Google-digitalizálás

[kp]

Csak a mertekekrol nehany megjegyzest:

- a világ egyik, de valoszinuleg legnagyobb digitalizacios vallalata
a Thomson. Tobb szaz minosegi adatbazisuk van, rajtuk sok-sok ezer
konyv, folyoirat, pl. a The Times cimu napilap teljes anyaga (tobb mint
200 ev!). Osszevetesul: a Magyar Hirlap, vagy a Nepszabadsag kepek nelkul
kb. 100 MB-ot tesz ki egy evben, a Times ezeknel nemileg vaskosabb (raadasul
vasarnap is megjelenik, ami egymaga olyan mintha a teljes hetet egybetennek)
es ezt kell 200-zal beszorozni (jo, legyen 150, regebben bizonyara vekonyabb
volt). A Thomson 2003 eves forgalma 7 milliard USD. (Osszevetesul: a
rendszervaltas
kori magyar allamadossag 20 milliard $ volt). Leanyvallalatai kozott ott
van a Gale, az ISI, de nehany patinas konyvkiado is, pl. a nemet K. G. Saur.

- egy masik vallalkozas a Chadwick-Healey. Ok tobb mint tiz eve keszitettek
el a kozepkoraszok egyik legfontosabb forrasat, a Patrologia Latinat, aminek
a konyv-valtozata masfel teljes konyvespolcot tesz ki a konyvtarakban.

Lehete sorolni a peldakat olyan nagyszeru tudomanyos vagy kozismereti
adattarakrol
es az ezeket eloallito cegekrol, melyek a weben nem jelenenek meg, csak
fizetos formaban. Ezek nemelyike ugy keszult, ahogy azt Drotos Laci
felvazolta,
nemelyike meg ugy, ahogy Erdo Peter ersek szerint a hires stuttgarti biblia:
feherkopenyes textologusok steril szobakban patikamerlegen vizsgaljak az
egy-egy hehezet mellett szolo textologiai erveket.
Vagyis ha alaposabban korbenezunk a nagy cegek katalogusaiban rajovunk
(nekem
legalabbis ez a nagyon komoly benyomasom), hogy az amit a Google celul
kituzott,
es amit esetleg vernegyulaizmusnak gondolunk jelentos reszben mar meg is
valosult,
a nagy mennyiseg nem jelent feltetlenul rosz minoseget, es vannak a piacon
igen
komoly cegek, akik teljes mertekben felkeszultek egy ilyen projekt
kivitelezesere.

Kiraly Peter