digitalizálás

[Csabay Károly]

Kedves Kollégák!

Schlemmer Balázs leveléhez kívánok hozzászólni:

Mindenekelõtt kijelentem, hogy ELLENZEM a könyvtári dokumentumok akár részleges, akár teljes digitalizálását. Megpróbálom összefoglalni érveimet:

1.      A könyvtárnak ez nem feladata. Könyvtáraink tevékenységét lényegében az 1997. évi CXL. törvény irányítja, mely egyrészt

1.a.    a könyvtárat úgy definiálja, mint "könyvtári dokumentumok rendszeres gyûjtését, feltárását, megõrzését és használatát biztosító szervezet"-et;

másrészt

1.b.    55. §-ában felsorolja a (nyilvános) könyvtár alapfeladatait, és itt a reprográfia digitalizálás útján nem szerepel;

jóllehet a törvényhely ((2). bek.) engedélyt ad arra, hogy "a fenntartó kiegészítõ feladatokat is meghatározhas"-son,

ez utóbbi lehetõség sem ad módot a digitalizálásra, mert ez a szerzõi jogba ütközik. (Ez a körülmény azért lényeges, mert törvényt senki nem negligálhat, mondván: "én nem vagyok nyilvános könyvtár".) A vonatkozó 1999. LXXVI. tv. 18. § (1) bek. szerint ugyanis "a szerzõ kizárólagos joga, hogy [] mûvét többszörözze. ... Többszörözés: ... (b) egy vagy több másolat készítése a rögzítésrõl."

A mû digitalizálása éppen kimeríti ezt a kondíciót, ennélfogva tilos.

3.      Nincs mód a szerzõi jogi törvény engedményének alkalmazására (35. § (4) bek.: "A célnak megfelelõ módon és mértékig saját célra ... is készíthetõ másolat, ha az ... (b) ... a nyilvános könyvtári ellátás céljára készül"), tudniillik:

3.a.    a digitalizált másolat természeténél fogva nem biztosít(hat)ja a törvény által megkívánt "megfelelõ mérték" korlátozás megtartását, hiszen egy digitalizált másolat potenciálisan végtelen sok példányt jelent;

3.b.    a digitalizálással nyert példánnyal / példányokkal a könyvtár ezután nem csinálhat semmit, mert

3.b.1.  nem kölcsönözheti a 39. § miatt, hiszen a mû ekkorra "számítástechnikai eszközökkel mûködtetett adattár"-rá vált;

3.b.2.  nem sugározhatja a sugárzásra vonatkozó általános tilalom miatt (26. § (1) bek. és k.).

Egy könyvtár természetesen megteheti, hogy az összes érintett mû esetében megvásárolja ezeket a jogokat (erre több lehetõsége is van), illetve megvásárolja azt a munkaerõt, amellyel a digitalizálás nem csekély munkáját elvégezteti. Fel kell viszont ilyenkor tennünk az obligát kérdést, különösen közkönyvtár esetében, hogy ennek a könyvtárnak a vezetõje jól használja-e föl "az adófizetõk pénzét".

Az a véleményem, hogy ha egy könyvtárnak annyi pénze van, hogy fontolgathatja egy ilyen hatalmas vállalkozás beindítását, akkor helyesebben teszi, ha ezeket a forrásokat alapfeladatainak fejlesztésére fordítja (gyûjteménygyarapítás, részdokumentumok feltárása, számítástechnikai és egyéb szolgáltatásainak kibõvítése, bibliográfiák megjelentetése, tezauruszépítés stb.). Ezek a projektek is "szépen viszik a pénzt".

Tisztelettel

Csabay Károly
igazgatóhelyettes
ELTE BTK KK