkincskent valo megjelenes nem serti a vagyoni es szemelyi erdekeit, 
jogait, es engedelyezi a mu elektronikus konyvtarban valo kozzetetelet, 
akkor szabad a gazda.

Mindezekkel a vazlatos peldakkal arra szerettem volna ravilagitani, hogy 
ez nem azert van, mivel, mint irod "kevesebb raforditassal jar". Ez 
azert van, mivel ezt sikerult kialkudni, es bizony ez sem keves, ahhoz 
kepest, hogy a "magantulajdonba valo bemaszkalasrol" van szo.

A "tobb raforditas" az lehetne, hogy
a) a szerzok vagyoni jogait csorbitva, velhetoen alkotmanyellenesen 
szabad predava tennek a szerzoi muvet (es szegeny szerzo azert eleget 
gurizett vele, hogy ezt a megkerdezese nelkul ne lehessen megtenni),
b) jo penzert megvasaroljak tole az ilyen jellegu felhasznalasi jogot. 
(Ami megint ketes ugy, mivel egyreszt erre a vilag minden penze keves 
lenne, masreszt szinten aggalyos lenne effele tranzakciora kenyszeriteni 
a szerzot. Azaz o az ugy ura.)

Megjegyzem, hogy egyes jogvedok meg a jelenlegi mozgasteret is tulzott 
engedmenynek tartjak.

Az MKE Helyismereti Szekcio egyik konferenciakoteteben olvashato Toth 
Peter Benjamin irasa, amelyben - emlekezetem szerint - a kerdeses 
szabalyozast aggalyosnak tartja, egyfelol arra hivatkozva, hogy
a) kozjogilag ketseges szerzoi jogi kerdest kormanyrendeletben szabalyozni,
b) szerinte a szabalyozas EU normakba utkozik, igy ervenytelen.

Megjegyzem, hogy Toth Peter Benjamin velekedesevel nem ertek egyet, 
mivel a lenyegi engedelyt mar az Szjt. megadja, es a kormanyrendelet 
csak a reszletszabalyokat allapitja meg. (Persze alkotmanyjogilag azert 
necces igy is egy kicsit, mivel nem egyszeru elhatarolni, hol huzodik a 
vonal a reszletszabaly es a lenyegi szabadfelhasznalasi jog rogzitese 
kozott.)
Masfelol az EU jog es a belso jog esetleges kolliziojat, valamint az 
abbol fakado kovetkezmenyeket szerintem nem a hetkoznapi jogalanynak, 
hanem a torvenyhozonak, vagy adott esetben az EU birosaganak kell 
megitelnie.

Mindezt csak azert irom, hogy jelezzem, a Gabor altal hivatkozott 
"nyugati-modi" sem biztos, hogy letezik, fenylik, es attol fenylik, hogy 
arany...

HSD