[hboneplus-hirlevel] Az NIIF videokonferencia hálózat nemzetközi alkalmazásai

[info at hboneplus.hu]

Az NIIF videokonferencia megoldásai az elmúlt években leggyakrabban
felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek közötti kommunikáció
terén kerültek használatba. Belső megbeszélések, vezetői
értekezletek, illetve regionális csoportmunkák és projektek esetén
kifejezetten hasznos és kedvelt kommunikációs eszközzé vált a
videokonferencia. Az NIIF rendszereken a havonta átlagosan 6-700 órás
hívásmennyiségből kb. 50-60 órát tesznek ki a nemzetközi relációban
megvalósított hívások, azaz jelenleg szinte minden tízedik hívás
külföldi végpont felé irányul, földrajzilag főleg Németország,
Spanyolország, Lengyelország, Olaszország és Hollandia irányába.
Az ilyen formán kiterjesztett videokonferencia felhasználás az
alkalmazási területek tekintetében is kiszélesedett, előtérbe kerültek
többek között az e-oktatási alkalmazások, amelyek eredményeképpen
külföldi, olykor igen távoli előadók utazás nélkül, magas
színvonalú technikai háttérrel tarthatták meg előadásukat, hazai vagy
akár nemzetközi közönség előtt.
Általánosságban elmondható, hogy a tudomány nagy kihívásainak tartott
problémák megoldásához a kutatás szereplői egyenként túlzottan
korlátozott erőforrásokkal rendelkeznek. Természetes tehát, hogy a
kutatás finanszírozói a hatékony és gyors innováció lehetőségét
elsősorban nemzetközi tudományos konzorciumokban látják. Ilyen
területek például a részecskefizika, a fúziós energetika, a
csillagászat, a rákkutatás, vagy a meteorológia, de említhetnénk a
digitális kulturális örökség szolgáltatását és megőrzését is. Nem
csoda, hogy az Európai Unió vagy más szervezetek támogatásával
konzorciumban végrehajtott nemzetközi kutatási és fejlesztési projektek
esetében mindennaposak a videokonferencián keresztül történő
egyeztetések. Nyilvánvaló, hogy az ilyen együttműködésekben a
videokonferencia eszközzel nem rendelkező intézmények eleve
versenyhátránnyal indulnak.
A svájci-francia határon található CERN kutatóintézet működését a
világ számos országa finanszírozza. A világ legnagyobb
részecskegyorsítója, az LHC (Large Hadron Collider) működtetése és a
rajta végzett számtalan kísérlet megtervezése és koordinálása
elképzelhetetlen lenne videokonferencia nélkül. A CERN-ben az olajozott
működést havi szinten több száz videokonferencia szolgálja.
Természetesen magyar kutatócsoport is dolgozik a CERN-ben, akik ma már
videokonferencia eszközök nélkül nehezen tudják elképzelni az otthon
maradottakkal való kapcsolattartást. Hasonlóképpen ki lehet emelni a
fúziós energetikai kutatások középpontjában álló - szintén
nemzetközi konzorcium alkotta - ITER szervezetet, amely jelenleg a
legnagyobb, fúziós energiát előállító kísérleti erőművet építi.
Külön büszkék lehetünk rá, hogy olykor-olykor a NIIF videokonferencia
rendszerei adtak helyt jelentős virtuális értekezleteknek. Az európai
kutatói hálózatok (ld. NIIF és nemzetközi társai) együttműködési
terepéül szolgáló GÉANT óriásprojekt szintén elképzelhetetlen lett
volna videokonferencia nélkül. A NIIF videokonferencia szervere egymagában
vagy 2000 órányi videóhívást szolgáltatott a GÉANT projekt számára.
Érdekességként lehet megemlíteni az egyik amerikai egyetem által
évenként megrendezett Megaconference nemzetközi
óriás-videokonferenciát. A komoly társadalmi eseménynek is beillő
rendezvény a videokonferencia határokon átívelő, embereket, csapatokat
összekötő képességeit demonstrálta. A Megaconference Amerikától
Indiáig sok ezer - főként oktatási és kutatási szereplőt - kapcsolt
össze egy-egy maratoni videokonferenciába, ahol mindenkinek lehetősége
volt pár perc erejéig exponálnia magát. A konferencia infrastrukturális
hátterének biztosításában az NIIF Intézet is részt vállalt, mint
regionális videokonferencia szerver-szolgáltató.
A videokonferencia megoldásokban rejlő lehetőséget tovább erősíti az a
tény, hogy az orvostudomány is egyre gyakrabban használja ezt a
technológiát szakmai konzultációk, vagy akár éles műtétek esetében
is. Az NIIF hálózatán több esetben került sor műtét külső
helyszínre való közvetítésére, ahol is egy távoli csoport élőben
követhette az adott operációt és a technika valós idejű működésének
köszönhetően kérdéseket is feltehetett a műtétet vezető orvosnak.
Jelenleg is folyamatban van néhány olyan fejlesztés, ahol a
rendelőhelyiséghez illesztett videokonferencia a konzultációs
lehetőségeket terjeszti ki. Ennek köszönhetően lehetőség van távoli
specialista bevonására, röntgen- és más vizsgálati eredmények
bemutatására és akár endoszkópos vizsgálat képének valós idejű
továbbítására. Mindezt természetesen akár High Definition minőségben.
A sztenderd felhasználásokon túl olykor azonban furcsa kéréseknek vagy
kívánalmaknak is eleget kell tenni. Nincs ok azonban megijedni, a
videokonferencia még ezekben az esetekben is könnyen helyt állhat.
Néhány évvel ezelőtt egy neves, AIDS kutatással foglalkozó argentin
professzor kereste meg az NIIF Intézetet, mondván, hogy Budapesten
tartózkodik egy konferencián, de közben Buenos Airesben kellene több
száz ember előtt egy igen fontos előadást megtartania. Persze némi
előkészítést követően a professzornak csak helyet kellett foglalnia egy
székben Budapesten, a több száz néző pedig Buenos Airesben nézte a
rezzenéstelen képet és a számítógépes prezentációt.
A fenti példák mind alátámasztják azt a kialakult trendet, amely
eredményeképpen a videokonferencia már nem csak a kiváltságosok
számára, hanem bárki számára elérhető, aki internet eléréssel
rendelkezik. Ez a technológia már koránt sem a jövő víziója, a
videokonferencia különböző megoldásai évek óta a napi kommunikációs
rutin részei, mind az üzleti életben, mind a privát célú
felhasználások tekintetében. Felgyorsult életünkben lassan extrém
kihívásnak tekinthetjük erőforrásaink optimális felhasználását, így
megnyílik az érdeklődés az innovatív technológiák felé. A
videokonferencia egy minden környezetbe könnyen integrálható, minőségi
kommunikációs eszköz, amellyel nem csak pénzt, de időt, olykor bizony
több órányi vagy napnyi munkaidőt és szabadidőt is megtakaríthatunk.