SMS-es ertesites + egyebek

[Preysing Frigyes]

Kedves Textlibesek!

Meg az unnep elott Takacs Bela (tole megszokott modon) erdekes
gondolatokat vetett fel, amelyekhez talan mas temak miatt a kelletenel
kevesebb reagalas tortent.

TBS> A skandináv országok elképesztenek bennünket mérhetetlen
TBS> könyvtárhasználói számaikkal. Hogy ezt miképp érik el nem igazán
TBS> tudom, de a teljesítménymérési munkabizottságban hallottak, ill. az
TBS> EU-s események figyelgetése kapcsán arra gyanakszom, hogy főleg úgy,
TBS> hogy:
TBS> 1. Gátlástalanabbak a szabályhozatalban, ill.
TBS> 2. Munkaidejük nagy részét tevékenységük regisztrálásával töltik.

Valoban en is 50-60%-os olvasoi aranyokra emlekszem. tenyleg
elgondolkodtato es elkepzelheto, hogy ez a nalunk alkalmazott meresi
eljarastol eltero modszer eredmenye (legalabb reszben).
Mindenesetre megfontolando felvetes, hogy a olvasónak tekintsuk azokat
az olvasokat is, akik mondjuk "ideiglenesen szuneteltetik olvasoi
jogviszonyukat" vagyis nem fizetnek beiratkozasi dijat vagy regisztracios
dijat egy adott evre.

Mielott vegkepp allast foglalnek az ugyben, vegyuk szamba az erveket.
Ami mellette szól:
1. A lakossag jelentos resze alanyi jogon díjtalanul igenybe veheti a
szolgaltatasokat (16 even aluliak, kozgyujtemenyi dolgozok + helyenkent
valtozoan egyeb tarsadalmi csoportok pl. 70 even feluliek,
onkormanyzati dolgozok, pedegogusok  stb.)
Biztos vagyok abban: ha erdekeltek lennenk az olvasoszam
emelkedeseben, akkor az ebben rejlo "lehetoseget" mar reg felfedeztuk
volna.
2. A 2003. evi statisztika jelentesterv amugy is kisse
megfoghatatlanul fogalmazza meg a beiratkozott olvaso fogalmat.
Emlekezetem szerint valahogy ugy, hogy az az olvaso, aki a targyevben
ervenyes olvasojeggyel rendelkezett (akarcsak 1 nap tartamra is).
Igy a folyamatos beiratkozasi rendszerben mukodo konyvtaraknal az
olvasoszamban ossze fog mosodni a 2002 es a 2003-as ev.
(Egyelore meg nem is tudom mi lesz az algoritmusa a szambavetelnek.)
3. A beiratkozas es a regisztracio tenyleg: miert is szoljon egy evre.
Elvileg lehetne felev, egy honap vagy akar 10 ev is.
4. Vegul egy regi tapasztalatom. Meg gyakorlo konyvtaros koromban
eszleltem, hogy evrol evre igen jelentos az olvasok lemorzsolodasa,
A 25-30 %-ot is elerte azoknak az olvasoknak a szama, akik egyik evben
beiratkoztak, a masikban viszont nem, mikozben az olvasoi letszam
valtozatlan, vagy akar emelkedo is volt.
Ezt akkoriban az intezmenyrendszer kudarcakent eltem at.
Mas megkozelitesben viszont eszre kell venni, hogy amennyiben ez az
arany igaz, ugy idovel 2-5 ev mulva ezeknek a regi olvasoknak ujra be
kell iratkozniuk, hiszen a nepessegszam az olvasni mar tudok
vonatkozasaban kozel sem novekszik ilyen utemben.
Optimalis esetben ugy 5 even belul szerintem egy telepules lakosainak
legalabb a fele konyvtari olvasova valik. (Persze megfogalmazhatom ugy
is, hogy 10 even belul igen nagy valoszinuseggel megszunteti olvasoi
statuszat.)

Azert nezzuk az ellenerveket
1. Ha kovetkezetesen mindenkit addig tartanank regisztralt olvasonak,
mig errol sajat keresere le nem mond, ugy belathato idon belul a holt
lelkek  konyvtarava valnank.
2. A statisztikanak csak egyetlen celja lehet: az osszehasonlitas. Itt
is elsosorban a sajat korunkon belul. Es ennek a celnak a jelenlegi
rendszer, amit tobbe-kevesbe azonosan ertelmezunk megfelel.
Vegul ugyan mi valtozna attol, ha - termeszetesen tisztessegesen -
csupan a meresi modszer valtoztatasaval kiugroan nagyobb statisztikai
adatokat produkalnank? Tobb konyvtaros dolgozhatna, tobb penz jutna
beszerzesre? Van-e egyaltalan barmi kapcsolat a statisztikai szamok
es az intezmeny mukodesi korulmenye vagy tarsadalmi megiteltsege
kozott. Ha van is eppen forditott: a jobb mukodesi korulmeny, a
pozitivabb megiteles teremthet nagyobb forgalmat.

Vegezetul azert annyi biztos: jo lenne tisztazni - eloszor szakmailag,
majd jogilag is - kit nevezunk olvasonak, mit tartunk
konyvtarhasznalatnak  ugy EU-s szempontbol is.

Aztan: erdemes-e mindenaron mindenkit regisztralnunk?


A magam reszerol azt vallom: csak azokat regisztraljuk akik
kolcsonoznek is. Ezzel megkonnyitjuk a hasznalok es a magunk dolgat
is.
Nem igazan hiszem, hogy onmagaban egy azonositokartya
jelentosen csokkentheti a dokumentumok eltulajdonitasat. Foleg ha ezt
csak bemondas alapjan vegezzuk. (Egyaltalan nem vagyok abban biztos,
hogy a szemelyi igazolvanyomat koteles lennek atadni egy konyvtarban.)

SMS-rol es egyebekrol:

Magam nem vagyok mobilhasznalo, igy nem is SMS-ezek (pedig biztos jo
lehet). Ezert talan nem erzem at a dolog fontossagat. Tovabba
munkahelyemen ugy napi 2 elojegyzes lehet maximum az atlag, ennyi amit
kernek es ennyi ami eppen beerkezik. Szerintem meglehetosen bonyolult
lenne nyilvantartani, hogy ki az aki az ertesitest levelben,
e-mailben, faxon vagy mondjuk MMS-ben keri. A postakoltseg es az egyeb
modozatok kozotti koltsegkulonbseg nem tul nagy (vegyuk azert azt is
eszre, hogy a postai uthoz nem kell tovabbi jarulekos beruhazas - uj
modul az Infokertol, szerzodes szolgaltatoval, jobb szamitogep stb).
Mivel az elojegyzesek donto tobbsege helybeli igy a konyv
megerkezesetol a level kezbesiteseig rossz esetben is csak 2 nap telik
el. Ez pedig az esetleges 3-4 hetes varakozashoz kepest mar elenyeszo.
A felszolitasok eseteben meg inkabb ugy erzem, a dolog hivatalos
jellege es dokumentalhatosaga is biztosabb postai uton.
Ha azonban megis SMS-ben gondolkodunk megemlitenem, hogy mar halozatos
telefonon is lehet SMS-t kuldeni MATAV teruleten biztosan es tudamasom
szerint az erre a celra alkalmas telefonkeszulek sem tartozik a
megfizethetetlen kategoriaba.
Tehart en nem kulonosen orulnek, ha a kovetkezokben a legfontosabb
feladat a TextLib SMS kuldo rendszerenek a kidolgozasa lenne.
Az e-mail mar jobban tetszik, de az is csak az elojegyzesek eseteben.
Itt azonban megjegyeznem: a munkahelyemen mar 6 eve lehetosege van az
olvasoknak e-mailben is elojegyeztetni dokumentumokat. Nos ez ido
alatt nem erkezett osszesen 6 ilyen jellegu keres.

A TextLib Egyesuletrol is sok szo esett. Valoban a mukodese
meglehetosen formalis. Azt azonban nem igazan tartom jo otletnek, hogy
a tamogatasi dij megemelesevel valamifele "rejtett kivaltsagos" kor
alakuljon ki, akik kedvezmenyekre jogosultak (a befizetett dij
elleneben) az Infokernel.
At kellene ezt gondolni.
En egy olyan variaciot tartanek kivitelezhetonek, hogy pl. legyen
egyseges a kovetesi dij (a kedvezmeny megszuneset talan ki tudjuk
heverni). De magaert a kovetesi dijert jarjon az azt fizetoknek
meghatarozott erteku specialis fejlesztes evente.
Esetleg olyan megszoritassal, hogy a kovetesi dijat legalabb 2 evig
kesedelem nelkul fizetok reszere.
Hogy mi, azt megszavazhatjuk itt a listan is, esetleg egy korlevelet
is meger Internettol tavol elo tarsainknak.
Persze, hogy mi mennyit er, azt ugyis az Infoker mondja meg, de
bizzunk abban, hogy nekik is erdekuk a kovetesi dij minnel nagyobb
aranyu befizetese.


Tovabbi elmelkedesre alkalmas kellemes hetveget kivanok mindenkinek

Udvozlettel:

Preysing Frigyes
Kolcsey Ferenc Varosi Konyvtar
Dunakeszi