Re: Szövegszerkesztés probléma

[Szalayné Tahy Zsuzsa]

Mostanra sikerült pár változatot előállítanom. :-)
csatolom azt, amit kaptam...
A hiba azt hiszem: 0D0A helyett csak 0D van, de az ékezetes karakterek
is másként jelennek meg.
Sikerült létrehoznom a 0D0A verziót is, ha jól emlékszem notepad++-ban
UTF-8 kódolással :)

SzTZs



2009/11/20 Kelemen Mihály <kelemenm at tagdebr.sulinet.hu>:
> Szalayné Tahy Zsuzsa írta:
>>
>> Megnéztem a dokumentumokat. Javaslom másoknak is...
>> A bekezdés jelek - ami mögé kattinthatunk tényleg nem bekezdésjelek,
>> hanem a cellahatároló jelek maradványai
>
> Megnéztem. Far managerben hexa 0D0A áll. Tehát normális. Lehet, hogy mi más
> forrást kaptunk?
>
> --
> Üdvözlettel: Kelemen Mihály
>
> _______________________________________________
> Techinfo mailing list
> Techinfo at lista.sulinet.hu
> Fel- és leiratkozás: http://lista.sulinet.hu/mailman/listinfo/techinfo
> Illemtan: http://www.1let.hu/illemtan.html
> Ügyfélszolgálat FAQ: http://www.kozhalo2.hu/Faq.aspx
>
--------- következő rész ---------
Húsvét 1

Piero della Francesca: Krisztus feltámadása 
Kik ünneplik?
a legtöbb keresztény felekezet, és bizonyos szokásokat tartanak nem keresztények is, főként a nyugati kultúrában
Típusa
Keresztény
Tartalma, jelentése
Jézus halálának és feltámadásának, az emberiség megváltásának ünnepe
Ideje
a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap
2009
április 12. (nyugaton)
2010
április 19. (keleten)
Rituálé
április 4.
Népszokások
ima, templomi istentisztelet
Kapcsolódó ünnep
húsvéti tojás, locsolás, ajándékozás
A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Biblia szerint Jézus ? pénteki keresztre feszítése után ? a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Helyettesítő áldozatával megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az eredetileg zsidó ünnep az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés.
A név eredete
Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A böjt után ezen a napon szabad először húst enni. A böjt utolsó hetének neve: ?nagyhét?, a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken ?fehérhét? ? fehérvasárnapig tart.
A húsvét héber neve ?pészah?. A szó kikerülés-t, elkerülés-t jelent, utalva arra, hogy a halál angyala elkerülte a zsidóknak bárány vérével megjelölt házait. Innen származik a ritkábban használt angol név, a passover is. A kifejezés az ünnep magyar nevében nem található meg, de Csíkménaságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés.
Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (v.ö. angol East, német Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt.
A húsvét helye az egyházi évben
A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima ? hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.
Virágvasárnap a húsvétvasárnap előtti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja. Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba.
A húsvét időpontja
Húsvétvasárnap dátumai (2005?2019)
Év
Nyugaton
Keleten
2005
március 27.
május 1.
2006
április 16.
április 23.
2007
április 8.
2008
március 23.
április 27.
2009
április 12.
április 19.
2010
április 4.
2011
április 24.
2012
április 8.
április 15.
2013
március 31.
május 5.
2014
április 20.
2015
április 5.
április 12.
2016
március 27.
május 1.
2017
április 16.
2018
április 1.
április 8.
2019
április 21.
április 28.
A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve a határokat is). A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.
A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a julián naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes idő-pontja gyakran vita tárgya volt.
Az első niceai zsinat 325-ben határozott úgy, hogy az egyház tagjai a húsvétot ugyanazon a vasárnapon ünnepeljék, éspedig legyen a keresztény húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap. Sajnos ennek meghatározására nem jelöltek ki módszert, így például az alexandriai pátriárka és a római pápa alá tartozó egyházrész másképpen számította a húsvét időpontját. Később a 6. században alkotta meg Dionysius Exiguus azt az eljárást, amely azóta is az alapját képezi a húsvét időpontja kiszámításának.
Amennyiben csillagászati értelemben vesszük a ?tavaszi napéjegyenlőséget követő első hold-tölte utáni vasárnap? formulát, természetesen nem feltétlenül kapjuk meg a húsvétot. A katolikus egyház 1581-ben kánonban rögzítette azt az számítási módot, mely meghatározza ennek naptári helyét. Mostanra az ortodox egyházakon kívül minden keresztény egyház ehhez az el-járáshoz tartja magát. Az ortodox egyházak dátumszámítási módszere maradt a gregorián nap-tárreform előtti julián eljárás.
A szíriai Aleppóban ülésezett 1997-ben az Egyházak Világtanácsa. Azon javasolták, hogy a hagyományos, képletekre és táblázatokra alapuló számítás helyett csillagászati megfigyelések alapján határozzák meg a keresztény húsvét időpontját, ezzel megszüntethető lenne a keleti és nyugati egyház közötti eltérés is, hiszen a megfigyelés (illetve a közvetlen csillagászati meg-határozás) mindegyik egyházrész számára objektív módon rögzítené az ünnepnap dátumát. A reformjavaslat szerint a bevezetés 2001-ben lett volna, de lényegében egyik tag sem fogadta el még.
A római katolikus egyház húsvéti szertartásai
Virágvasárnap
Virágvasárnap szerepe, hogy bevezesse a szent háromnap liturgiáját. Egyben a nagyböjti előkészület csúcspontja is, mert a Jeruzsálembe való megérkezést jelenti. Ezen a napon a pap a vértanúságot jelképező piros ruhát vesz fel. A misén Máté, Márk, Lukács evangéliumából olvassák fel a passiót, meghatározott rendben, minden évben másikat.
A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás.
Nagycsütörtök
Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.
A székesegyházban délelőtt van az úgynevezett Krizmaszentelési mise. Ezen a misén az adott egyházmegye összes papjának rész kell vennie. Itt megújítják papi fogadalmunkat, valamint a püspök megáldja és megszenteli az azt követő évben használt szent olajokat és a krizmát. Háromféle szent olaj van, amit meghatározott szertartásban használnak:
* Keresztelendők olaja
* Betegek kenete
* Krizma2 
A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek? kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. (?A harangok Rómába mentek??) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják) a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.




Nagypéntek
Ezen a napon nincs mise. Téves és kerülendő kifejezés a ?csonka mise?. Nagypénteken Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás.
Nagyszombat

Húsvéti gyertya
Ezen a napon napközben semmilyen szertartás nincs, a ?nagyszombati liturgia? kifejezés téves. A katolikus időszámításban (ősi zsidó alapokra hagyományozva) szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi.
1. Fényliturgia 
Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása. A húsvéti gyertya (minden résztvevőnél van) jelképezi a feltámadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket. 
2. Igeliturgia 
Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. Hét az ószövetségből, egy szentlecke, és az evangélium, ebből legalább három ószövetségit és az evangéliumot fel kell olvasni. A Szentlecke előtt megszólal az orgona, harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgatnak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi igék megújítása következik. 
3. Keresztségi liturgia 
Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is ősi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigíliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet. 
4. Eukarisztia liturgiája 

Húsvéti szimbólum - hímes tojás
Innen a mise a hagyományos rend szerint folytatódik, de sokkal ünnepélyesebben. 
5. Körmenet 
Ez nem tartozik szervesen a vigíliához. Lehet körmenetet tartani a mise végén, ezzel ?hirdetni a világnak?, hogy feltámadt Krisztus. 
Húsvétvasárnap
Délelőtt ünnepi szentmisét tartanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.
1 A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
2 Balzsammal kevert faolaj, kereszteléskor, bérmáláskor, papszenteléskor és templomszenteléskor használják
---------------

------------------------------------------------------------

---------------

------------------------------------------------------------

Húsvét

Húsvét

4. oldal

3. oldal

1. oldal