túl nagy Word-fájl

[Kelemen Mihály]

2012.03.05. 17:22 keltezéssel, Szalayné Tahy Zsuzsa írta:
>> A képek minimalizálása viszont minden esetben kötelező, amit jobb előre
>> megcsinálni. Ha nem szépművészeti albumot készít a kolléga (amit azért nem
>> word-del kéne), akkor a tiff felejtős, helyett jpg-t használjon.
> Azt hiszem, ha valaki képernyőre szánja munkáját, akkor ppt vagy
> weblap. Ha papíron akarja megjeleníteni, akkor nyomtatásra kell
> készülnie, itt sokkal fontosabb a jó minőségű kép. Ha nyomdába adod
> le, akkor különösen.
Így van.
> Nem tudom, mit szólnátok hozzá, ha a feladatgyűjteményekben, érettségi
> feladatokban a minta kisméretű (még ennél is gyengébb felbontásban
> jelenne meg...
> Szóval inkább a képek minőségének maximalizálása kötelező.
Egyet értünk.
> Persze lehet ügyeskedni, csatolni, darabokban,...
Ez teljesen más dolog. Ezek word-ös technikák. Nem sok köze van a 
kiadványokhoz. Tegyünk különbséget, hogy most szövegszerkesztési 
feladatról van-e szó, vagy kiadványszerkesztésről.

Én arra próbáltam rávilágítani, hogy igényes kiadványt még mindig nem 
word-ben készítenek. Vannak erre profi nyomdai szoftverek. Oda meg úgyis 
külön le kell adni a képfájlokat -ahogy te is leírtad a legjobb 
minőségben.  Itt a word-del legfeljebb egy igen jó vázlat készül amiben 
nem a képminőség a lényeg. A végső tipográfiai munka amúgy sem a könyv 
szerzőjének a dolga. Én azt látom, hogy az egyre nagyobb tudású 
szövegszerkesztőkkel sokan készítenek kiadványokat minimális tipográfiai 
szakismeret mellett (nyugodtan hozzávehetjük a minimális 
szoftverismeretet is "... nem vak ez a ló csak bátor ..."), figyelmen 
kívül hagyva azt a tényt, hogy az is egy szakma, amit lehet 
professzionálisan, meg műkedvelő amatőr szinten végezni.
A "házi használatra" szánt dokumentumok meg megint egy másik kategória.
Azon meg igencsak hosszan lehetne meditálni, hogy hol húzódik meg a 
határ a kettő között. Egyszóval ismerni kell a saját korlátainkat. 
Tájékozottnak kell lennünk valamilyen szinten a témában. Így esetleg nem 
vállaljuk túl magunkat, mint a szálat kezdő cikkben említett kolléga. 
Talán úgy meg sem született volna az ominózus giga méretű dokumentum.

u.i.
Egy más területről vett példával zárnám. Egyszer megkérdezte egy 
kollégám, hogy nem szállnék-e be az iskola amatőr zenekarába. Erre csak 
annyit mondtam, hogy "van az a szint, ami alatt ne legyenek ambíciói az 
embernek" ...

-- 
Üdvözlettel: Kelemen Mihály