Szolnoki ea - Ékezetes

[Taka'ts Be'la]

ELEKTRONIKUS DOKUMENTUMOK A HELYISMERETI GYŰJTEMÉNYEKBEN


címmel országos szakmai napokat rendezett szeptember 7-8-án a Magyar
Könyvtárosok Egyesülete Helyismereti Könyvtárosok Szervezete és
Bibliográfiai Szekciója Szolnokon, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy
Ferenc Könyvtárban.
Nem igazán hálás dolog, ha az eseményekről a szervező-előadónak kell
beszámolnia, de több résztvevő bíztatására megkísérlem összefoglalni, mire
igyekeztem a fenti cím ürügyén felhívni a megjelent kollégák figyelmét.
Az előadás első szakasza az Interneten megjelenő és folyamatosan bővülő
helyismereti információk, dokumentumok kezelésének és szolgáltatásának
kérdéskörével foglalkozott.
Három (fél)megoldást próbáltam vázolni. A legprimitívebb pusztán felhívja a
figyelmet arra, hogy a világhálón ilyen jellegű információk is találhatók,
ill. automatikussá teszi ezek elérését [ld.:
http://www.vfmk.hu/megye/megye.htm; és pl.: http://www.vfmk.hu/megye/
Abadszalok/a1net.htm]. A különböző keresőprogramok (AltaVizsla, Heuréka)
használatának leegyszerűsítése ill. a leginformatívabb (és megtalált) linkek
összegyűjtése talán hozzásegíti felhasználóinkat a csak itt elérhető
információk megtalálásához, egyáltalán az eszköz használatához.
A megoldás azért "fél", mert a keresőrobotok közel sem 100%-os
hatékonysággal dolgoznak, s az információk megőrzéséről, feltárásáról ez
esetben szó sem lehet.
Az utóbbi hiányosság kiküszöbölhető, ha az Interneten elérhető elektronikus
dokumentumokat a Neumann Ház példája nyomán, a WebKat.Hu-hoz hasonlóan
feltárjuk integrált könyvtári rendszereinkbe, vagy valamilyen adatbázisba.
Ezt a megoldást könyvtárunkban nem alkalmazzuk, ezért javasoltam a
megjelenteknek, hogy egy alkalommal hallgassuk meg az eljárással kapcsolatos
tapasztalatokat a szolgáltatás valamelyik készítőjétől.
A megőrzés lehetőségét azonban még ez az eljárás sem biztosítja, holott
valószínűsíthetően ötven év múlva éppen olyan kíváncsiak lesznek utódaink
egy-egy település 2000. évi jelenlétére az Interneten, mint amilyenek mi
vagyunk az ötven évvel ezelőtt megjelent aprónyomtatványra, hírlapra...
A megoldást tehát (talán) "Internet-konzervek" készítése jelentené, azaz a
gyűjtőkörbe tartozó weboldalak letöltése, archiválása és feltárása. E
megoldásra szintén csak "félmegoldást" tudtam - sajnos - mutatni. Az általam
megtalált (természetesen kizárólag szabad felhasználású) "webleszívó"
programok tökéletesen letöltik egy-egy szerver és az ahhoz kapcsolódó
oldalak tartalmát (kezdőlapnak ez esetben tehát pl. a www.szolnok.hu címet
lehet megadni), az eredmény CD-re írható, off-line nézegethető, szavasan
leindexelhető, stb. A dolog szépséghibája az, hogy ha a letöltés
kiindulópontjának pl. egy AltaVizsla találati oldalt adunk meg, akkor a
letöltés eredményére a fentiek már csak részben lesznek igazak. Ezzel
kapcsolatban is javasoltam az eljárásban nagyobb tapasztalattal rendelkező
kollégák felkérését a lehetőségek jobb megismerése céljából.
A technikai eljárás kidolgozása és rutinszerűvé válása után aztán sort
lehetne keríteni olyan kérdések megbeszélésére is, mint a letöltés ajánlott
periodicitása, a forráskritika kérdése, a feltárás és a szolgáltatás
eljárásainak módja.

Előadásom középső részében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma
telematikai tervében is preferált "a magyar kulturális örökség szempontjából
fontos információs vagyon digitalizálása" feladatból a könyvtárak
helyismereti gyűjteményeire, ezzel foglalkozó munkatársaira vonatkoztatható
feladatokat próbáltam számba venni. Előadásom e szakasza főleg elektronikus
könyvtárunk [ld.: http://www.vfmk.hu/vfek/index.htm] tartalmának,
szolgáltatásainak bemutatására, "forgalmának" alakulására koncentrált.
Nem igazán vitatható, hogy a közkönyvtárak könyvtári rendszerben elfoglalt
helye azt diktálja, hogy elsősorban helyismereti dokumentumaink
digitalizálására koncentráljunk, függetlenül attól, hogy az éppen aktuális
jogszabályok ezek Internetes publikálását lehetővé teszik-e vagy sem. A
könyvtárak (a digitálisak is!) az évszázadoknak épülnek... :-)

Már az előadás e szakaszában is szóba került, de igazi jelentőséget a
harmadik, utolsó részében kapott a digitálisan létező, de ilyen formában nem
publikált dokumentumok (?), számítógépes állományok begyűjtése helyismereti
részlegeinkbe.
Röviden arról van szó, hogy helyi szerzőink többsége ma már valamilyen
szövegszerkesztővel készíti/készítteti el publikálásra szánt szövegeit. E
szövegfájlok aztán többségükben ebek harmincadjára jutnak egy könnyed F8
vagy "Del" parancs kiadásával, holott azt ma már kevesen vitatják, hogy bár
nyomtatott szöveget szívesebben olvasunk, de az elektronikus szövegeket
sokkal könnyebben tudjuk kezelni.
Tapasztalataink szerint a helyi szerzők nagyon szívesen átadják/átadnák
ezeket az állományokat (főleg, ha a lemezre mentésben, esetleg a csatolt
fájlok küldésében nagyobb rutinra tesznek szert ... és ez azért
valószínűsíthető), csupán fel kell venni velük a kapcsolatot, és átsegíteni
őket az első technikai döccenőkön.
[Az előadás utáni beszélgetések során persze kiderült, hogy a nyomtatott
dokumentumok elektronikus változatának beszerzését - sokkal nagyobb
volumenben - a Széchényi Könyvtár már régen kitalálta, de hát van ilyen...]
Intézményünk elektronikus könyvtárába már kerültek ily módon dokumentumok,
de a digitálisan létező, nem publikus szövegállományok beszerzése és
könyvtári feldolgozása terén legnagyobb vállalkozásunk az Új Néplap c. helyi
újság teljes szövegű feldolgozása, melyet már negyedik éve (1997-től)
végezhetünk folyamatosan a szerkesztőség számunkra kedvező hozzáállása
következményeként.
Előadásom harmadik részében az átadott szövegállományok adatbázisba
szervezésének eljárását mutattam be a megjelenteknek. Az ehhez szükséges
szoftverek közül a Word szövegszerkesztő általában minden könyvtárban
megtalálható, a könyvtárosok által többé-kevésbé közismert ISIS
adatbáziskezelő windows-os változata pedig ingyenesen beszerezhető Fejős
László egyik tavalyi, e lapban megjelent írásában közölt eljárás
követésével.
Az eljárás lehetővé teszi egy lapszám (10-16 oldal) egy órán belüli teljes
feldolgozását (az országos vonatkozású cikkek és hirdetések kivételével),
ami a bibliográfiai feldolgozáshoz képest jelentős munkaidő-megtakarítást
jelent, s ráadásul a két-háromsoros kishírek sem maradnak ki a
feldolgozásból. Zárásként a bibliográfiai és az ezzel az eljárással készült,
szöveges visszakeresést biztosító adatbázisokban való keresés előnyeit és
hátrányait próbáltam egybevetni, persze némi elfogultsággal az utóbbi
előnyére.

Mint rendezvényszervezőnek és előadónak persze illetlen dolog volna
megvonnom a rendezvény mérlegét. Úgy gondolom, ha a megjelent helyismereti
könyvtárosok továbbgondolják az ilyen jellegű elektronikus dokumentumok
problémakörét és a szolnoki rendezvénynek folytatása lesz, talán megérte az
előadás az utazás fáradalmait.

- x -

Végezetül had adjak itt is hírt arról, hogy megindult a helyismereti
könyvtárosok levelező listája. A listára feljelentkezni a
listserv at listserv.iif.hu címre írt SUBSCRIBE HKSZ-L Vezetéknév Keresztnév
tartalmú levéllel lehet. Ha valaki a listára kíván írni, a
hksz-l at listserv.iif.hu címet kell megadnia. A lista nyílt, nem moderált. Ha
valakinek problémája támad értesítsen a takats at mail.vfmk.hu e-mail címen,
vagy az (56) 510-112-es telefonszámon.

Takáts BélaJász-Nagykun-Szolnok MegyeiVerseghy Ferenc Könyvtár


Taka'ts Be'la
ko:nyvta'ros
takats at mail.vfmk.hu
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Ko:nyvta'r