konyvtarak es szolgaltatasok

[MONOK Istvan]

Kedves Kollegak, es a listat hasznalo olvasok!


Az olvasoknak soha nem kell, es kellett volna konyvtartant tanulni,
igy ertheto, hogy olyan konyvtarak szolgaltatasait hasonlitjak ossze,
amelyek nem osszehasonlithatoak. A konyvtarosoknak, vagy a
konyvtarban dolgozoknak (Orlovszky Geza is volt konyvtaros) illene
ezt figyelembe venni.

Romsics Ignaccal szemelyesen is beszeltem, vitatkoztunk is, es
vitazunk is arrol, hogy az EGYETEMI konyvtar es a NEMZETI
konyvtar mikent mukodik.
Az egyetemi konyvtarak is masok es masok. Nagyon hatarozott
velemenyem van a magyarorszagi egyetemi konyvtarakrol
altalaban es egyenkent is. Altalaban nem a konyvtarakkal van a
gond, hanem azzal a szemlelettel, amelyet a legtobb tanar kepvisel:
a konyvtar a tanaroke, a hallgato meg szerezzen konyvet, ahol tud.
Ott a lakhelye szerinti dalusi/varosi/megyei konyvtar, ott az OSZK,
miert nem szolgaljak ki. Az egyetmeken egy mukodeskeptelen
tanszeki konyvtari rendszer el tovabb, es kozelharc folyik minden
ilyen lyukert. Az egyetemi konyvtarak nem onallo intezmenyek,
minden forintot ki kell sirni az egyes karoktol, akik a fejkvotat (hibas
szemlelettel beleepitettek a konyvtari tamogatast) birtokoljak. Ilyen
korulmenyek kozott nem csoda, hogy Magyarorszagon nem ugy
mukodnek az egyetemi konyvtarak, mint egyes -- hangsulyozom
csak egyes -- helyeken Europaban. (Az eletszinvonalat sem
tanacsos Svajchoz hasonlitani, de lehet peldaul Portugaliahoz, ha
valaki nem akar lepteket teveszteni.)
A kulonbozosegek persze vannak az egyetemi konyvtarak
szolgaltatasai kozott is, es ebben nagy szerepe van a
konyvtarosoknak is.
Alapveto azonban, hogy elfelejtik: konyvtar elobb volt, mint
egyetem. Ahol a sorrendet felcserelik, ott rossz a konyvtar es rossz
az egyetem. Magyarorszagon 1990 utan altalaban felcsereltek a
sorrendet.
"Bezzeg Amerikaban" -- ez itt nem Amerika, es Amerika is valtozik.
Ma mar nem vasarolnak ott sem ugy, hogy egy peldanyt  a
tanarnak, tobbet a diaknak. Amit megvesznek az egy peldany, az a
nyilvanos konyvtarban van, es nem ulhet ra elethossziglan a
professzor ur.
Ja, talan meg annyit: Amerikaban finanszirozzak az intezmenyeket,
nalunk meg nem: bevallottan is csak 75-80 % a finanszirozas
merteke. A gyakorlatban az intezmenyek meg ezt sem erzik.

A nemzeti konyvtarban nincsen sok peldanyos konyv. Nem is lehet
(1. nincs ra penz, 2. nincs ra hely, 3. nem nemzeti konyvtari feladat --
 kerem a sorrendet is figyeljek, tehat nem a mi szandekunkkal van
a gond).
A nemzeti konyvtar allomanya nem teszi lehetove azt, hogy
egyetemi konyvtar legyen, es EZERT nem is akar azza valni.
Emellett: a nemzeti konyvtar nyitvatartasa nem csokkent
(szeretnem, ha Orlovszky Geza nem jelentene ki olyan dolgokat,
amelyek utana "szarnyra kapnak"), a legtovabb nyitva tarto
konyvtarak egyike -- az europai osszehasonlitasban: a
leghosszabban nyitva tarto egyetemi konyvtar (ahogy latom a
Kongresszusi Konyvtar sincsen tovabb nyitva).
A nyugat-europai nemzeti konyvtarakban az olvasonak (igy meg
Orlovszky Gezanak sem) jut eszebe maganak masolni az egyetlen
peldanyos konyvet. Magyarorszagon: miert nem lehet masolni? (
Ugyanez volt a dohanyzassal: ott szepen orult a magyar honpolgar,
hogy ott lehet egy szep nagy varosban, es nem volt dohanyzasi
ingere, Budapesten kikerte maganak, hogy miert csak egy helyen
lehet dohanyozni a konyvtarban.)
Nem lehet masolni SEHOL a vilagon az olvasonak a nemzeti
konyvtarakban. Meg kell rendelni: a magyar nemzeti konyvtar
ebben a tekintetben a liberalisak koze tartozik. Ajanlom a franciat,
vagy akar a frankfurtit, de probalkozhatnak Becsben is a sajat
masolattal. HOSSZABB a varakozasi ido, es dragabb a
szolgaltatas -- annak ellenere, hogy az emlitett helyeken nem tervez
a fenntarto evei 50--100 millios hianyt a koltsegvetesbe.
NINCSEN olyan nemzeti konyvtar, ahol este 5 utan konyvet lehet
kerni a raktarbol, azert nincsen, mert ok sem tudnak eleg embert
megfizetni. Mi sem tudunk. Ha a raktar mukodik, az 26 ember
ugyeleti dija a fizetesen tul. 902-rol csaknem felere csokkent a
konyvtar letszama. Lehet meg elkuldeni embereket, hogy lehessen
este kilencig kerni a raktarbol, de azt is meg kellene mondani, hogy
melyik osztalyt szamoljuk fel.
Az elmult ket evben probaltunk tobb nyitvatartasi rendszert: az
olvasoi nyilvantartasok alapjan, es a gazdasagossagi szamitasok
szerint. Sokan nem tudjak elkepzelni, de csak az, hogy este nem jar
a konyvet jordo kis kocsi, az evi 4-5 millios megtakaritas (ez a
nemzeti konyvtar gyarapitasi keretenek hatod resze!!!!!!!!!!!!!)

A szemleletrol: bizony ertekvalsagban elunk. Kenyszeritve(?)
elfogadtuk azt a szamomra soha sem elfogadhato gondolatot, hogy
elso onmagunk megvalositasa: a tanar azert tanar, hogy
megvalositsa onmagat (a diak van valahol, kevesbe erdekes), az
orvos, az ugyved, az informatikus, es hat a konyvtaros is ilyen. No
meg persze a kutato is. Elnezest Geza -- hadd legyel most Te az
alanyom (ha mar az OSZK lehet) --, Te mikor fogadtal el eletedben
egy a sajat magad kitalalt kutatasi tema helyett mast, amin lelkesen
dolgoztal volna? Vagy a kutato az mas emberfajta? A kutatoi
kozossegek, intezmenyi kutatasi temak, nagyobb projektek
szetesese vajha nem ugyanazon jelenseg-sorba illeszkedik, mint a
konyvkiado konyvtaros -- elitelendo es elfogadhatalan!!! --
arroganciaja?

Nehogy barki felreertse: foglalkozzunk az OSZK-val kiemelten,
semmi kifogasom, de azt mondom -- mint az ujsagiroknak, aki
felkeszuletlenul sokszor tobbet artanak, mint hasznalnak az
intezmenynek erdeklodesukkel --, olvassa mindenki el a konyvtarra
vonatkozo jogaszabalyokat, tajekozodjon a vilagban (nem a
haverok mesei alapjan!), tajekozodjon az intezmenyi koltsegvetesi
lehetosegekrol, es utana szembesitse (1) magaban az elveit es a
valosagot, (2) szembesitse nyilvanosan az intezmenyt onmagaval.
Igy kozosen segithetunk egymason, olvasok es konyvtarosok.

Monok Istvan