eszme-csere

[Mikulas Gabor]

Kedves Kollegak,
erdekes erzes "targy" lenni egy eszmecsereben. Mivel azonban a szemelyes 
megszolitas is megtortent, batorkodom ovatosan eggyel novelni decemberi 
katalistos megjeleneseim szamat. Aki e level kapcsan a marketing puszta 
targyanak erzi magat, attol elnezest kerek, es kerem, torolje e levelet.

Jol esik elismero szavakat olvasni, leszamitva, ha azok ironiaba is torkollnak. 
De nyilvan ez is szolgal tanulsagokkal; tanuljunk attol, akitol csak lehet. 
Egyebirant kar lenne tagadni a pr- es marketingeszkozok alkalmazasat akar 
a Kataliston is. Sokszor irok ennek fontossagarol, s ha nem tennem a 
gyakorlatban, akkor a szoveg hiteltelen lenne.

Mas szempontbol nezve a dolgot: mindenki el az emlitett lehetosegekkel, 
legfeljebb nem tudatosan, vagy nem igy nevezi a tevekenyseget. A kulonfele 
kozossegek ezt eltero modon toleraljak. Szamtalan gazdasagi lap
ezt kb. ugy fogalmazza meg, hogy a hozzaszolasban, cikkben nem lehet reklam,
de szerepelhet benne a mondanivalo megerteset segito ceg- vagy termek- es 
szolgaltatasnev. (Itt tekintsunk el ezoktol a pr-cikknek csufolt etikatlansagokrol,
melyekert a megbizo fizet a megjelenesert. Ez ugyanis fizetett hirdetes, es 
nem pr.) En a Kataliston 99%-ban pr-t es nem marketinget folytatok. (Akit 
erdekelnek az idevago terminologiai anomaliak, kerem a maganba jelezze.) Amikor 
tulleptem ezt a hatart, a moderator kozbe is szolt. Igy utolag egyre inkabb 
erzem, hogy igaza volt. 

A konyvtari es gazdasagi lapok tulnyomo reszt elfogadjak cikkeimet. A nehany
elutasitas indoka egy esetben sem az onreklam-gyanu volt. Interjuk eseteben is 
sikerul a korrekt viszonyokat beloni. 

Eddig is es ezutan is koszonettel fogadok minden kritikat tevekenysegeimmel es 
irasaimmal kapcsolatban, mert sokat tanulok altaluk. Ehhez azonban praktikus 
pontosan megjelölni a kritika targyat. Pl. hogy mit forditottam felre, hol nem adtam 
meg a pontos hivatkozast. (Nehany hete ujraolvastam egy 8 eve megjelent cikkemet,
s elszornyedtem a benne talalt hibaktol. Noha ilyen bizonyara massal is elofordul,
nem csokkenti a kinos erzest ilyen esetekkel kapcsolatban.) Nem vagyok tul jo
fordito, tehat egyaltalan nem tartom lehetetlennek, hogy ezt vagy azt helytelenul 
magyaritottam. A konkretum egyebkent konferencia eseten sem nelkulozendo. 
Joval hitelesebb ugyanis az a kritika, kommentar, amely resztvevotol szarmazik. 
(A MIBE konferenciaja egyebkent -- a resztvevok dokumentalt visszajelzese szerint 
-- igen sikeresnek tekintheto, es nagy biztatas a jovore nezve.) (Persze, tudom, 
tudom, a kerdoiv kitoltatese es az adatok elemzese marketing-fogas.)

Formajaban joggal kritizalt honlapomon minden esetben fel van tuntetve az adott
cikk forrasa, s barki lathatja, hogy az szakfolyoiratban, napilapban vagy mas 
egyebutt jelent meg. Nem hiszem, hogy ezzel barkit is atvagnek vagy csusztatnek.
(Honlapom attervezese egyegkent hetek ota folyik, remelem, hogy e jogos vadpont 
alol rovidesen, meg az iden mentesulni fogok.)

A csusztatasos erveles nem kenyerem, s gyakran azert ismetlem meg a partner
szavait sajatjaimal, hogy kideruljon; jol ertettem-e azokat. Mint e forumon tobbszor
elismertem, kovettem el ebbeli hibakat. De azert igyekszem.

Azt sem kell tagadnom, hogy mas konyvtarkepet hasznalok, mint sokan masok. 
Nekem pl. tetszik az ALA-fele vagy a Maurice Line altal hasznalt library = managing
information resources for people (kb.: konyvtar = informacios szolgaltatasok 
menedzselese emberek szamara). Ha e definiciok veszelyesek, javaslom,
hogy az emlitettekkel konzultaljon, vagy mutasson ra forditasbeli tevedesemre.
Egyuttal vallom, hogy nagyon sok konyvtardefinicio letezik, amelyeket en ugyan
nem vallok, de engem nem sertenek es nem tartom veszelyesnek oket. (Elnezest,
ha e kijelentessel tulzottan liberalis lennek.)
Amennyiben a definiciok sajatos ertelmezese az irritalo vagy kozveszelyes, akkor
ezt erdemes vizsgalni ervekkel es ellenervekkel. De amellett, hogy szerintem joval
tobb dologban ertunk egyet, mint amennyiben nem, minden bizonnyal fenn fog 
maradni az ertelmezes pluralizmusa. A lista vitai tanusitjak, hogy lehet egymas 
eltero elkepzeleseit figyelembe veve is eszmet cserelni. 

Egy alapkerdesem maradt. Noha pr-t vegzek, marketing alkalmazasaert kaptam 
vadakat, pedig a Katalist tagjai nekem "eladasaimat tekintve" nem, vagy csak
alig az en piacom. (A gazdasagi sajtoban pedig nem vadolnak.) Ellenkezoleg:
tobb Katalist-tagnak sikerult egyes projektekben munkat adni. 

A dolog okat en az alabbiakban latom (elnezest kerek mindenkitol, akinek 
konyoken jonnek ki az alabbi gondolatok):  
mint konyvtaros vegzettseggel es gyakorlattal rendelkezo piaci urt latok a 
gazdasagi szempontbol ertekes informacios piacon. Tudom, hogy a konyvtarosok 
potencialisan alkalmasak lehetnek ezen ur betoltersere IS. (Ezzel egyaltalan
nem mondom, hogy a "hagyomanyos" feladatok elhanyagolandok, amellett, 
hogy nehany atertekelendo, vagy aranyaiban csokkentendo.) Javaslom, tehat,
hogy a konyvtarosok a jelenleginel batrabban lepjenek erre a piacra, amely 
segithet a konyvtaros imazs megujitasaban, szinesiteseben, bevetelszerzesben,
es ami a legfontosabb: a tapasztalatgyujtesben, tanulasban. 
A piac termeszete szerint az ur igeny nem marad sokaik kielegizetlen. Ha a 
konyvtarosok nem lepnek, lep helyettuk mas. En sajnalnam...

Allaspontom helyessegerol vagy helytelensegerol tovabbra is szivesen vallalok 
eszmecseret, de hogy masokat feleslegesen ne bosszantsak, igyekszem 
visszafogni magam. Egyuttal jelentem, hogy a Katalist decemberi statisztikaja 
szerint mar tobben meg is eloztek a levelmennyiseget tekintve!

Udvozlettel,
Mikulas Gabor