Re: Tovább: idézet-probléma

[Kereki Judit]

----- Original Message -----
From: Csabay Károly <csabay at LUDENS.ELTE.HU>
To: <KATALIST at LISTSERV.IIF.HU>
Sent: Wednesday, April 18, 2001 12:41 PM
Subject: Tovább: idézet-probléma


> ----------
> Feladó:  info[SMTP:info at artisjus.com]
> Elküldve:  2001. április 17. 12:53
> Címzett:  csabay at ludens.elte.hu
> Tárgy:  Re: idézet-probléma
>
> Tisztelt Levélírónk!
>
> Érdeklõdését köszönjük, és arra az alábbiakban válaszolunk. Felhívjuk
> szíves figyelmét arra, hogy a válasz kizárólag az Ön elektronikus
> levelében megadott tájékoztatáson alapul. A leírtakat tényként fogadjuk
> el. Jogvitára utaló kérdésekre nem áll módunkban válaszolni, és
> véleményünk ilyen célra (bírósági, más hatósági eljárásban, vagy ilyen
> eljárást megelõzõ egyeztetés során) nem használható fel. Térítési díj
> nélkül adott válaszunk nem tekinthetõ sem jogi szolgáltatás nyújtásának
> (ügyvédi tanácsadásnak), sem pedig hatósági állásfoglalásnak. Az
> Artisjus keretei között folytatott közös jogkezelési tevékenység során
> összegyûjtött szerzõi jogi szakértelem alapján igyekszünk az alábbi
> véleménnyel a szerzõi jog, különösen a zenei közös jogkezelés
> kérdéseiben az eligazodást elõsegíteni.
>
>
> Tisztelt Csabay Károly Úr!
>
>
> Elõször is szeretnénk megköszönni, hogy levele elküldése elõtt
> részletesen utánanézett a vonatkozó szerzõi jogi szabályozásnak. Mivel a
> felvetett problémára valóban az Ön által idézett jogszabályhelyek
> irányadók, a kérdést ezen általánosan megfogalmazott szabályoknak a
> szerzõi jog alapelveivel összhangban történõ további,  az adott helyzet
> összes körülményére tekintettel lévõ értelmezésével lehet csak
> megválaszolni. Azonban amint azt a fentiekben olvasható általános
> tájékoztató is tartalmazza, állásfoglalásunkkal mi csak néhány támpontot
> tudunk adni a jogértelmezéshez, melyek semmilyen hatóságot, bíróságot
> semmilyen eljárásban nem kötnek. Mindezek figyelembevételével
> véleményünk a következõ.
>
> 1.
> Az idézés szabályait a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
> (Szjt.) a szabad felhasználások rendszerébe illesztve tartalmazza, azaz
> az idézéshez nem szükséges sem szerzõi engedély beszerzése, sem
> díjfizetés. Mindennek elõfeltétele, hogy az idézés az Szjt-ben írt
> feltételeknek megfelelõ módon történjék. Ezeket a feltételeket a törvény
> két szinten fogalmazza meg.
>
> Az Szjt. 33.§ (2) bekezdése olyan általános szabályokat tartalmaz,
> melyek minden szabad felhasználás esetén, így az idézésre vonatkozóan is
> alkalmazandók. Ezek alapján az egyébként szabad felhasználásnak minõsülõ
> cselekmény is csak annyiban megengedett, amennyiben
>
> - nem sérelmes a mû rendes felhasználására,
> - indokolatlanul nem károsítja a szerzõ jogos érdekeit,
> - megfelel a tisztesség követelményeinek,
> - nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férõ
> célra.
>
> További részletszabályokat, feltételeket tartalmaznak a törvénynek az
> idézésre vonatkozó - a fenti általános szabályokhoz képest - különös
> rendelkezései, melyek értelmében az idézés csak
>
>  - az átvevõ mû jellege és célja által indokolt terjedelemben,
> - az eredeti által híven,
> - a forrás és a szerzõ megnevezésével
>
> történhet (Szjt. 34. § (1)).
>
> 2. Az idézetekkel kapcsolatban utal levelében az alábbi problémára: "A
> szerzõi jogi törvény nyilván nem kívánja gátolni késõbbi mûvekben magyar
> szavak használatát. Kell legyen tehát valamekkora jóhiszemûen eldönthetõ
> korlát, amelynél nagyobb terjedelmû egybeesés esetén a késõbb
> keletkezett mûben található részletet idézetnek kell tekinteni. Errõl
> azonban a törvény nem rendelkezik (az indoklás sem utal ilyesmire)."
>
> Véleményünk szerint az Szjt.-bõl logikai úton levezethetõ, hogy a
> mûrészlet legkisebb terjedelme, mellyel kapcsolatban az idézés
> szabályait alkalmazni lehet, csak a mû olyan részlete lehet, amely
> önmagában is egyéni, eredeti módon megformált tartalomként azonosítható,
> s ily módon a szerzõi jog védelme alatt áll (az Szjt. 1. § (3) bekezdése
> a szerzõi jogi védelem feltételeként ugyanis csak azt írja elõ, hogy "A
> szerzõi jogi védelem az alkotást a szerzõ szellemi tevékenységébõl
> fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.") Nyilvánvalóan nem
> esnek ebbe a kategóriába a magyar nyelv önálló szavai, de egy egyéni,
> azonosítható mondat, vagy például egy mû címe, ha az sajátos jellegû,
> már állhat a szerzõi jog védelme alatt.
>
>
> 3. A másik, levelébe foglalt kérdés: "Továbbá eldöntendõ, hogy a törvény
> alkalmazása során mit kell tenni abban az esetben, ha a két részlet
> egybeesése nem idézési szándék, hanem véletlen következménye, amikor
> esetleg a késõbbi szerzõ a korábban megjelent részletet nem is ismerte."
>
> Amennyiben egy szerzõi mû részlete a puszta véletlen folytán megegyezik
> egy másik szerzõi mû részletével - hozzá kell tennünk: ez értelemszerûen
> csak nagyon ritka és kivételes esetben, nagyon rövid részleteknél
> fordulhat elõ -, álláspontunk szerint a fent idézett jogszabályhely
> alapján a szerzõk külön-külön kifejtett szellemi alkotótevékenysége
> folytán mindkét mûrészlet a szerzõi jog védelme alatt áll. Ilyen
> esetekben e részletet mindkét szerzõ saját szerzõi jogán használhatja
> fel, az idézés szabályait tehát nem kell alkalmazni. Megjegyezzük, hogy
> még az is elképzelhetõ, hogy két szerzõ egy harmadik, közös forrásból
> merít tudatosan vagy öntudatlanul.
>
> Véleményünket a "válasz / reply" menüpont alkalmazásával készített
> elektronikus üzenetbe foglaltuk. Így bizonyosak lehetünk abban, hogy a
> válasz arra az elektronikus levélcímre érkezik, ahonnan az eredeti
> üzenetet is küldték. Kérjük, hogyha ennek ellenére nem az eredeti
> üzenetet küldõ személy kapná meg /nyitná ki üzenetünket, szíveskedjen
> azt - ha erre módja van - a valódi címzettnek továbbítani.
>
> Üdvözlettel:
>
> Artisjus Jogi Fõosztály
>
> Ui.: Ezúton hozzájárulunk ahhoz, hogy jelen állásfoglalásunkat
> közzétegyék az említettt internetes levelezõlistán. Kérjük, hogy
> amennyiben erre sor kerülne, az állásfoglalás bevezetõ formulát is
> tartalmazó teljes szövegét tegyék közzé.
>
> Csabay Károly wrote:
>
> > T. Cím!
> >
> > Az itt mellékelt levelet a könyvtárosok szakmai listájára készítettem,
> > de megtisztelne, ha az Önök véleményét is megismerhetném a kérdésben.
> > A probléma a levélbõl világosan kiderül.
> >
> > Fáradozásaikat elõre is köszönöm.
> >
> > Tisztelettel
> >
> > Csabay Károly
> >
> >
> >
> >
> > esülnek védelemben." Márai Sándor 1989-ben halt meg. A
> > törvény sehol sem utal arra, hogy a "részlet" mekkora lehet, sem
> > önmagában mérve, sem bármelyik mûhöz viszonyítva.
> >
> > Ezek idáig tények. Amiért a kollégák véleményét kérdezem, az a
> > következõ probléma. Bármely mû részlete annak egyetlen szava is. A
> > szerzõi jogi törvény nyilván nem kívánja gátolni késõbbi mûvekben
> > magyar szavak használatát. Kell legyen tehát valamekkora jóhiszemûen
> > eldönthetõ korlát, amelynél nagyobb terjedelmû egybeesés esetén a
> > késõbb keletkezett mûben található részletet idézetnek kell tekinteni.
> > Errõl azonban a törvény nem rendelkezik (az indoklás sem utal
> > ilyesmire); kérdésem, hogy az idézett két mondat Önök szerint átlépi-e
> > ezt a korlátot, azaz idézett-e Esterházy Péter.
> >
> > Továbbá eldöntendõ, hogy a törvény alkalmazása során mit kell tenni
> > abban az esetben, ha a két részlet egybeesése nem idézési szándék,
> > hanem véletlen következménye, amikor esetleg a késõbbi szerzõ a
> > korábban megjelent részletet nem is ismerte. A konkrét esetben Önök
> > szerint feltételezhetõ-e, hogy Esterházy nem ismerte a Márai-mûvet, és
> > a két mondat gyakorlatilag teljes egybeesése a véletlennel
> > magyarázható? Ehhez a kérdéshez tartozik még, hogy a véletlen ténye
> > mentesíti-e a jogosulatlan felhasználót.
> >
> > Meg lennék tisztelve, ha a fentiekkel kapcsolatban a szerzõi jogi
> > kérdésekben is jártas kollégák illetve bármelyik nagyra becsült
> > kollégám közzétenné véleményét.
> >
> > Köszönettel
> >
> > Csabay Károly
> > mb. igazgató
> > ELTE BTK KK
>