idézet-probléma

[Csabay Károly]

--------- következő rész ---------

T. Lista!

Gondolkoztam rajta, de úgy érzem, a kérdés nem "offtopic", ezért bátorkodom az alábbiakkal kapcsolatban a könyvtárosszakma állásfoglalását kérni.

Kollégámmal, Király Miklóssal a következő felfedezést tettük:

Márai Sándornak Ami a naplóból kimaradt 1945-1946 c. könyvének Torontóban a Vörösvárynál kiadott első kiadásának (a magyarországi megjelenés éve 1992) 308. oldalán ez olvasható:

"Nincs nekem a zsidókkal semmi bajom. Csak a szemtelen és tisztességtelen emberekkel van bajom, akik között feltűnően sok a zsidó."

Márainál ez a naplójegyzet külön gondolati egység, a megelőző bejegyzés alapján tudható, hogy Radnótival kapcsolatban jut eszébe.

Ez az egyik adat. A másik adat a következő:

Esterházy Péternek Harmonia caelestis c. Budapesten a Magvetőnél 2000-ben megjelentetett könyvének 598. oldalán ezt találjuk:

"Nincs nekem a zsidókkal semmi bajom. Csak a szemtelen és tisztességtelen emberekkel van bajom, akik közt föltűnően sok a zsidó."

A két szöveg közötti különbség (között - közt és feltűnően - föltűnően) nem tekinthető érdeminek. Esterházynál a két mondat egy visszaemlékezés keretében jelenik meg az író édesanyja szájába adva. A részlet egy olyan jelenet, melynek során az író édesanyja egy becstelennek bemutatott zsidó emberrel találkozik, és ennek kapcsán mondja a fentieket. Esterházy semmilyen eszközzel nem utal arra, hogy idézetet használna.

Márai elsőbbsége életkori okból nem lehet kérdéses.

A szerzői jogról szóló törvény 12. § (1) bek. szerint "A mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén a szerzőt meg kell jelölni." Ezzel összhangban a 34. § (1) bek. így rendelkezik: "A mű részletét [...] a forrás valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti." A törvény 31. § (1) bek. kimondja, hogy "A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben." Márai Sándor 1989-ben halt meg. A törvény sehol sem utal arra, hogy a "részlet" mekkora lehet, sem önmagában mérve, sem bármelyik műhöz viszonyítva.

Ezek idáig tények. Amiért a kollégák véleményét kérdezem, az a következő probléma. Bármely mű részlete annak egyetlen szava is. A szerzői jogi törvény nyilván nem kívánja gátolni későbbi művekben magyar szavak használatát. Kell legyen tehát valamekkora jóhiszeműen eldönthető korlát, amelynél nagyobb terjedelmű egybeesés esetén a később keletkezett műben található részletet idézetnek kell tekinteni. Erről azonban a törvény nem rendelkezik (az indoklás sem utal ilyesmire); kérdésem, hogy az idézett két mondat Önök szerint átlépi-e ezt a korlátot, azaz idézett-e Esterházy Péter.

Továbbá eldöntendő, hogy a törvény alkalmazása során mit kell tenni abban az esetben, ha a két részlet egybeesése nem idézési szándék, hanem véletlen következménye, amikor esetleg a későbbi szerző a korábban megjelent részletet nem is ismerte. A konkrét esetben Önök szerint feltételezhető-e, hogy Esterházy nem ismerte a Márai-művet, és a két mondat gyakorlatilag teljes egybeesése a véletlennel magyarázható? Ehhez a kérdéshez tartozik még, hogy a véletlen ténye mentesíti-e a jogosulatlan felhasználót.

Meg lennék tisztelve, ha a fentiekkel kapcsolatban a szerzői jogi kérdésekben is jártas kollégák illetve bármelyik nagyra becsült kollégám közzétenné véleményét.

Köszönettel

Csabay Károly
mb. igazgató
ELTE BTK KK