"Kishijan megbukott..." gondolatkor
Horváth Sándor Domonkos
hsdhsi at ARRABONET.GYOR.HU
2001. Okt. 17., Sze, 22:44:46 CEST
Kedves Tibor,
> miniklubjava valt ez a tema, nem erintette meg egyetlen vetulete sem
> a tobbi listaolvasot. Vagy eleve a Lomtarba kerultunk?)
mint a vita "provokatora" jeleznem, a lista teljesitette a maga kuldeteset,
mert osszefutottunk paran, akiket erdekel a tema. Nem mindenkit ugyanaz
foglalkoztat, es a vitank ha a posztmodern egyik kepviselojenek tipologiajat
alkalmazom: hosszutavu, ideologisztikus jellegu. /A tipologia masik ket
valtozata az "arisztoteleszi, igazsag kideritesere torekvo" es a "karhosszig
ero, partikularis"./
>--kulonbozo parameterektol fuggoen -- csak valamilyen szazalekban --
> >10-20-45 %-ban lehetseges. Azert nem megy magasabb szintre, mert a
> >fenntarto eleve "veszteseges" tevekenysegeket is elvar a konyvtari
> >szolgaltatotol, ami sok esetben rendjen is van. ...
Ervelesuk logikajaval nincs semmi bajom, de masfajta logikak /avagy
tenylegesen hato tarsadalmi tenyezok/ is kifejtik aldasos tevekenyseguket.
Szimpatikus az elvaras, hogy a konyvtar egeszseges szervezetkent mukodjon,
de ha a rendszerszemleletunket a konyvtari rendszeren tulra - a tarsadalom
mukodeseig tagitjuk, be kell latnunk, hogy nem vonhatjuk ki magunkat annak
hatasa alol, megpedig azert nem, mert tul sok szalon kotodunk ahhoz.
> Egy olyan orszagban - rebegem hozza - ahol azt sem tudhatja a nep,
> hogy mennyibe kerult a neki rendezett cirkusz? (A kenyer arat, azt
> persze tudja...)
A nep bolcsesseget nem szabad alabecsulni. Lehet ugyan valamifele
elefantcsont-toronybol utalkozni a tomegek materialis ertekekhez tapadasan,
valojaban ez szinten tarsadalmi adottsag. Ugyanakkor ovatossagra intenek a
politikai jellegunek minositheto ervelesekkel kapcsolatban, ugyanis, amint
Pokol Bela valahol nagyon talaloan irta /szabad forditasban/: amint a
szembenallo felek a masik fel politikai ervrendszeret velik kihallani egy
szakmai ervelesbol, a szakmai vitara bezarulnak a fulek, es beallnak a
betonba ontott politikai loveszarkaikba. /Az OMIKK ugyben volt az a
benyomasom, hogy bizonyos megnyilvanulasok tag teret adtak az erosebbik
felnek arra, hogy a vitat politikai tamadaskent ertekelje, es ekkent
kezelje, a talan kedvezotlenebb terepet nyujto szakmai vita helyett. Ez
persze csak az akcentuson igazitott, a vegeredmenyen nem, am ha szemugyre
vesszuk egy masik szakma joval patinasabb epuletvel kapcsolatos hasonlo
tervek korabbi kudarcat, az adott szakmak erejet, utokepesseget is
kalkulalni kell./
> 1. Piackepesseget - nem barmi aron, pl. nem az alacsony
Ez igy is tulontul program jellegunek tunik. Ehhez erveim a kovetkezok:
A tarsadalom piacositasa az utobbi 50 evben nagy divat volt, kulonosen az
USA-ban. Elozmenyek pl. J. A. Schumpeter osztrak kozgazdasz
demokracia-elmelete, Peter Blau csereelmelete, stb. A piac hagyomanyos
ertelemben a szabadon versengo autonom szereplok terrenuma. Ezzel szemben, a
mai piac, ha csak a gazdasagot tekintjuk piacnak, bonyolult.
Szornyuseges emleku kozgazdasagi tanulmanyaimbol dreng meg, a hatarhaszon
elmelet korul, hogy inpout es outpout oldalat kulonboztettek meg a piaci
szervezeteket, es kulonbseget tettek mar aszerint is, is a bemeneti oldalon
/nyersanyag, munkaero, stb./ versenyhelyzetben volt, vagy monopol
helyzetben, avagy eppen monopoliumtol valo kiszolgaltatottsagban. A kimeneti
oldal /ertekesites/ szinten kerdeses, hogy versenyhelyzetben, vagy
monopolhelyzetben szolgaltat/ertekesit az ember. Ha ezt a felszinesen,
emlekezetbol idezett teoriat nezzuk, akkor mar azt kell latnunk, hogy a
konyvtar a bemeneti oldalon a kovetkezo helyzetben van:
1. a munkaeropiacon a lehetosege korlatozott. Korlatozza a kinalat nagysaga
es szinvonala, tovabba a kepesitesi eloirasok, valamint korlatozza a piaci
versenges, hiszen a munkaeropiacon csak meghatarozott mertekig kepes a
ber-kinalatban elmenni. Sot e teruleten a tendencia a versenyszfera elszivo
hatasa.
2. Ha jol emlekszem, valamelyikuk a "Hitel"-bol idezett. Az itt nincs. Az
Allamhaztartasi tv. a koltsegvetesi szervek penzugyi manovereit szigoruan
korlatozza. Meg ertekpapirt sem vasarolhat, nemhogy hitelt vehetne fel, stb.
3. A dokumentum-piacon bizonyos kedvezmenyek kialkudhatok, de a dokumentumok
nem potolhato dolgok /vagyis nem az van, hogy teli szalami helyett parizsit
vesz az ember, hogy sporoljon/, tehat az adott egyedi dokumentumot vagy
megvasarolja, vagy nem, igy lenyegeben a latszat ellenere monopol piacrol
gyarapit, hiszen a minosegi gyarapitas filozofiajanak megfeleloen, minden
egyes dokumentumbeszerzes szempontjabol egyetlen adasvetel tortenik, azaz
egy adott szituacioban mindig monopol pacrol beszelhetunk. /Versenges akkor
lenne, ha ugyanazon konyvet, kvazi egyidoben tobb kaido adna ki, eltero
konyveszeti minisegben es aron./
Az 1-3 alapjan nyilvanvalo, hogy a konyvtar a bemeneti oldalon mar
kiszolgaltatott. A kimeneti oldalrol viszont egyfajta "prezumtiv
armegallapitasrol" beszelhetunk, hiszen egyszeruen nem merjuk magasabbra
vinni az arakat, mint amennyit a felhasznaloi reteg velelmezetten elvisel.
Ez "piacgyanus" megoldas, de amennyiben megvizsgaljuk a kerdest, es
kikalkulaljuk a szolgaltatas tenyleges arat, tehat mondjuk a konyvtar
koltsegveteset elosztjuk az olvasok szamaval akkor lehetseges, hogy egy meg
kezelheto osszeg jon ki, pl. 3-5 ezer forint/olvaso. Azonban a konyvtari
tv. es mas jogszabalyok egy sor mentesitest adtak, korosztalyra,
foglalkozasra, stb. tekintettel. Ez jelentosen felfele tornazza az arakat.
Itt jegyzem meg, hogy a piaci logika szerint /lasd korabbi MAV-os peldat/
ilyenkor a koltsegvetesnek potolnia kellene az igy kieso osszeget. Ez
azonban eppen azert nem tortenik meg, mert kvazi ingyenes kozszolgaltatsnak
tekinti az ugyet a tv-hozo, nem pedig piacinak, mint a kozlekedest.
Eme "kontar" gazdasagi elemzes kiserlet talan ravilagit, miert ovakodnek az
amugy hallatlanul divatos "piac" fogalom hasznalatol.
hanem mert vissza kellene utasitanom
> a fizetni nem tudo felhasznalot, ha nincs olyan szisztema,
> mely a neki nyujtott szolgaltatas fizetokeptelensege miatti
> koltsegkieseset kompenzalja...
Pontosan a piacosithatatlan piacositasanak paradoxonat vazolta.
> A kiskorusag alapja a mukodesi onallosag hianya, nem konyvtaros
> mivoltunk.
> (Diogenesz azt mondana, megis a konyvtaros, mert nem verekszi ki.)
Ehhez meg ideznek Mikulas Gabornak irt utolso, a hivatkozott szakmai
illusztraciok szemelyes jellege miatt "privatban elkuldott" levelembol:
"Mit jelent a nagykorusag? A kiskorusag ellentetet. Mit jelent a kiskorusag?
A 18. eletev be nem tolteset, a korlatozott cselekvokepesseget, ill.
cselekvokeptelenseget. Mi a hasonlosag a kiskoru es a konyvtar kozott? Az,
hogy mindkettot mas tartja el, fo szabalykent egyik sem kepes onmaga
megoldani sajat letenek fenntartasat. Ergo: nagykoru csak az, aki
onfenntarto. Tehat a fenntarto
relaciojaban nagykorukent kezelesrol nem lehet szo.
Masreszt az sem varhato el, hogy "itt a penz, de mar nem is erdekel mit
csinalsz, fuss vele" hozzaallast tanusitsanak. Ugyanakkor, hallatlanul
szimpatikusan hangzik amit mond. meg is tapsolnak erte. A tenyen azonban ez
sem valtoztatna."
Amagam reszerol - legalabbis a listan - zarszokent: a Klubtagok leveleit
kinyomtattam, tobbszor elolvastam, es azota is minden alkalommal talalok
bennuk valamit, ami uj es izgalmas. Nem tudom, mas mikent van ezzel, en a
magam reszerol szamtalan levelet dobok a kukaba, mivel tartalmuk nagyon
messze all erdeklodesemtol. Aztan van olyan is, amit elolvasok, de nem
kapcsolodok a vitaba, viszont erdekel figyelemmel kiserem.
Egyebkent volt tartalmi reakcio, en ide sorolnam Racz Eva "feluton
falanszter fele" c. megszolalasat, aki - ugy tunt nekem - nem az informacio
broker kerdest tekintette a legaktualisabb szakmai gondnak. Ezzel az iskolai
konyvtarosok valoszinuleg tobben egyetertettek.
Az ember hangulata is belejatszik az effele dolgokba. Ha tul sok level
torlodott, konnyebb kezzel szelektal. A forumnak azonaban eppen az a
varazsa, hogy nem kotelezo meg odafigyelni sem. De a lehetoseg adott. A
magam reszerol koszonet erte.
Tisztelettel:
Horvath Sandor Domonkos
További információk a(z) Katalist levelezőlistáról