Szolnoki TL tanacskozas

[Gyorgy Thek]

Tisztelt TextLibesek!

Az alabbi szoveg a Konyvtari Levelezo/lap 1998. februari szamaban fog
megjelenni, valaszkent a januari szam "Mit? Miert? Mivel? Hogyan?" c.
irasara. Gondoltam elobb kozzeteszem, mielott feledesbe merul a dolog.

-----------------------------------------------------------------------------
Vad dolgok
(valasz Vad Sandornak)

Ha valaki szereti a munkajat es a munkaeszkozet, es ez segiti abban hogy orommel
es jol teljesitse feladatait, akkor ez tiszteletet es elismerest erdemel. Vad
Sandor foiskolas koraban ismerkedett meg az SR LIBbel, megszerette, es szakmai
eletenek azota is fontos szereploje a rendszer. Senkinek nincs sem oka sem joga
ketsegbe vonni e valasztas helyesseget, a feladat teljesitese igazol mindent.

Ha valaki eszkozt valaszt a munkajahoz, es a lehetseges eszkozok egyike fontos
reszfeladatok elvegzesere alkalmatlan, akkor az az eszkoz valoban nem
valaszthato. 1995-ben nem (es meg ma sem) lehetett volna a TextLib folyoirat
erkezteto moduljanak uzembe allitasaval kezdeni a szamitogepes konyvtari munkat.
Ez a korulmeny sok helyen kizarhatja a TextLibet a szoba joheto rendszerek
kozul, nincs ellenervem. Eleg lett volna ennyi a "nem" elfogadtatasahoz.

De a "Mit? Miert? Mivel? Hogyan?" cimu irasban (Konyvtari Levelezo/lap,
1998/1 24. o.) sajnos nagyon sok mas is szoba kerult. Azokkal szemben pedig
bosegesen vannak ellenerveim. Lassuk!

Remelem, hogy a TextLib hosszu es zuros eloeleterol szolo, a szolnoki
konferencian dr. Ambrus Zoltan eloadasaban elhangzottakat a levelezo/lap
kozolni fogja. En roviden csak annyit mondok, hogy a rendszer kb. 140 konyvtar
fejlesztesi egyuttmukodeseben keszul, 1994. nyara ota a jogosultak kozul egyre
tobben hasznaljak, es bar a rendszer meg ma sincs kesz, a konyvtari munka
szamos reszfolyamatanak gepesitesere magas szinvonalon alkalmas.

Vad Sandor harom epizodot emlit TextLibes multjabol. Az elsoben egy foiskolai
oktatot gunyol, aki "hatalmas lendulettel magasztalta jelen programot ...
azonban hiaba telepitette a rendszert, nem tudta a programot elinditani". Nem
derul ki, mi is tortent valojaban. Nem tudom, hogy kirol, mirol es milyen
kovetkeztetest kellene levonni. A masodikban a fejlesztesi egyuttmukodes
szerepel. Az egyuttmukodesi megallapodas szerint a rendszert tesztelo
konyvtarakban az eppen elkeszult rendszerelemeket kellett vizsgalni. Ha valaki
kalandvagybol massal foglalkozott, gyakran a "Modul javitas alatt" uzenetet
kaphatta, hiszen a program jelenleg mar tobb mint 400 moduljanak akkor csak
toredeke allt keszen. De hasznalhato volt, hiszen a Fovarosi Szabo Ervin
Konyvtar kozpontjaban ugyanekkor (1994-ben) mar egy 80 000 konyv adatait
tartalmazo adatbazissal dolgozott 8-10 konyvtaros. A harmadik epizod a
lemondas. Engem is elgondolkodtat, mit is mondhatott Vad Sandor ennyire
szegenyes ismeretek birtokaban.

A cikk kovetkezo reszeben TextLib integraltsaga kerul szoba. A TextLib integralt
rendszer. Ha elfogadjuk Bakonyi Geza es Kokas Karoly meghatarozasat, akkor ket
szempontot kell vizsgalnunk (http://www.bibl.u-szeged.hu/~kokas/publ/html
Integralt konyvtari rendszerek es hazai alkalmazasuk, Az integralt rendszer
felepitese, szerkezete c. fejezet). Az elso az adatbazise, a masodik a konyvtari
munkafolyamatoke. A TextLib az elso szempontnak kimagaslo szinvonalon megfelel
(hajlando vagyok reszletesen indokolni), a masodik szempontnak, miszerint egy
integralt rendszerben "az alabbi modulokat SZINTE biztosan megtalalhatjuk: ...
keresomodul, ... a katalogizalas modulja, ... a gyarapitasi modul, ... a
kolcsonzesi modul, ... az idoszaki kiadvanyok kezelesere alkalmas modul",
szinten megfelel. Lehet, hogy a TextLib "szo szerint kevesebb, mint egy
integralt konyvtari rendszer, hiszen het ev fejlesztes utan se keszult meg el
az elso teljes verzio", es lehet mas rendszereket kerdojelek nelkul integraltnak
es konyvtarinak nevezni, bar a diakritikus jelek hasznalata megoldatlan, vagy
keptelenek a magyar szabvanynak megfelelo katalogus-cedula nyomtatasara.

A cikken vegigvonulo sulyos tevedes a folyoiratok feldolgozasat es
visszakereseset osszekapcsolni a folyoiratok erkeztetesevel. A TextLibbel evek
ota fel lehet dolgozni folyoiratokat, es a visszakeresesnek sincs akadalya.
A TextLibet hasznalo konyvtarak kozott van olyan, amelyik szinte napra pontosan
olyan ritmusban vonta hasznalatba a rendszert, ahogyan a BGYTF Kozponti
Konyvtara az SR LIBet. Vannak "latvanyos gyakorlati megvalosulasok", csupan
egyet emelek ki: a FSZEK Kozponti Konyvtaranak a nemzeti konyvtareval
egyenerteku minosegu adatbazisat.

Persze teny, hogy jonehany konyvtar lemondott a TextLib hasznalati jogarol, mint
ahogy az is teny, hogy ezek helyebe masok leptek. Teny, hogy a jogosult
konyvtarak kozul sok nem hasznalja a rendszert, de erre sokfele magyarazat van.
Vad Sandor celzasa szerint a rendszer rossz, hisz kijelenti, hogy "mindenkeppen
erdemes lenne ezeknek a tanulsagoknak a birtokaban hozzakezdeni egy uj rendszer
fejlesztesehez". Tevedes a nem-hasznalat okakent a rendszer rossz minoseget
megjelolni, mint ahogy szinten tevedes lenne az ALEPH rendszer kivalosagaban
ketelkedni pusztan azert, mert Vad Sandor mukodesi teruleten ket peldanya is
hever hasznalatlanul.

A cikkben megfogalmazott ketelyek "masik resze viszont mar szakmai beallitodasok
kulonbozosegebol" fakad, "ezek inkabb filozofiai sikon mozognak". Ezeket sem
lehet azonban elfogadni, mert a kulonbozo helyeken leirt allitasok egymassal
ellentmondasban vannak. Vad Sandor kijelenti: "feleslegesnek tartom a rendszer
erdemekent hangoztatni azt a munkat, amellyel annak idejen megoldottak a TextLib
halozati uzemelteteset egy sajat halozati rendszer leprogramozasaval", mert
"ezek a szoftverek nem voltak elerhetoek a legtobb konyvtar szamara, azonban ez
ma mar nem felel meg a valosagnak". Masutt viszont azt irja, hogy "mindenhol az
automatizalashoz szukseges anyagi forrasok hianyarol beszelnek". Velemenyem
szerint a masodik kijelentes az igaz, egy varosi konyvtar nem tud a konyvtari
rendszer arat joval meghalado erteku halozati operacios rendszert es kiszolgalo
szamitogepet vasarolni. Ha esetleg sikerulne is, maradnak az uzemeltetesi
gondok, hiszen "nem sok varosi konyvtar van olyan helyzetben, hogy egy ilyen
rendszer szakszeru karbantartasahoz erto szakembert alkalmazzon foallasban".
Ennek igazsagat Vad Sandorek sajat borukon tapasztaltak, amikor tudomasul
kellett venniuk, hogy "a konyvtarban nem volt olyan szakember, aki kepes lett
volna ellatni az adott DEC-szerver felugyeletet". Miert gondolja tehat, hogy
"az ujabb es ujabb halozati szoftverek, relacios adatbaziskezelo-rendszerek",
amelyeknel "a legtrivialisabb uzemzavar, pl. egy aramszunet is adatbazis
seruleshez vezethet" alkalmasabban szolgalhatnak egy rendszer alapjaul, mint a
sajat fejlesztesu, tervezetten alacsony szervizigenyu rendszerelemek? A TextLib
adatbazisa ugyanis altalaban nem serul meg egy aramszunet eseten sem, es ha
megis, automatikusan gondoskodik a helyreallitasrol.

Valoban ideje lenne ezt a fejlesztest lezarni, de nem vegleg. Rengeteg
fejlesztesi elkepzelesunk van, amelyek megvalositasahoz hozza is latunk, ha majd
a TextLib felhasznalok megkaptak mar azt, ami valoban regota jar nekik, a teljes
TextLib integralt konyvtari rendszert.

                                           Thek Gyorgy
                          InfoKer Szamitastechnika-alkalmazasi Kisszovetkezet
-----------------------------------------------------------------------------