Tovább: idézet-probléma

[Csabay Károly]

----------
Feladó:  info[SMTP:info at artisjus.com]
Elküldve:  2001. április 17. 12:53
Címzett:  csabay at ludens.elte.hu
Tárgy:  Re: idézet-probléma

Tisztelt Levélírónk!

Érdeklõdését köszönjük, és arra az alábbiakban válaszolunk. Felhívjuk
szíves figyelmét arra, hogy a válasz kizárólag az Ön elektronikus
levelében megadott tájékoztatáson alapul. A leírtakat tényként fogadjuk
el. Jogvitára utaló kérdésekre nem áll módunkban válaszolni, és
véleményünk ilyen célra (bírósági, más hatósági eljárásban, vagy ilyen
eljárást megelõzõ egyeztetés során) nem használható fel. Térítési díj
nélkül adott válaszunk nem tekinthetõ sem jogi szolgáltatás nyújtásának
(ügyvédi tanácsadásnak), sem pedig hatósági állásfoglalásnak. Az
Artisjus keretei között folytatott közös jogkezelési tevékenység során
összegyûjtött szerzõi jogi szakértelem alapján igyekszünk az alábbi
véleménnyel a szerzõi jog, különösen a zenei közös jogkezelés
kérdéseiben az eligazodást elõsegíteni.


Tisztelt Csabay Károly Úr!


Elõször is szeretnénk megköszönni, hogy levele elküldése elõtt
részletesen utánanézett a vonatkozó szerzõi jogi szabályozásnak. Mivel a
felvetett problémára valóban az Ön által idézett jogszabályhelyek
irányadók, a kérdést ezen általánosan megfogalmazott szabályoknak a
szerzõi jog alapelveivel összhangban történõ további,  az adott helyzet
összes körülményére tekintettel lévõ értelmezésével lehet csak
megválaszolni. Azonban amint azt a fentiekben olvasható általános
tájékoztató is tartalmazza, állásfoglalásunkkal mi csak néhány támpontot
tudunk adni a jogértelmezéshez, melyek semmilyen hatóságot, bíróságot
semmilyen eljárásban nem kötnek. Mindezek figyelembevételével
véleményünk a következõ.

1.
Az idézés szabályait a szerzõi jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény
(Szjt.) a szabad felhasználások rendszerébe illesztve tartalmazza, azaz
az idézéshez nem szükséges sem szerzõi engedély beszerzése, sem
díjfizetés. Mindennek elõfeltétele, hogy az idézés az Szjt-ben írt
feltételeknek megfelelõ módon történjék. Ezeket a feltételeket a törvény
két szinten fogalmazza meg.

Az Szjt. 33.§ (2) bekezdése olyan általános szabályokat tartalmaz,
melyek minden szabad felhasználás esetén, így az idézésre vonatkozóan is
alkalmazandók. Ezek alapján az egyébként szabad felhasználásnak minõsülõ
cselekmény is csak annyiban megengedett, amennyiben

- nem sérelmes a mû rendes felhasználására,
- indokolatlanul nem károsítja a szerzõ jogos érdekeit,
- megfelel a tisztesség követelményeinek,
- nem irányul a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férõ
célra.

További részletszabályokat, feltételeket tartalmaznak a törvénynek az
idézésre vonatkozó - a fenti általános szabályokhoz képest - különös
rendelkezései, melyek értelmében az idézés csak

 - az átvevõ mû jellege és célja által indokolt terjedelemben,
- az eredeti által híven,
- a forrás és a szerzõ megnevezésével

történhet (Szjt. 34. § (1)).

2. Az idézetekkel kapcsolatban utal levelében az alábbi problémára: "A
szerzõi jogi törvény nyilván nem kívánja gátolni késõbbi mûvekben magyar
szavak használatát. Kell legyen tehát valamekkora jóhiszemûen eldönthetõ
korlát, amelynél nagyobb terjedelmû egybeesés esetén a késõbb
keletkezett mûben található részletet idézetnek kell tekinteni. Errõl
azonban a törvény nem rendelkezik (az indoklás sem utal ilyesmire)."

Véleményünk szerint az Szjt.-bõl logikai úton levezethetõ, hogy a
mûrészlet legkisebb terjedelme, mellyel kapcsolatban az idézés
szabályait alkalmazni lehet, csak a mû olyan részlete lehet, amely
önmagában is egyéni, eredeti módon megformált tartalomként azonosítható,
s ily módon a szerzõi jog védelme alatt áll (az Szjt. 1. § (3) bekezdése
a szerzõi jogi védelem feltételeként ugyanis csak azt írja elõ, hogy "A
szerzõi jogi védelem az alkotást a szerzõ szellemi tevékenységébõl
fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg.") Nyilvánvalóan nem
esnek ebbe a kategóriába a magyar nyelv önálló szavai, de egy egyéni,
azonosítható mondat, vagy például egy mû címe, ha az sajátos jellegû,
már állhat a szerzõi jog védelme alatt.


3. A másik, levelébe foglalt kérdés: "Továbbá eldöntendõ, hogy a törvény
alkalmazása során mit kell tenni abban az esetben, ha a két részlet
egybeesése nem idézési szándék, hanem véletlen következménye, amikor
esetleg a késõbbi szerzõ a korábban megjelent részletet nem is ismerte."

Amennyiben egy szerzõi mû részlete a puszta véletlen folytán megegyezik
egy másik szerzõi mû részletével - hozzá kell tennünk: ez értelemszerûen
csak nagyon ritka és kivételes esetben, nagyon rövid részleteknél
fordulhat elõ -, álláspontunk szerint a fent idézett jogszabályhely
alapján a szerzõk külön-külön kifejtett szellemi alkotótevékenysége
folytán mindkét mûrészlet a szerzõi jog védelme alatt áll. Ilyen
esetekben e részletet mindkét szerzõ saját szerzõi jogán használhatja
fel, az idézés szabályait tehát nem kell alkalmazni. Megjegyezzük, hogy
még az is elképzelhetõ, hogy két szerzõ egy harmadik, közös forrásból
merít tudatosan vagy öntudatlanul.

Véleményünket a "válasz / reply" menüpont alkalmazásával készített
elektronikus üzenetbe foglaltuk. Így bizonyosak lehetünk abban, hogy a
válasz arra az elektronikus levélcímre érkezik, ahonnan az eredeti
üzenetet is küldték. Kérjük, hogyha ennek ellenére nem az eredeti
üzenetet küldõ személy kapná meg /nyitná ki üzenetünket, szíveskedjen
azt - ha erre módja van - a valódi címzettnek továbbítani.

Üdvözlettel:

Artisjus Jogi Fõosztály

Ui.: Ezúton hozzájárulunk ahhoz, hogy jelen állásfoglalásunkat
közzétegyék az említettt internetes levelezõlistán. Kérjük, hogy
amennyiben erre sor kerülne, az állásfoglalás bevezetõ formulát is
tartalmazó teljes szövegét tegyék közzé.

Csabay Károly wrote:

> T. Cím!
>
> Az itt mellékelt levelet a könyvtárosok szakmai listájára készítettem,
> de megtisztelne, ha az Önök véleményét is megismerhetném a kérdésben.
> A probléma a levélbõl világosan kiderül.
>
> Fáradozásaikat elõre is köszönöm.
>
> Tisztelettel
>
> Csabay Károly
>
>
>
>
> esülnek védelemben." Márai Sándor 1989-ben halt meg. A
> törvény sehol sem utal arra, hogy a "részlet" mekkora lehet, sem
> önmagában mérve, sem bármelyik mûhöz viszonyítva.
>
> Ezek idáig tények. Amiért a kollégák véleményét kérdezem, az a
> következõ probléma. Bármely mû részlete annak egyetlen szava is. A
> szerzõi jogi törvény nyilván nem kívánja gátolni késõbbi mûvekben
> magyar szavak használatát. Kell legyen tehát valamekkora jóhiszemûen
> eldönthetõ korlát, amelynél nagyobb terjedelmû egybeesés esetén a
> késõbb keletkezett mûben található részletet idézetnek kell tekinteni.
> Errõl azonban a törvény nem rendelkezik (az indoklás sem utal
> ilyesmire); kérdésem, hogy az idézett két mondat Önök szerint átlépi-e
> ezt a korlátot, azaz idézett-e Esterházy Péter.
>
> Továbbá eldöntendõ, hogy a törvény alkalmazása során mit kell tenni
> abban az esetben, ha a két részlet egybeesése nem idézési szándék,
> hanem véletlen következménye, amikor esetleg a késõbbi szerzõ a
> korábban megjelent részletet nem is ismerte. A konkrét esetben Önök
> szerint feltételezhetõ-e, hogy Esterházy nem ismerte a Márai-mûvet, és
> a két mondat gyakorlatilag teljes egybeesése a véletlennel
> magyarázható? Ehhez a kérdéshez tartozik még, hogy a véletlen ténye
> mentesíti-e a jogosulatlan felhasználót.
>
> Meg lennék tisztelve, ha a fentiekkel kapcsolatban a szerzõi jogi
> kérdésekben is jártas kollégák illetve bármelyik nagyra becsült
> kollégám közzétenné véleményét.
>
> Köszönettel
>
> Csabay Károly
> mb. igazgató
> ELTE BTK KK