NDA

[Moldovan Istvan]

Idézet Kedves Csaba <kcsp at CHELLO.HU>:

> 2. A legnagyobb gondom a magyar kultúra alapját képező  3000 kötet
> kiválasztásával van. Indítsunk egy össznépi kérdőívet Ön melyik 3000
> kötetet tenné közzé digitálisan címmel, a múlt század eleji Melyik az a

Laci nagyon szűkszavúan adta meg a http://mek.oszk.hu/hungalap címet.
Azért hadd írjak pár szót erről. A lapon lényegében a Hungarológiai
Alapkönyvtár digitalizálásának az elképzelése található. Egy 1985-ben
megjelent bibliográfia teljes anyaga, valamint két, eddig nyomtatásban
meg nem jelent könyvjegyzék, a legfrissebb 2002-vel bezárólag. Ezeket
a Könyvtári Intézet állította össze és legjobb tudomásom szerint egyesíti,
a honlapon elküldött vélemények, javaslatok figyelembevételével.
Ez kb. éppen az említett 3000 tételes listának felel meg.

> 3. A közgyűjtemények fel vannak készülve arra, hogy szolgáltassanak?

Én bátran merem állítani, hogy az új MEK2 rendszere fel van készülve
a modern követelményeknek megfelelően egy nagy tömegű digitális könyvtár
szolgáltatására. A metaadataink megtalálhatóak Dublin Core-ban,
de a könyvtári MARC szabványban is, az adatbázis lekérdezhető több
közös lekérdező protokoll pl. a Z39.50 alapján. SŐT, az NDA tanulmányban
emlegetett OAI protokoll-t a közelmúltban illesztettük a MEK rendszeréhez,
még teszteljük. Az új MEK sok mindent tud, egy dolgot nem igazán.
A felhasználást szűrni, korlátozni IP címekre, esetleg jelszóval
védeni.

Idézet Reisz Lászlótól

> A másik technikai: történeti könyveknél különösen fontos az eredeti
> tördelés, struktúra (hivatkozások, az adott kiadás idézhetősége)
> megtartása. A pdf ezt tökéletesen tudja.

Ez egy régi, de fontos vita. Nem véletlenül támogatjuk a MEK-ben
is a PDF-et, de nem csak azt használjuk. Azt gondolom ez egy fontos,
adott esetben hasznos szolgáltatási forma, de nem szabad kizárólagos,
pláne archiváló formátumként használni. Pl. egyre erősödik az igény
a különböző e-book formátumokra, érdemes ezzel is foglalkozni. Másrészt
mi TXT-XML formát is használni tervezünk szolgáltatásban a hangos
felolvastatáshoz, vakok, csökkentlátók számára. Erre a PDF ugyancsak
alkalmatlan.

> Adja a szövegkörnyezetet is. Miért kell ugyanezért fizetni bárkinek?
> Egyszerűen exportálható xml-be (többek között), de minek.

Attól tartok van itt egy fontos félreértés László levelében.

A fentebb említett Alapkönyvtár könyvei jelentős része kézikönyvek,
struktúrált szövegek. A MEK felhasználói statisztikái is megerősítik,
hogy erre van leginkább igény. (pl. szótárak, lexikonok) EZEK viszont
nem szolgáltathatóak simán PDF-ben vagy akár HTML-ben, értelmes,
hatékony használatuk összetett visszakeresést igényel. EHHEZ pedig
jelenleg az XML tűnik alkalmasnak.

Erre több fejlesztés folyik (többek között nálunk is), nem szabad
ezeket a kézikönyveket szolgáltatásnál egy kalap alá venni a
nagyjából folyószöveget tartalmazó szakkönyvekkel.

üdv

István