OMIKK

[Horvath S. D.]

Kedves Pinter Ur,

Ertem mit irt. A reakciokat is. De. Az a bizonyos "de" ott van. Fene a
partoskodasba.
Az egesz ugy rendkivul lehangolo. A politikaval szerintem csak annyi a
kapcsolata, hogy a hatalommal all osszefuggesben. Az atlag politikus legyen
akarmilyen szinu, szagu, oldali, stb. /tisztelet a kivetelnek/ nem valogat
az eszkozeiben, ha a celjat akarja elerni. A cel lehet a kósza, konok
otlettol,  a kampanycelu dolgokig barmi, amit pedig le kell gazolni az
erdekeben, az soha nem eleg nagy aldozat, hacsak... mast nem mond a
valasztasi matematika.

Jo par eve nekunk is mondtak az egyik ingatlanunkkal kapcsolatban, hogy
"miert nem eleg ott nekunk az alagsor." Mert nincs alagsor - valaszoltuk.
Akkor adnak helyette egy garazst - riposztoztak. Vegul megusztuk. Nem
politika, hanem erdek volt. Az erdek + az ero = hatalom. Legalabbis
trivialisan.
Nem a torvennyel van baj, hanem a szemlelettel. A konyvtarak fontossaga mas
psziches/logikai rendben letezik, mint ami a gyakorlatban megnyilvanul. A
rovidtavu erdek felfalja a hosszutavut. Osi paradoxon. A hatalom erdeke
altalaban rovidtavu, barki kezeben is legyen. A konyvtarak pedig hosszutavu
befektetesnek szamitanak.

Vonnegut utan: igy megy ez. A gorog tortenetiro utan: "a gyerekek jatekbol
kovel dobaljak a bekakat, a bekak komolyan megdoglenek."
Nem akarok uj ablakot nyitni a zurben, de mi volt a szakszervezeti
konyvtarakkal? Jo nehany szakmabeli tapsa mellett merultek ala a habokba.
Meg lehet nezni, hol vannak most a konyvtarosaik, mi tortent az
ingatlanokkal, stb.
A taps undorito, de a kozony remitobb. A lelki megnyomorodas jele, ha
csonben lessuk, ki mint bukik el, bizvan benne, hogy minket ekkora trauma
nem erhet. Ugyanakkor csonben lesni az esetleges lehetosegeket, kozben
lebegni a sekely, poshadt vizben, vegeredmenyben kifizetodonek tunhet.
Ugyancsak rovidtavon.
Apropo: trauma. Nem lehet jo mostansag OMIKK-osnak lenni. Ismerek olyan
intezmenyt, ahol bankarok jelentek meg, a fal vastagsagat tanulmanyozva,
onnet tudtak meg a dolgozok, hogy a fenntarto el akarja adni az ingatlant.
Az ilyesmit eleg csak egyszer atelni, es aterzi az ember, mi a szolidaritas.
Ebbe talan az is beletartozik, hogy nem hanyjuk szemere az ott dolgozoknak a
segelykialtast, es a ketsegbeeses merget. Megha neha olyan jakubinus
mondatok is leiratnak, mint a "szakma ellensege az aki...."
A szakma ellensege szerintem a polarizaltsag, a kollektiv erdekervenysites
csodje mind szakmai, mind szakszervezeti vonalon, annak felismerese, hogy
talan egyedul ki tud lobbyzni egy egy intezmeny egy kis plusz valamit, mert
a holnapi szamlak a fontosak, a holnaputan az Elfujta a szel szerzojevel
szolva, "az mar egy masik nap."

Nem tudom, az OMIKK-nak mennyire volt fontos a szakma korabban. Meg az, hogy
masokkal mi tortenik. Biztos az volt, de most ez fokozodott. Remelem, jol
zarul a tortenet. Es aztan lesz ido elgondolkodni a pszeudo-osszefogas es a
tenyleges osszefogas kulonbsegen, a valtoztatas lehetosegein. Vagy fog ez
erdekelni akkor meg valakit?

Tisztelettel:
Horvath Sandor Domonkos