Re: [DIGILIST] Válasz: [DIGILIST] Re:[DIGILIST] Digitalizálás költségei

[kirunews]

Valaki valamit nagyon felreerte amit irtam.

Tisztazaskent utoljara:
kb. 3825 tetel van az alapkonyvtarban, ennek nem kis hanyada 
sok kotetes mu. Az osszoldalszam 2 142 343 de van olyan tetel
is, amelyben osszesen 22678 oldal van.
A tetelek nagy resze apro betus oldalakbol all, ez alol szinte
csak a szepirodalom egy resze a kivetel. Vegyunk ket szelso, de
viszonylag gyakran elofordulo erteket: 
2500 karakter / oldal (ennel kevesebb csak a gepelt
lapokon van) eseteben az osszkarakterszam 5,35586 milliard
5000 karakter / oldal eseteben (egy 'szellosebb' nagyalaku 
szotar) 10,71172 milliard.
250 Ft. / 1000 karakterrel szamolva az also ertek  1,338 Md. Ft.
a felso ertek  2,677 Md.
A 2,1 Md. 4000 karakter / oldal eseten jon ki.

Hogy ebben a 250 / 1000-ben mi foglaltatik bele mar leirtam.
Ez az ar egy olyan ceg 10 eves tapasztalatain alapszik, amely
a legtobb termeket allitotta elo a piacon.

Egyebkent: mi gepirokat alkalmazunk, nem szoktunk szkennelni.
Tapasztalatunk szerint a munka a kovetkezo - nagyjabol egyenlo
koltsegu reszekbol all:

1) gepeles (a szkennelessel, ha az alapanyag alakalmas ra, ennek
kb. a felet meg lehet sporolni)
2) korrektura (szigoruan papiron, a beszedett anyagot kinyomtatva 
tortenik)
3) 'adatbazisepites' - a szoveg visszajavitasa, tageles, 
adatbazistervezes, munkaszervezes stb.

Vagyis a sajat tapasztalatunk azt mutatja, hogy a szkennelessel
a koltsegek kb. 1/6-od reszet lehet megsporolni.

Tehat, ha nincs egy olyan 'atlagos' konyv, amire a szamitasokat
vissza lehetne vetiteni, mert a szamitasnak nem a 'konyv', hanem 
az oldal es a karakterszam volt az alapegysege.

kiraly peter

----- Original Message ----- 
From: "Gyorgyi Ákos" <gyorgyi.akos at LN.MATAV.HU>
To: <DIGILIST at LISTSERV.IIF.HU>
Sent: Thursday, October 16, 2003 7:59 AM
Subject: [DIGILIST] Válasz: [DIGILIST] Re:[DIGILIST] Digitalizálás költségei


>Ehhez BookEye és társai szerű, félautomata digitalizáló gépek kellenek,
>amelyekkel néhány tízerzer oldal fotózása és a hozzákapcsolt gépeken
>esetleg OCR-ezése is megy (persze pl. sok önkéntes, meg fizetett
>korrekterrol).
>No ezt a tömegtermelést, a "gyári tempót" ezt nem tudja a néhány tízezer
>forintos szkenner.
>Nota Bene ((c) Moldován): egy ilyen kütyü nem csak iparilag nyomja, hanem
>szoftveres koorekciókat, dokumentumkíméletet stb. stb. is tud.

Ez így érthető, de a 2,7 Milliárdot 3000 köyvre továbbra sem értem.
Az O.K., hogy mondjuk a nagy rögzítendő tömegre való tekintettel kb 30-40
milliót rá kell az infrastruktúrára költeni, de ha ezek az eszközök már
ilyen szuperek, hogy nagyon sok manuális munkát levesznek az ember
válláról, akkor ennek az emberi munkaráfordítás idejének csökkentésében is
meg kellene jelennie, és így több könyvet lehetne scannelni szerintem ezért
a pénzért.
Ha azt veszem, hogy 10 ilyen konfigurációt vesz a projekt összesen fél
milliárdért, akkor is marad 2,2 milliárd.
Gépenként 300 kötet, mondjuk egy év alatt elkészülhetne.
Havi 200.000-es átlagreresettel számolva, ha még a járulékokat is
figyelembe véve is  ez 500 személy munkabérét kiteszi.
Vagyis személyenként 6 könyv digitalizálását kellene egy év alatt
elvégezni, kéthavonta egyet...
Szerintem nem túl nagy termelékenység...

Ha mindehhez hozzágondolom, hogy egy gépíró szerintem egy hét alatt be
tudna gépelni egy kötetnyi szöveget, minden scannelési procedúra nélkül...

Gy.Ákos