Digitalizálás [adalek a normakoveteshez]

[Drotos Laszlo]

At 10:15 2005.01.06., Szabo G. Tibor wrote:


>Ha egy szerzõ a mûvét amúgy GPL megosztja, a szíve joga és mi mind nagyon
>örülünk neki. 

Nem oszthatja meg, amennyiben az már korábban publikálásra került. Ez 
az egyik baj a jelenlegi helyzettel. Be kellene vezetni Magyarországon
is a CC (Creative Commons) nevû intézményt a jelenlegi kizárólagos
és generálisan mindenre kötelezõ Copyright jog alternatívájaként, 
ahol a mû készítõje dönthet arról, hogy milyen jogi védelmet tart
fent az alkotása számára: 
http://en.wikipedia.org/wiki/Creative_Commons
http://creativecommons.org/license/

Ez már több országban mûködik, és szerintem a magyar könyvtári
szféra számára is elemi érdek a bevezetése iránti lobbizás, mert
különben ellehetetlenülnek a könyvtári szolgáltatások ebben a 
digitális korban.


>Hogy kései utódok netán kizárólag õsük szellemi alkotásaiból
>élnek meg, talán vitatható erkölcsileg, de ha a mûvet vagyonnak tekintjük, épp úgy jogos, mint ha magunk öröklünk festményt, ingatlant, bármit, s nem orcánk verejtékével vettük meg.

Ez a másik probléma: hogy miért öröklõdõ magán vagyontárgy az olyan 
szellemi alkotás, amelyet közpénzekbõl (írói ösztöndíjak, kutatói 
és oktatói fizetések) hoztak létre: tankönyvek, szakkönyvek, irodalmi
mûvek? Ráadásul nem is az alkotó tulajdonában van ez a "vagyon", 
hanem egyre inkább magáncégekében. A Google nagyszabású könyvtárdigitalizáló bejelentése általában pozitív visszhangot 
kapott, de ha ezt a Microsoft tette volna, akkor nagy felzúdulás
következett volna utána. Pedig így is egy magáncég kezébe kerül
több millió könyv digitális változata (illetve ezek szolgáltatási
joga), amelyek papírkiadásait eddig közkönyvtárak szolgáltatták
- reklámmentesen.

Drótos László
OSZK MEK