[hboneplus-hirlevel] Az NIIF videokonferencia hálózat belföldi alkalmazásai

[info at hboneplus.hu]

Az internet sávszélesség kiterjesztése és a videokonferencia gyártók
fejlesztési tempója megnyitotta az utat az intézményen kívüli
videokonferencia hívások lehetősége előtt, amelyet napról napra egyre
több felhasználó, vagy felhasználói csoport vesz igénybe.
Videokonferencia használattal a munkatársak növelhetik mind a belső, mind
a külső munkatársakkal való kapcsolattartás gyakoriságát anélkül,
hogy autóba, vonatra, vagy akár repülőre üljenek. Ezen kommunikációs
technológia már évek óta szerves részét képezi vállalataink és
intézményeink életének, olykor alapvető kommunikációs, olykor akár
extrém alkalmazások tekintetében.
Hazánkban külön érdekesség Budapest minden szempontból központi
szerepe. A felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek és
közgyűjtemények, valamint államigazgatási szervek sokasága található
meg a fővárosban. Nem csoda hát, ha belföldi konzorciumok által
végrehajtott projektek értekezletei Budapesten kerülnek megrendezésre,
hiszen a földrajzilag is központi pozíció még mindig a legkisebb
rosszat, azaz a legkevesebb utazást jelenti. Gondoljuk végig, ha például
egy szegedi kutatónak vagy oktatónak reggel 10 órára egy fővárosi
értekezleten kell megjelennie, akkor távolsági és helyi közlekedést is
beszámítva vélhetően reggel 5 óra körül talpon kell lennie. A 2 órás
értekezlet után pedig még további 3-4 órát is igénybe vehet a
hazautazás ideje. Összességében tehát több mint 1 munkanapot
töltöttünk el, zömmel utazással és mindezt nagyon alacsony
produktivitás mellett. A felsőoktatás és kutatás területén hosszú
időre visszanyúló együttműködési készség, a számlálatlan
intézményközi projekt az, amely közel egy évtizeddel ezelőtt
egyértelműen megfogalmazta a felsőoktatás-kutatás videokonferencia
iránti igényét.
Az NIIF Intézet 2004-ben valósította meg mai videokonferencia
hálózatának első, induló ütemét, amely eredményeképpen egy minden
szempontból figyelemreméltó és egyedülálló videokonferencia
eszközpark került a hazai felhasználók kezébe. A hálózatban rejlő
lehetőségek demonstrációjaként a megnyitó ceremóniát már az üzembe
helyezett berendezésekkel megvalósított virtuális konferencián
tartották meg, amely során Kovács Kálmán informatikai és hírközlési
miniszter köszönthette a felsőoktatási intézmények rektorait és
néhány MTA kutatóintézet vezetőjét. A kétirányú folyamatos kép- és
hang-kapcsolat kiválóan igazolta, hogy nem csak egy kísérleti, hanem a
napi munkamenetben jól alkalmazható technológiáról van szó.
Természetesen gyorsan kiderült, hogy egy költségtakarékos, innovatív
eszköz került a felhasználói közösség kezébe. Az évek során -
látva a rendszer hatékonyságát - számos intézmény vásárolt saját
videokonferencia eszközöket, amelyek a szabványos hálózatnak
köszönhetően illeszkedtek a meglévő országos rendszerekhez. A
technológia integrációja minden intézmény esetében gyorsan és könnyen
megvalósult, szinte egy csapásra a nagyobb egyetemek és főiskolák
mindennapi rutinjává vált. A megoldás egyértelmű előnyt kínált a
vidéki, illetve sok esetben a külföldi tagozatokkal való
kapcsolattartásban. A mindennapi operatív kommunikáció és
adminisztráció mellett komoly hangsúlyt kapott az e-oktatás, valamint a
távoli munkacsoportokkal történő bejelentkezés lehetősége. A
videokonferencia rövid időn belül igen kedvelt kommunikációs csatorna
lett a hazai felsőoktatásban, de ugyanakkor nélkülözhetetlen lett a
belföldi konzorciumokban végrehajtott Új Magyarország Fejlesztési Terv
(ÚMFT, újabban Új Széchenyi Terv) pályázatok megvalósításában is.
Maga az NIIF Intézet például a mintegy 4.5 milliárd Forintnyi ÚMFT
kiemelt projektjébe számos felsőoktatásban, kutatásban vagy
közgyűjteményi intézményben dolgozó szakértőt vont be. A bizottságok
és munkacsoportok gyakori egyeztetései elképzelhetetlenek lettek volna
videokonferencia nélkül. Így történt ez a szuperszámítógép
beszerzéseknél, az új nagysebességű hálózati kialakításánál vagy
éppen a Videotorium tervezésénél.
A projekt együttműködések mellett természetesen van példa az oktatás
területén történő felhasználásra is. A Budapesti Műszaki és
Gazdaságtudományi Egyetem például fél éven át tartott rendszeres
órarendi előadásokat videokonferencián keresztül zalaegerszegi tagozata
számára, anélkül, hogy előadóit, vagy hallgatóit utaztatta volna.
Ezzel nem csak pénzt takarított meg, de mérhető hatékonyságot ért el
az előadók rendelkezésére álló időtényező kihasználásában.
A technológia könnyű befogadását és mindennapi rutinná tételét
igazolja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem példája is, ahol szintén
több videokonferencia rendszer növeli az előadások hatékonyságát és
sokszínűségét. Nyéky Kálmán atya, az egyetem előadója, mind a mai
napig az egyetem több kampusza számára videokonferencián keresztül
tartja bioetika előadásait. Az interaktív technológia alkalmazása sem az
előadók, sem a hallgatók számára nem ütközik nehézségekbe, a hang-
és képminőség, valamint számítógépes prezentáció megosztás
lehetősége lassan észrevétlenné csökkenti a különbséget a valós és
virtuális tantermi órák között.
Ahogy a hazai felsőoktatási hálózatban, úgy a hazai állami szervezetek
életében is egyre többször jut szerephez a videokonferencia, amellyel
főleg a munkaidő, valamint a rendelkezésre álló pénzügyi
költségkeretek optimális felhasználását hivatottak elérni. Állami
intézmények körében gyakori a különböző osztályok és külső
munkacsoportok közötti kommunikáció virtuális változata, hiszen a
meglévő internet-sávszélesség már régóta magas minőségű
videóhívásokat is lehetővé tesz. A technológia bevezetése számos
hazai munkacsoport életét könnyítette meg az elmúlt években és a mai
napig szerves része a kommunikációs eszköztáruknak.
A kisebb, néhány fő kommunikációját megvalósító videokonferenciák
mellett természetesen van lehetőség nagyobb, akár több 100 résztvevőt
is egyetlen virtuális találkozóba tömörítő konferenciákra is. 2011
októberében a felsőoktatási intézmények és az NIIF Intézet műszaki
támogatásával került megrendezésre a Magyar Önkormányzatok
Szövetségének országos konferenciája. A 13 helyszínen összesen mintegy
400 polgármester vett részt a készülő Önkormányzati törvénnyel
kapcsolatos vitában. A technológia alkalmazásával sikerült a közel 400
fő résztvevő utazási költségeit minimalizálni és a rendelkezésre
álló munkaidőt, a szabadidő tiszteletben tartása mellett hatékonyan
kihasználni. Ilyen létszámú konferencia esetében ez hazai szemmel is
extrém kihívást jelentene innovatív kommunikációs technológia
alkalmazása nélkül. Gondoljuk meg továbbá, hogy mennyi széndioxid
kibocsátástól kíméltük meg a környezetet egyetlen
videokonferenciával!
Körülnézve a hazai vállalatokon, intézményeken és egyéb csoportokon,
egyértelmű elkötelezettség mutatkozik a videokonferencia megoldásokban
rejlő lehetőségek irányába. Az NIIF hálózata csak egy a sok közül,
amely napi rutinként kínálja az ilyen irányú szolgáltatásokat, de a
havi átlag 6-700 órás, 90%-ban belföldi viszonylatban történő
terheltsége egyértelmű visszaigazolása annak, hogy a videokonferencia
egyike Magyarország legnépszerűbb kommunikációs csatornáinak, legyen
szó üzleti, oktatási, vagy akár privát célú eseményről. A
technológiát képviselő gyártók és integrátor vállalatok fejlesztési
eredményeit és jövőbeni célkitűzéseit vizsgálva nyugodt szívvel
állíthatjuk, hogy a videokonferencia a következő években bizony a
mainál is jelentősebb szerephez juthat, egyéntől, cégmérettől,
piactól és országtól függetlenül.