Va: Allomany statisztika, avagy mennyi konyv van egy konyvtarban

[Takáts]

>T. List!
>
>Nem konkretan allomany statisztika tervezesere, hanem altalaban a
>konyvtari statisztikara szeretnek reagalni.
>

>Egy konyvtarigazgato Hollandiai konyvtarlatogatasi elmenyeit meselve
>emlitette, hogy
>megkerdeztek az ottani konyvtar vezetojet: Hany kotetbol all az allomany?
>Meg nagysagrendben se tudta megmondani (jo sok). A mienkhez hasonlo
>statisztikat
>szinte egyaltalan nem keszitettek.

A holland konyvtarosok azt sem tudtak megmondani, hogy mekkora az
alapterulet, mennyi az eves beszerzesi keret... stb.
Nagy dolog lesz az EU-csatlakozas!

>Tessek nekem megirni, hogy peldaul mi ertelme van a csoportos
>leltarkonyvben precizen kiszamitott, evrol evre gongyolitett
>forintkerteknek? Ki hasznalta valamikor valamire ezt a szamot? (a
>"hasznalta" alatt nem azt ertem, hogy beirta "valami fontoskodo" fenntartoi
>kerdoivbe) Mi ertelme van osszeadni egy 1960-as es egy 1998-as konyvarat -
>semmi.

Valoban, csak onellenorzesi celt szolgalhat. Ha a cim- es csoportos leltar
megfelelo adata megegyezik, akkor - feltehetoen - egyikben sem tortent eliras.
A "szakmai" es "gazdasagi" penzugyi adatok egyebkent valoban soha nem egyeznek
az ajandekkonyvek, bekotott folyoiratok stb. becsult erteke miatt.


>Milyen informaciot ad : az allomanyban van N kotet 800-as, M kotet 600 as,
>stb., stb dokumentum? Maximum megtudhatjuk belole, hogy szakirodalmi
>konyvtar lettunk.

Ez az allomany osszetetelerol azert ad informaciokat. Nalunk pl. az az adat,
hogy a 700-as szakba bekerulo konyvek szama drasztikusan csokkent az utobbi
ot evben jelenti azt, hogy a kepzomuveszeti albumok kiadasaval baj van,
hogy egyre kevesebb az erre fordithato beszerzesi keret, hogy ezeknek a
konyveknek megnott a 'gyujtemenyi erteke' - tehat ha az olvaso elveszti,
borsos arat szamitunk, hogy ha vegre vedeni tudjuk a konyveinket, ezek
a peldanyok az elso korbe kerulnek... stb.
Ezt persze statisztikai adatok nelkul is lehetne sejteni, s a dolognak a
hasznalathoz itt meg mindig nincs koze. (... de lesz!)

>Mit tudunk meg abbol, hogy ketszer annyit koltottunk 600-as szakra, mint
>szepirodalomra
>(hogy draga a szakirodalom)
Nem csak azt tudjuk meg, hanem azt, hogy darabszamra hogy alakult a beszerzes.
Azaz: nott a 6-os szakba tartozo informaciok iranti kereslet. (Ha abbol tobbet
vettunk, mint az elozo evekben...

>Miert kell tudni pontosan, hany darab gyermek konyv van a konyvtarban?
>(Azert, mert be kell irni a csoportos leltarkonyvbe)

A gyif adatbol kiderul, hogy ezen a teren a konyvkiadas kriminalis. Egyszeruen
nincs gyermek es ifjusagi irodalom kiadas, csak egy csomo szines, idegen
nyelvbol forditott sz.. (bocs). Ez egyre nagyobb problema, mert (foleg a
kisebb - varosi, kozsegi) konyvtarakban a "kopasi indexek" azt jelzik, hogy
ezek a konyvek egyszeruen el fognak tunni a konyvtarbol. Raadasul a legtobb
helyen mar kottetesre sincs penz. A kollegak gozerovel ragasztanak, de ez
csak atmeneti megoldas. (Folyomanya Tixo kontra filmolux, penz, penz, penz!

>Persze tisztaban vagyok vele, hogy ezen statisztikak nagy reszere a
>fenntarto (es a torveny) kotelezi a konyvtarat (bar tudnam mit csinalnak
>vele? - mert tobb penzt nem adtak meg egyszer sem csupan azert, mert valami
>stat. mutato emelkedett.)

Szoval:
Ha tudunk a TL-lel is bontott statisztikat csinalni (ezt korabban manualisan
csinaltuk), valami kepunk lesz arrol, hogy nagyjabol melyik allomanyreszeket
hasznaljak az olvasok. Ha lesz (eves) allomanystatisztikank, akkor meg tudjuk
allapitani, hogy a beszerzesunk (nagy vonalakban) mennyire felel meg az olvasoi
elvarasnak.

>Gondoljuk csak meg:
>- Van-e elteres a FSZEK adatbazisban szereplo tetelek szakszama es a polcon
>  levo konyvek szakszamai kozott

Van. (Sajnos.) A klasszikus peldamat azt hiszem csak G.Z.-nek irtam meg,
most megismetlem (ha nem, bocs)
Az uk a Varturak kalauza harom kotetet (nem egyszerre jelentek meg a kotetek)
harom kulonbozo szakszammal latta el (utana lehet nezni). Ez a FSZEK adat-
bazisaban is igy szerepel (nem a FSZEK hibajabol), es ahol ezt nem vettek
eszre (...), nem javitottak, ott az egyebkent egybetartozo harom kotet
egeszen mas helyeken van. Ilyen sok lehet, ennek utana kell nezni.

>- A gyermek (-) konyvek nem hatarolhatok jol el

Erre at InfoKer-nel van egy otlet, onmagukban valoban nem hatarolhatok el.

>- van-e elteres az adatbazisban szereplo arak es a valos arak kozott
>(eladasi ar,
>  beszerzesi ar,  kedvezmenyes vasarlas, ingyen kapta, netto, brutto, stb)

Persze. Mi rendszeresen min. 20%-os kedvezmennyel vesszuk a konyveket.
Ertekuket AFA nelkul tartjuk nyilvan, mert AFA visszaigenylok vagyunk.
Nem minden konyvtar lehet az.

>Velemenyem szerint az allomanystatisztikanak semmi ertelme.
>Ennel sokkal hasznosabb statisztikakat kellene kesziteni, aminek valoban
>van informacio
>tartalma. Globalisan kell nezni a konyvtar adatait (eroforrasok, allomany,
>gyarapodas(+-),  olvasok, forgalom). Ebbol mar szulethet STATISZTIKA.
>
>Peldaul:
>
>1. A konyvtar allomanyanak ?%-at hasznaljak az olvasok
Ez a kolcsonzesi adatokkal nem merheto a helybenhasznalat miatt.

>2. Egyes szakokat (allomanyokat), milyen szazalekos aranyban kolcsonoznek.
Ehhez kell a hagyomanyos statisztika (melyik szakban hany konyv van, mas-
kulonben hogyan szamolom ki a %-ot?

>3. Egyes allomanyokat milyen aranyban hasznaljak az olvasok

Hat igen. Az olvasotermek szabadpolcosak (altalaban). Nem lenne szimpatikus
minden olvaso kezebol kivenni minden konyvet, hogy regisztraljuk a hasznala-
tat.

>4. Hogy hasonul egymashoz a leggyakrabban beszerzett es leggyakrabban
>kolcsonzott allomanytipus (valamint ennek forditottja)
>5. Egyes allomanyok dokumentumainak kolcsonzese az ido fuggvenyeben
(? kolcsonzes utan apad a kolcsonzesi kedv)

Kb. 20. Ezutan a konyvek tobbsege olyan rongyos es szakadt lesz, hogy
senkinek sincs kedve kezbe venni :-))

>X. Talan meg kellene kerdezni egy statisztikus szakembert is !!!!
>
>Ezek olyan adatok lehetnek, amelyek mar nem puszta szamok, hanem
>informacio: visszahathatnak a konyvtar mukodesere.
>Vegul is ezert talaltak ki a statisztikat, nem a csoportos leltarkonyvert.

Vegulis mindenfele mereshez alapszamkent csak kell a csoportos. Nem?

>Ebbol a legfontosabb (es a legkinosabb) az elso. Hiszen kiderulhet, hogy
>egy 200ezres
>allomanyu konyvtarban csak 10ezer konyv van, mert a tobbi csak porfogo. Ott
>all a polcon
>20 eve, s meg ki senki sem nyitotta ki.

Ez igaz. Erre korabban megoldast jelentett a kolcsonzokartya (ha nem volt
rajta alairas, lehetett selejtezni), most kerdes, hogy a TL meddig fogja
megorozni azt az adatot, hogy a dokumentumot kikolcsonoztek (vagy mar nem
kerdes?) De ez csak a kolcsonozheto allomanyrol allapithato meg!

>A felsorolt statisztikak is (aranylag) egyeszeruen programozhatok. Csak
>mukodnie
>kell a kolcsonzesnek is. Semmivel sem bonyolultabb elkesziteni, mint az
>eddig megszokottakat (gondolom). Raadasul ehhez minden adat a rendelkezesre
>allhat a TextLib adatbazisaban.

Remelem...

Nagyon igaz, hogy a statisztikakkal nagy bajok vannak. Az egyes konyvtarak
adatai nem osszehasonlithatoak. Mindenki mast ert mindenen. Talan majd a
Konyvtari Intezet megoldja ezt a gondot :-)))

Udv:
+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++
+               Taka'ts Be'la ko:nyvta'ros                +
+                  takats at mail.vfmk.hu                    +
+                t_bela at egon.gyaloglo.hu                  +
+++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++