Google-digitalizálás

[Bacsa András]

Kedves Vitapartnereim! :-)

Természetesen Istvánnak igaza van abban, hogy digitalizálás és
digitalizálás között hatalmas különbségek vannak.
Tulajdonképpen ezért van az, hogy sem a Minerva Good Practice Handbook,
sem más digitalizálással foglalkozó dokumentáció nem írja le pontosan,
hogy a digitalizálási folyamatokat milyen eszközökkel és technológiával
végezzünk, csak általánosan hasznos támpontokat ad, és ajánlásokat tesz.
Az én véleményem az, hogy digitalizálni egyszer kell, de akkor jó
minőségben, rá kell szánni a megfelelő időt, és a pénzt. De hogy ez nem
csak az én magánvéleményem bizonyítja, hogy ezért korrektúráztatja a
digitalizált dokumentumait a Neumann-ház, a DIA, az Arcanum és a MEK is,
ha jól tudom!
Persze lehet úgy is, ahogyan az Observer csinálja, hogy szövegként azt
szolgáltatja, amit a karakterfelismerő program felismer, nem
korrektúráz, viszont képet is tesz mellé. Igaz, hogy a digitalizált
szövegük az előző digitalizáló műhelyekhez képest nem jó minőségű,
viszont több, mint 700 napi-, heti-, havilapot digitalizálnak naponta.
Ilyen mennyiségnél érthető, hogy elég nekik ez a szövegminőség, hiszen
végeredményben a képet szolgáltatják, a szöveg nekik csak keresésre szolgál.
Tegyük fel, hogy ilyen minőségben elméletileg sikerülhet a Google-nek a
"minden könyv digitalizálása".
De akkor mi miért nem így csináljuk? Mert nekünk nem elég ez a minőség!
(Elkerülhetetlen, hogy még a lassabb, költségesebb, de többször
korrektúrázott jó minőségű digitalizált szövegben is maradjanak hibák.)
Gondoljunk csak bele, hogy versben minden szónak milyen jelentőssége
lehet. Vajon megengedhető-e, hogy a nagy mennyiség és sebesség miatt
szinte minden versben/versszakban hiba (félrevezető, vagy más értelmet
adó értelmes szöveg) legyen? Szerintem nem. És akkor még nem is a
bonyolult, gazdag jegyzetapparátussal rendelkező kritikai kiadásokról
beszélek!
Azt pedig nagyon remélem, sehol sem gondolják majd úgy a döntéshozók,
ahogyan László írta, hogy a digitalizálást "amerikaiak ingyen
megteszik", mert az nagy naivitás lenne. Hirtelen semmi olyan nem jut az
eszembe, amit az amerikaiak ingyen, és önzetlenül tettek volna.
Ráadásul a nem amerikai országok (németek, franciák, vagy akár mi
magyarok) vajon "fizikailag be fogjuk engedni a Google-t a
könyvtárainkba", hogy tessék, digitalizálják a könyveinket, mert a mi
államilag szabályozott digitalizálási stratégiáink, digitalizáló
kutatásaink, fejlesztéseink és műhelyeink csődöt mondtak?
Lehet, hogy én vagyok nagyon globalizáció ellenes, és nem mondom, hogy
kizárólagosan az a jó, amit mi (vagy más) csinálunk, de azt se mondja
nekem senki, hogy álljon le minden országban mindenféle
könyvdigitalizálás, mert majd jönnek az okos amerikaiak, és megmutatják
nekünk, hogyan kell ezt csinálni.
Pont a legutóbbi Minerva konferencia tervezésénél döntöttünk közösen
úgy, hogy nem egy bizonyos műhely digitalizálási gyakorlatát mutatjuk
be, hanem azt, hogy különböző műhelyek hogyan végzik az egyes
digitalizálási részfolyamatokat. Remélem nem csak számomra volt nagyon
hasznos és érdekes.
Nem törtünk lándzsát az egyik technológia felett sem, hanem tanultunk
egymás hibáiból, tapasztalataiból.
Mert nincs egyetlen legjobb technológia, csak sok jó van.

Üdvözlettel:
Bacsa András
digitalizálási szakértő
---------------------
Digitize-IT Bt.