[KATALIST] Gyurgyak-cikk

[Nusser Tamas]

Kedves Lista, kedves Gábor!

A nagy angol és amerikai kiadók, mint pl. Pearson ( www.pearsoned.com <http://www.pearson.com/>  ) vagy McGraw-Hill ( www.mhhe.com <http://www.mhhe.com/>  ) csinálnak ilyeneket. A népszerű tankönyvekhez mindenféle segédanyagot készítenek, amelyek a könyv weboldaláról letölthetők. Volt ilyen magyar próbálkozás is. Úgy tudom, hogy a Kossuth Kiadónál megjelent Szegedi Z. - Prezenszki J.: Logisztika-menedzsment könyvnek van weboldala.  

Üdvözlettel:

 

Nusser Tamás

könyvtárvezető

International Business School

H-1021 Budapest,

Tarogato u. 2-4.

 

-----Original Message-----
From: katalist-bounces at listserv.iif.hu [mailto:katalist-bounces at listserv.iif.hu] On Behalf Of Mikulás Gábor
Sent: Wednesday, April 04, 2007 2:25 PM
To: 'katalist katalist'
Subject: RE: [KATALIST] Gyurgyak-cikk

 

Bár könnyű prédának kínálkozik, a magam részéről nem ugrasztanám össze a gyors és többnyire lágy információkat közlő blogokat (és levelezőlistákat, fórumokat) a lassabb átfutású szakkönyvekkel, szakfolyóiratokkal, súlyosabb adatbázisokkal stb. Hiszen a tudományos élethez és az oktatáshoz mindkettőre szükség van (bár az utóbbiban ez még nem teljesen tudatosult). Eddig hagyományosan a könyvekre helyeződött a hangsúly (már csak a technológia hiányának okán is), a könyvtárak is döntően ebben gondolkodnak, de ez változik -- már amennyiben fontos a használói igény. A két "szektor" bőven tanulhat egymástól, és vannak vonzó példák az együttműködésre: a szerző (vagy kiadó) a könyv kapcsán portált, illetve köré közösséget épít, hírlevelet ad ki, előadásokat szervez stb. Korábban az Atkinson-féle Pszichológia-könyv angol kiadásának volt ilyenje, most hirtelen nem tudok más hasonló példát -- de örömmel olvasnék újra ilyenekről. 

 

Szintén eredmény lehet, hogy a szakkönyvek szerzői és szerkesztői nagyobb közönség elérése érdekében is "olvasóbarátabb" módon készítenék a könyvet (olvashatóság, magyarázatok, szerkezet stb.). 

 

A MIBE tavaly megjelent szakkönyvével (Információból üzleti érték http://www.mibe.info/index.php?akt_menu=11&hir_reszlet=7 ) szintén felkeresett kiadókat, de végül az egyesület kiadásában jelent meg, több egyetemmel szorosan együttműködve. Így -- a felhasználók egyik fontos csoportjához közelebb kerülve -- sikerült elérni a 2000 feletti példányszámot. Ha egyesületi berkekben is, de van "hozzá" blog, konferencia, levelezőlista, a Szent István Egyetemen belül pedig elektronikus tananyag. Könyv és közösség -- együtt. 

 

Változik a világ. Lehet, hogy nekünk is érdemes (mármint abban, amely nincs elveink ellen). Aztán majd lehet hibáztatni a környezetet is -- ha van egyáltalán értelme.

 

Mikulás Gábor

 

 

________________________________

From: katalist-bounces at listserv.iif.hu [mailto:katalist-bounces at listserv.iif.hu] On Behalf Of Bánhegyi Zsolt
Sent: Wednesday, April 04, 2007 1:26 PM
To: Mikulás Gábor; 'katalistkatalist'
Subject: Re: [KATALIST] Gyurgyak-cikk

 

Semmi gond, hiszen a blogok száma exponenciálisan nö-:))-:(,,

 

BZs

	----- Original Message ----- 

	From: Mikulás Gábor <mailto:mikulasg at t-online.hu>  

	To: 'katalist katalist' <mailto:katalist at listserv.iif.hu>  

	Sent: Wednesday, April 04, 2007 11:15 AM

	Subject: [KATALIST] Gyurgyak-cikk

	 


	Az út vége 


	Népszabadság * Gyurgyák János <http://www.nol.hu/kereses/?indexsearch39_authors%5B%5D=123550&indexsearch39_showauthors=1>   * 2007. április 4.


	Minden általam ismert statisztika, saját tapasztalatom, valamint könyvkiadó kollégáim ugyanarról a megállíthatatlannak látszó folyamatról számolnak be. A KSH szerint 2005-ben a tudományos címek száma az előző évi felére (!) csökkent. 

	 

	A Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Egyesülésének statisztikája azt mutatja, hogy a tudományos és szakkönyvek forgalma az elmúlt három évben (miközben az általános könyvforgalom valamelyest nőtt) jelentősen, mintegy 2,5 milliárd forinttal csökkent, s az utóbbi évben a szakkönyvek száma ezerrel (!) zsugorodott. Az átlagos példányszámok a tudományos művek esetében ezer, a szakkönyvek esetében ezerötszáz alá estek. Ezek a számok egyértelműen azt mutatják, hogy financiális értelemben megrendült a magyar könyvkiadó szakmának ez a része. Magyarul: piaci alapon nem érdemes ilyen kiadványokat kiadni és forgalmazni, mert ezer-ezerötszáz példány alatt - a jelenlegi árak mellett - e művek veszteségesek. Végső soron ez az igazi oka a visszaesésnek. Ezen könyvek nagy részénél fel sem merül a kockázat kérdése, ugyanis holtbiztos a bukás. Ezek után két logikus kérdést kell feltennünk: 1. Ki fizeti most már a révészt? 2. Ki az az ostoba fajankó, aki ezek után sem hagyja el a süllyedő hajót? Az első kérdésre viszonylag egyszerűen lehet válaszolni: ma senki sem akarja megfizetni a révészt, sem az olvasók (akik alapvetően mást olvasnak, ha olvasnak egyáltalán), sem a könyvtárak (Amerikában a miénknél tízszer magasabb ár mellett mindig akad kétszáz könyvvásárló könyvtár, nálunk negyvenezer forintos szakkönyvet a könyvtárak nem tudnak vagy nem hajlandók megvenni), sem a gazdasági elit (számukra marketingszempontból nem elég jó termék az alacsony példányszámú tudományos könyv), sem a civil szféra (ők maguk is támogatásra szorulnak), sem a kultúrpolitika (ha ugyan létezik nálunk egyáltalán ilyen). 

	F: ápr. 4., http://www.nol.hu/cikk/441488/

	 

--------- következő rész ---------
Egy csatolt HTML állomány át lett konvertálva...
URL: <https://listserv.niif.hu/pipermail/katalist/attachments/20070404/686c0e5e/attachment.html>